A NER-nek fáj, hogy egyeztetnie kell a szakszervezetekkel

A kormány azt szeretné elérni, hogy a szakszervezetekkel csak akkor kelljen tárgyalnia, ha azok reprezentatívak. A státusztörvény-tervezetben azt a szót használja, hogy reprezentativitás, ami pedig okafogyottá válik, hiszen a reprezentativitás csakis a közalkalmazotti státuszban dolgozókra érvényes. Reprezentativitás-mérés 2014-ig elméletileg három évente volt, ám, miután a különböző ágazatokat a kormány elkezdte sorra kiszervezni a közalkalmazotti státuszból, 2017-ben a reprezentativitás-mérést már nem tudták lebonyolítani, az elhúzódott egészen 2021-ig. Akkor alakult meg az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság (ORMB), és a munkavállalói oldal ügyvivője épp Gosztonyi Gábor volt, így ezt a folyamatot egészen közelről követte. 

A kormány egyébként nem tudott hiteles adatot adni a közalkalmazottak számáról, mivel abban az évben kiszervezett közülük munkavállalókat. A reprezentativitás-mérést így 2022-ben meg kellett ismételni, ami kizárólag a közalkalmazotti törvény hatálya alatti dolgozókat mérte, így nincsenek benne az egyházi, a magán- és alapítványi iskolák, illetve a szakképzésben dolgozók sem. 

Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára az Origonak  azt nyilatkozta: „A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2014-ben még 23.535 tagot számlált, ami a pedagógusok 12,56 százaléka volt. Szűk egy évtized alatt azonban a tagság masszív többsége hátat fordított a PSZ-nek, és mindössze 9.097-en maradtak, ami a pedagógus létszám 6,1 százaléka.” 

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint az államtitkár maga sem tudja, hogy a számokat mihez hasonlítsa. Az való igaz, hogy 2022 februárjában csaknem 10 ezer tagja volt a PSZ-nek – és nem 9.097, mint azt az államtitkár állítja –, de ez csak a közalkalmazotti státuszban dolgozóké volt. Ráadásul a reprezentativitást Rétvári Bence a mintegy 170 ezres pedagóguslétszámmal veti össze, ami a főállású pedagógusok összlétszáma, jó részük pedig nem közalkalmazottként dolgozik. 

Az viszont tény, hogy a kormány nem hajlandó eleget tenni a munkavállalói oldal követelésének, például annak, hogy a tankerületeknél ossza ketté a bázisszámot, mert vannak az alapfokú művészeti iskolák (AMI), amelyeknek munkavállalói a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetéhez (MZTSZ) tartoznak, ők ott szervezett tagok. A Pedagógusok Szakszervezete az AMI iskoláiban nem is szervez tagokat, az az MZTSZ felségterülete. Ha az AMI-k közalkalmazotti munkavállalóinak a létszámát levonnák, akkor a PSZ alelnöke szerint a Pedagógusok Szakszervezete is reprezentatív lenne. 

Gosztonyi Gábor szerint az államtitkári állítással szemben az sem igaz, hogy a szakszervezet politikai tevékenysége miatt fordultak el a pedagógusok a szakszervezettől. A tagok nem kiléptek, a szakszervezeti létszám csökkenését egyszerűen az okozta, hogy a „Ratkó-korosztály” elérte a nyugdíjkorhatár lehetőségét, és ilyen sokan mentek nyugdíjba. 

Azzal nem vitatkoznak, hogy az új belépők jóval kevesebben vannak, de az is igaz, hogy a pályára lépő fiatal pedagógusok száma is egyre kevesebb, mert mitől is lenne vonzó ez a munka a fiatalok számára? – tette fel a kérdést az alelnök.

Egyetlen foglalkoztatási törvényben sem követelmény a tíz százalékos szervezettség ahhoz, hogy tárgyaljanak a szakszervezetekkel. A kormánynak a szakszervezetekkel a dolgozó munkabérét és egyéb, gazdasági ügyeit érintő kérdésben mindenképp tárgyalnia kell. Ehhez a szakszervezetek reprezentativitásának semmi köze – szögezte le Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. 

