A nyugdíjasok őszi nagy menete
„Őszintén csodálom a nyugdíjasokat, és részben megértem az érdekképviseleti szervezeteiket, mert reagálásaik ebben a – sajnálatosan több tényezőre visszavezethető – nehéz helyzetben rendkívül türelmesek, határozottak, de egyben visszafogottak” – mondta a Hírklikknek Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint a nyugdíjasok ugyan minden hónapban az előírt napon megkapják a nyugdíjat, de ezt a biztonságérzetet érdemben gyengíti a régen nem tapasztalt, kiugróan magas infláció, a megélhetési költségek drasztikus emelkedése. Erre jött rá még más, a nyugdíjasokat érintő egyéb negatív hatás, kormányintézkedés. „A nyugdíjas érdekképviseletek – állásfoglalásaikban, közleményeikben megfogalmazott – igénye és javaslatai többsége reális, de az időtényezőre is tekintettel több kell” – tette hozzá. Együttes fellépésre és az álláspontjaik minden lehetséges fórumon történő folyamatos ismertetésére lenne szükség, miközben követeléseiket, igényeiket – tényszerű érvekkel alátámasztva – el kellene juttatni a kormány illetékeseihez.
Az utóbbi hetek fejleményei a padlóba döngölték a nyugdíjas társadalom többségét. Hónapról-hónapra nő a megélhetés költsége, s a jelek és előrejelzések szerint egyhamar ebben nem lesz változás. Az infláció már olyan szintet ért el, hogy az idén kétszer is emeltek nyugdíjat, de elkerülhetetlen egy újabb kiigazítás, hogy a kormány ne szegjen törvényt, s minimum reálértékben őrizni tudják a nyugdíjak értékét. A száguldó inflációt tovább fogja gyorsítani a rezsiemelés, hiszen a kormány által – általános vélemény szerint alacsonyan – megszabott küszöb felett nem, hogy világpiaci, hanem több összehasonlító adat szerint annál is magasabb díjat kell majd fizetni, a gáz után a „rezsicsökkentett ár” mintegy hétszeresét, az áramnál durván dupláját. Mindennek tetejébe, a kormány fogta magát, és úgy alakította át a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályokat, hogy a nyugdíj mellett munkát vállalók szeptembertől már nem adózhatnak a még most hatályos, kedvezőbb kata szerint.
Mi lesz itt? Mit kellene lépnie a kormánynak? Barát Gábort, az Országos Nyugdíj-Biztosítási Főigazgatóság volt vezetőjét kérdeztük.
„Ősszel előre láthatóan nagy menet lesz az nyugdíjasokat érintő ügyekben, szeptember végén ugyanis összeérnek a döntési pontok” – mondta a szakember, aki szerint egyidőben több intézkedést is rázúdítottak az elmúlt időszakban a legkiszolgáltatottabbakra anélkül, hogy kibogozták volna, érdemben hogyan érintik őket ezek a lépések. Amellett, hogy a kata átalakításával megfosztották a nyugdíjasokat attól a lehetőségtől, hogy a nyugdíj mellett kedvezően adózzanak, a rezsiemelés nyugdíjasok és ellátottak millióit nyomja idegileg, fizikailag és anyagilag egyaránt. Mindenki számol, de az igazság a november-decemberi számlán mutatkozik majd meg. S minderre még rátesz egy lapáttal a most kijött inflációs mutató, amire persze számítani kellett, de akkor is mellbevágó (a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a júliusi éves infláció 13,7 százalékos volt, a nyugdíjas infláció ennél is magasabb, 13,8, ezen belül az élelmiszerek árának hivatalos emelkedése 27 százalékra rúgott, de a G7 gazdasági portál nem hivatalos élelmiszerár-mérései szerint júliusban már durván 36 százalékos volt a drágulás üteme).
„Ha valamikor szükség lenne az átlag alatti nyugdíjban részesülőknek egy egyszeri kifizetésre, akkor ez szeptemberben lenne aktuális” – szögezte le Barát Gábor. Legkésőbb október legelején a kormánynak nyilatkoznia kell arról, hogyan látja az év végi folyamatokat. Ennek alapján kell dönteni egyrészt a további és visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésről („az nem egy-két százalék lesz”), ugyanakkor a gazdasági növekedéstől függő nyugdíjprémiumról („szerintem ezt elfelejthetjük, de az erre szánt céltartalékot okosan fel lehetne használni”), harmadrészt pedig arról is, mit kezdjenek a költségvetési törvényben rögzített, de egyértelműen alultervezett jövő évi, januári 5,2 százalékos nyugdíjemeléssel („itt sem egy-két százalék a tét”). Mint felhívta a figyelmet, ez utóbbitól függ a 13. havi nyugdíj összege az arra jogosultak számára, s nem mindegy, hogy az akkor már téli rezsiszámlákat, az addig esetleg már felhalmozott pluszösszegeket ki tudják-e majd fizetni.
A kormánynak szeptember végén, vagy október legelején már mondania kell valamit – szögezte le Barát Gábor. Nagyon fontos időszak elé néznek tehát a nyugdíjasok. És még fontosabbá lehetne tenni az átlag alatti nyugdíjban részesülőknek, ha meglépné a kormány azt, amit Barát Gábor is javasol. Az infláció szintje, de különösen az élelmiszerek brutális drágulása alapján, nem tűnik elégségesnek a törvényben szabályozott nyugdíjemelés, bizonyos nyugdíjösszeg alatt ugyanis minden korábbinál indokoltabb lenne további kiegészítő intézkedéseket tenni. Szeptemberben a kormánynak rásegítő intézkedésként 50 ezer forintnyi egyszeri pluszt kellene adni a meghatározott ellátásban részesülőknek – hívta fel a figyelmet a szakember. Mint hozzátette: mindemellett világosan kellene beszélni a rezsikérdésről, arról nem szólva, hogy az elvárható minimum az lenne, hogy a limitet a kormány még az év vége előtt felülvizsgálja.
