Szijjártó magánrepülőzése miatt is nyomozás indulhat
A Volánbusz-ügy újabb fejleményei ismét azt a kérdést vetették fel, hogy az évekkel korábban indult korrupciós ügyek miért csak most jutottak el a gyanúsításokig és letartóztatásokig, illetve hol húzódik a felelősség határa. A Klikk TV Vanília Puccs című műsorában Lampé Ágnes vendégei, Horn Gábor, Szakonyi Péter és Juhász Bence arról beszéltek, hogy a választók számára nem pusztán a korábbi ügyek feltárása, hanem a bizonyítható jogi következmény is meghatározó lehet.
Évek óta húzódó ügyek kerültek elő
A Volánbusz-ügyben a 2015 és 2018 közötti időszakhoz kapcsolódó, személyszállítási szolgáltatásokkal és autóbusz-beszerzésekkel összefüggő korrupciós gyanút vizsgálják. Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet szeptemberben előállították, majd a bíróság egy hónapra elrendelte letartóztatásukat. Az ügyészség többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja őket.
Horn Gábor szerint az ilyen ügyek késlekedésére az egyik magyarázat az lehet, hogy korábban a politika közvetlenül befolyásolta az igazságszolgáltatás működését. Úgy vélte, az új helyzetben már láthatóvá váltak olyan ügyek, amelyek korábban nem jutottak el a büntetőeljárás megfelelő szakaszáig. Szakonyi Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági szereplők szintjéről még el kell jutni azokhoz a politikai szereplőkhöz, akiknek felelőssége bizonyítható.
A beszélgetésben Seszták Miklós és Tiborcz István neve is előkerült. A résztvevők szerint azonban a gyanú, a politikai felelősség és a büntetőjogi bizonyíthatóság nem ugyanaz. Juhász Bence hangsúlyozta: az ügyeknek jogi bizonyosságra és konkrét következményekre kell eljutniuk, különben a társadalom egy része továbbra is pártpolitikai értelmezésként kezelheti a feltárásokat.
Nem elég, ha mindenről beszélnek
A műsorban külön vita alakult ki arról, hogy mennyire gyorsan kellene haladniuk a nyomozásoknak. Horn Gábor szerint az intézményrendszer átalakítása és az ügyek feltárása önmagában is jelentős változás, ám Juhász Bence szerint a nyilvánosságra kerülő információk csak akkor fejtenek ki igazán visszatartó hatást, ha jogi következmények is követik őket.
„Ha ebben a ciklusban nem lesznek konkrét jogi eredmények a politikai vezetés szintjén, vagy a gazdasági haszonélvezet szintjén, akkor az emberek sajnos joggal fogják azt érezni, hogy itt lehet, hogy valami van a levesben” – fogalmazott Juhász Bence. Szerinte az elszámoltatás egyik legnehezebb része éppen az lehet, hogy az új politikai vezetésnek olyan intézményekkel kell együttműködnie, amelyekben korábban is dolgoztak olyanok, akik az előző rendszer működését szolgálták.
Szakonyi Péter ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a nagy ügyek esetében különösen fontos a bizonyítékok minősége. Szerinte nem elegendő annak állítása, hogy „minden megvan”, hiszen egy büntetőeljárásban konkrét bizonyítékokra, vallomásokra és dokumentumokra van szükség. A végső döntés pedig a bíróság feladata.
Négy milliárd a magángépes utazásoknál
A műsor másik kiemelt témája Szijjártó Péter külügyminiszteri időszakának utazási gyakorlata volt. Orbán Anita jelenlegi külügyminiszter szeptember 15-én feljelentést tett az átvilágítás során feltárt magángépes utazások miatt. A minisztérium szerint 2022 és 2026 között a bérelt magánrepülőgépes utak a menetrend szerinti, business osztályú utazásokhoz képest konzervatív becsléssel legalább négymilliárd forint többletköltséget jelentettek; ebben a honvédségi gépek költségei nem szerepelnek.
A vizsgálat szerint olyan esetek is voltak, amikor Pozsonyba, Bécsbe vagy Belgrádba béreltek különrepülőt, és olyan út is előfordult, amelynél az amerikai hazautazást a korábbi miniszter választási kampányprogramjához igazították. A kormány korábbi kommunikációja vitatja a feljelentés megalapozottságát.
A vendégek szerint ezeknél az ügyeknél a dokumentumok és az utazási adatok fontos szerepet játszhatnak, ugyanakkor az is kérdés, hogy az intézményrendszer képes lesz-e gyorsan és politikai beavatkozástól mentesen végigvinni az eljárásokat. Juhász Bence szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy a bonyolult pénzügyi és korrupciós ügyek feldolgozása ésszerű időn belül történjen meg, mert a választók számára önmagában az évekig tartó feltárás nem feltétlenül jelent kézzelfogható eredményt.