Szerinte egyértelmű, hogy a reprezentativitás felvetése és megkérdőjelezése támadás a szakszervezetek ellen. A státusztörvény tervezetét ezért is hívják bosszútörvénynek, mert azzal egyértelműen a szakszervezeteket akarják ellehetetleníteni. Az alelnök emlékeztetett rá, hogy másfél éve tiltakoznak erőteljesen, ez pedig a jelek szerint a NER-nek egyre jobban fáj. Ahogy az is, hogy az Európai Unió is a szakszervezetek oldalán áll. Ezért az a kormány célja, hogy egyre jobban ellehetetlenítse az érdekképviseleteket, például úgy, hogy azzal vádolja őket: a baloldal fiókszervezetei. A jogrend szerint a szakszervezeteknek joguk van tüntetéseket, sztrájkot szervezni. Ehhez pedig nincs szükségük sem a baloldal ösztönzésére, sem a jobboldal engedélyére.

Egyébként a szakszervezetek tíz százalékos reprezentativitása a kollektív szerződés megtárgyalásához volt szükséges. Bármilyen munkáltatói szinten ahhoz kellett a tíz százalékos szervezettség, hogy egyáltalán elkezdődjenek a kollektív szerződésről a tárgyalások, és aztán meg lehessen kötni. 

Miután a jelenlegi rendszerben a munkáltatói jogkörök összevissza vannak megosztva, ezért kollektív szerződést csak a tankerületek és a szakszervezet tud kötni. A 60 tankerületből van olyan, ahol bőven megvan a tíz százalékos szervezettségi küszöb, sőt olyan is, ahol van kollektív szerződés is. Az országos reprezentativitáshoz soha nem kellett ilyen dolog. Ráadásul a közszférán belül egyetlen foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorú feltétel ahhoz, hogy a szakszervezetekkel tárgyaljanak. Ha egy adott szakszervezet csak tíz embert képvisel, a munkáltatónak akkor is kutya kötelessége tárgyalni vele. 

Az, hogy egy alacsonyan szervezett szakszervezet mennyire tud nyomást gyakorolni a munkáltatóra, az egy másik kérdés. 

S, hogy miért ment neki most a kormány a szakszervezeteknek, miért akarja kirekeszteni azokat az egyeztetésekből? Gosztonyi Gábor szerint azért, mert nem akar megfelelni annak az európai alapkövetelménynek, hogy a szociális párbeszédet folytatnia kell. Nyilvánvaló: a NER mindent uraló filozófiájába, a kétharmados többségbe nem fér bele, hogy egyeztetnie kell.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint a reprezentativitásuk lekicsinylésével próbálják a szakszervezeteket ellehetetleníteni, minthogy az érdekvédők hangoztatják azokat a problémákat, amiket a kormány el akar fedni. 

Egyébként Nagy Erzsébet szerint eleve hamis beállítás például az, hogy a PDSZ a pedagógusok mindössze 1,39 százalékát képviselné, hiszen akkor gyakorlatilag működni se tudnának. Úgy vélte, hogy reprezentativitásban jobban állnak, mint a pártok többsége, és, ha azt kellene megnézni mondjuk, hogy hány konkrét tagja, nem pedig szimpatizánsa van a Fidesznek, akkor lehet, hogy a PDSZ jobban állna. Merthogy más a tagság, más a szimpatizánsok, és megint más a támogatók száma. Hozzátette, amúgy, az elmúlt időszakban látványosan megnőtt a PDSZ-be belépők száma, ami nagyon örvendetes azért, mert ez annak felismerése, hogy az érdekképviselet, a beleszólás joga, és persze a hatékony érdekvédelem (és jogsegély) az alapja annak, hogy a pedagógusok helyzetén javítani tudjanak. Ez így volt és van minden országban, ahol a dolgozó embereknek is van normális emberi élethez joguk és lehetőségük. A Berzsenyi Gimnázium tanárai például a következő posztolták ki szerdán a Facebookon: 

„Mi, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárai szeretnénk példát mutatni: a mai napon a szakszervezeti tagok aránya – az új belépőkkel – elérte a tantestületben az 50 százalékot. 

Nem maradt más eszköz a minimális jogérvényesítésre, csak a szakszervezet, de csak akkor, ha tömegek állnak mögötte. Ez a döntés minden munkavállaló joga, nem sért politikai érzékenységet, minimális anyagi áldozattal jár, de egy több tízezres tagságot felmutató szakszervezet véleményét nem söpörheti félre a kormányzat.

Csatlakozzatok ti is, lépjetek be valamelyik pedagógus szakszervezetbe és biztassátok erre a kollégáitokat is!”

Nagy Erzsébet szerint a tantestületekben nagyon sokan rájöttek már, ha a szakszervezeteket sikerül „kilőni”, akkor sehol másutt nem lehet megjeleníteni a munkavállalói érdekeket.