A nyelvi diszkriminációk borzalmas kárt okoznak minden tanuló lelkében

Kontra Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem professzor emeritusa, az MTA doktora a Szabad Európának adott hosszú interjúban egyebek között elmondta, mitől tud politikává válni a nyelv:

„A legfőbb oka az, hogy a politikusok teszik azzá. Bulgária és Észak-Macedónia, oroszok és ukránok, de vehetjük Magyarországot vagy Erdélyt is: politikusok kitalálják, hogy itt ilyen és ilyen nyelvű emberek élnek. Ez nem az én országom, mert gonosz emberek elvették tőlem, és az igazságot helyre kell állítani, és igazi nemzetállamot kell csinálni. Olyat, amelyben az én fajtám, az én beszédű embereim élnek, és ahol nem bántják őket. Ez a rizsa. Valójában a politikusok csak ürügyként használják a nyelvet, de az előbbi gondolatmenettel nagyon jól meg lehet nyerni, alkalomadtán fellázítani az embereket. Szó sincs arról, hogy nyelvi kérdésről lenne szó, amikor egy bolgár azt mondja, hogy az az ő nyelve, és a szomszéd ne akarjon önálló országot csinálni.”

A bolgárokat észak-macedonia kapcsán említette. Példaként hivatkozott a szerb és a horvát nyelvre is, már ha azok tényleg külön nyelvek. „Nyelvészeti kérdés, és elég egyszerű megoldása van annak, hogy mi egy nyelv, mi kettő, mi egy nyelvnek a nyelvjárása. Egy nyelvet beszélnek azok az emberek, akik megértik egymást. Egy nyelvnek akár több nyelvjárását is beszélhetik. Nem egyformán beszélnek, de megértik egymást. De a nyelvészeti megközelítéstől teljesen független a politikai. Klasszikus, nem régi példánk a szerbhorvát vagy horvátszerb nyelv, ami Jugoszlávia szétesése óta négy különálló nyelvre bomlott, mert így határoztak a politikusok. Az egykori Jugoszlávia nyelvészei és más prominens értelmiségiek 2017-ben közzétettek egy nyilatkozatot, amelynek az a lényege, hogy a horvátok, a szerbek, a bosnyákok és a montenegróiak egyetlen nyelvet beszélnek, s a politikusok kreálta négy nyelv súlyos oktatási diszkriminációhoz is vezetett.”

„Másik példa: lemegy a vajdasági magyar a tengerpartra, és angolul beszél. Mert nem akar a horvát tengerparton úgy beszélni szerbhorvátul, hogy kiszúrják, hogy Szerbiából jött, ezért inkább angolul beszél. Ezt érik el a politikusok.”

Azt is hangsúlyozta, hogy a kisebbséget hívják kisebbségnek, mert az jár nemzetközi jogi védelemmel. Ne hívják más nyelven beszélőnek, mert az semmilyen jogi védelemmel nem jár. Nincs benne a nemzetközi jogban.

Szerinte nem ez a kérdés, hogy legyen-e államnyelv, legyen, persze. Hanem az, hogy hogyan csinálják. Úgy csinálják-e, mint Kanadában, mint Finnországban, vagy úgy, mint ma Ukrajnában? Ahol az ukrán az államnyelv, és minden más nyelv használatát megtiltanák a magánéleten kívül.