A nők megalázása politikai eszközzé vált
A nők megalázása és a közéleti szereplők lejáratása is szóba került a KlikkTV Hölgyválasz című műsorában, ahol Perintfalvi Rita, Alföldi Andrea és Szél Bernadett arról beszéltek, hogyan változott, illetve miben nem változott a politikai közbeszéd. A vendégek szerint a nőkkel szembeni sértő megnyilvánulások az elmúlt években sok esetben normalizálódtak, miközben a közéletben továbbra is kevés az autonóm női politikus. A beszélgetésben az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának elmaradása és a nők elleni online támadások új formái is előkerültek.
A nőkről szóló beszéd túlment egy határon
A beszélgetés apropóját többek között Semjén Zsolt egy korábbi története adta, amelyben egy nővel kapcsolatban tett kijelentései kerültek szóba. Alföldi Andrea szerint különösen problémás, ha egy kereszténydemokrata politikus beszél ilyen módon nőkről, hiszen a politikusok megnyilvánulásai példát is mutatnak. Úgy vélte, hogy egy nő külsejének, foglalkozásának vagy magánéletének minősítése nem lehet része az érdemi politikai vitának.
Szél Bernadett saját korábbi nemzetbiztonsági bizottsági tapasztalatait is felidézte. Arról beszélt, hogy a testületben olyan információkkal találkoztak, amelyek hosszú időre titkosítottak voltak, ezért szerinte különösen fontos lenne pontosan tisztázni, milyen nemzetbiztonsági védelemről beszélt Semjén Zsolt. Mint mondta, az ilyen ügyekben nem elegendő általános történeteket elmondani, a részleteket pedig a titkos információk védelme miatt nem lehet egyszerűen nyilvánosságra hozni.
Perintfalvi Rita saját ügyét is ebbe a folyamatba illesztette. Felidézte, hogy 2025 augusztusában lejárató kampány indult ellene, amelyben „a Sátán szolgájának” nevezték, és személyét egy felnőttfilmes anyaggal is összekapcsolták. Szerinte az elmúlt időszakban a közéletben szereplő nők nyilvános megalázása politikai eszközzé vált.
A politikai oldalak között nincs kivétel
Alföldi Andrea hangsúlyozta, hogy a jelenséget nem lehet kizárólag egyetlen politikai oldalhoz kötni. Példaként olyan eseteket említett, amikor női politikusokat a külsejük vagy a testük miatt támadtak. Szerinte amikor az érvekkel nem tudnak vitatkozni, könnyen előkerül a személyeskedés és a testszégyenítés. Mint fogalmazott: „Ha nem tudunk a konkrétumokkal, vagy nem tudunk az elvekkel vitatkozni, akkor jön a testmegszégyenítés.”
A résztvevők szerint különösen súlyos probléma, hogy az ilyen megszólalások idővel hétköznapivá váltak. Szél Bernadett szerint korábban egy-egy parlamenti nőellenes kijelentés még nagyobb felháborodást váltott ki, mára azonban a társadalom egy része hozzászokott ehhez a hangnemhez. Szerinte a változáshoz nemcsak politikai, hanem társadalmi szintű szemléletváltásra is szükség van.
A nők politikai jelenlétéről szólva Szél Bernadett úgy vélte, önmagában az nem elég, hogy több nő kerül a politikába. Fontosnak tartja azt is, hogy autonóm szereplőkként jelenjenek meg. Perintfalvi Rita hasonlóan fogalmazott: szerinte olyan női politikusokra van szükség, akik saját jogon képviselnek ügyeket, és nem pusztán más politikai érdekek megjelenítői.
Az Isztambuli Egyezmény továbbra is vitatott kérdés
Alföldi Andrea egy közvélemény-kutatásra hivatkozva arról beszélt, hogy a megkérdezettek jelentős többsége elfogadná a női miniszterelnököt, és sokan több nőt is látnának az Országgyűlésben. A vita ugyanakkor arról is szólt, hogy a nagyobb női politikai jelenlét önmagában nem oldja meg a nőpolitikai problémákat.
Perintfalvi Rita a Tisza nőpolitikai programját szegényesnek nevezte, és kifogásolta, hogy szerinte az Isztambuli Egyezményről sem tesz említést. Az egyezmény ratifikációjának elmaradását a beszélgetésben azzal hozták összefüggésbe, hogy a gender fogalma körül az elmúlt években jelentős politikai és egyházi vita alakult ki. Alföldi Andrea arról beszélt, hogy civil szervezetek éveken keresztül dolgoztak az egyezmény ratifikációjáért, miközben végül 2020-ban a kormány nem ratifikálta azt.
Perintfalvi Rita szerint a társadalomnak is fel kell készülnie az online térben megjelenő új támadási formákra. Úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével a közéleti szereplők, különösen a nők lejáratásának új eszközei jelenhetnek meg, ezért szerinte a női közszereplők fokozott védelmére is szükség lesz.
