A nyugdíjba vonuló Ratkó-unokák miatt nem halogatható a nyugdíjreform
Közeleg a 13. havi nyugdíj kifizetése, a bankszámlákra február 12-én érkezik meg a pénz, a postások pedig az előre megküldött tájékoztató szerint viszik ki az összesen 449 milliárd forint plusz juttatást az időseknek. A teljes összeg 500 milliárd fölött van, ha az egyéb jogosító ellátásban részesülőket is figyelembe vesszük.
Az államháztartás pénzügyeinek 2023-as alakulásáról szóló tájékoztató tartalmazza a Nyugdíjbiztosítási Alap tavalyi bevételeit és kiadásait is, amely szerint a nyugdíjkiadások 2023-ban 5760 milliárd forintot tettek ki. A tényleges kifizetés 205,4 milliárd forinttal haladta meg a tervezett mértéket, ez adott alapot az idősek megijesztésére. Az eltérés egyébként alig 3,6 százalékos, a különbséget pedig a novemberi pótlólagos nyugdíjemelés magyarázza.
Farkas András nyugdíjszakértő a Népszavának kijelentette: a nyugdíjrendszer nincs közvetlen veszélyben, nem közeleg a nyugdíjkatasztrófa.
Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke is kijelentette: a rémhírnek semmi alapja. Az államháztartási törvény kimondja, a költségvetésért a kormány felel. Nincs külön felelőse az egyik vagy a másik fejezetnek – magyarázta, azok csak tervezési segédanyagok. Kijelentette: a nyugdíjkassza is csak egy bulvárkifejezés, a közgazdaságban, a jogban vagy a szakmában ilyen szó nincs. A Nyugdíjbiztosítás Alap pedig egy felülről nyitott előirányzat, így hiánya sem lehet.
Farkas András pedig úgy magyarázta: a nyugdíjkasszát mindig a költségvetési törvényben szereplő inflációs előrejelzéssel tervezik, ezért abban az esetben, ha a tényleges infláció magasabb lenne az előre becsült mértéknél, és emiatt pótlólagos nyugdíjemelést kell visszamenőlegesen végrehajtani, az plusz költségvetési igényt generál. A nyugdíjakat három forrásból finanszírozzák – mondta. A munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó-, illetve a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részéből, valamint a költségvetésből a kiadások támogatására átadott pénzeszközökből. Ez utóbbi tétel évente ezermilliárdos lehet – magyarázta. Például a 13. havi nyugdíj mögött nem áll tb-járulék és szocho bevétel, így a juttatás egészét más bevételek terhére kell előteremteni. A nők kedvezményes nyugdíja szintén plusz terhelést jelent, hiszen az igénylők a nyugdíjkorhatár betöltése előtt 4-6 évvel fejezik be a munkát. Így korábban válnak ki a járulékfizetők köréből, és korábban csatlakoznak a nyugellátásra jogosultakéhoz. A nyugdíjrendszernek vannak tehát finanszírozási kihívásai, de ezek közül a következő évtizedben egyik sem ad okot a pánikra.
Ugyanakkor Farkas András arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-másfél évtizedes távlatban lehetnek problémák. 2037-től megkezdik a nyugdíjba vonulást a Ratkó-unokák. Ők 1973 és 1977 között születettek, és azoknak a gyerekei, akik az 50-es években voltak fiatalok. Akkor, Ratkó Anna minisztersége idején vezették be az abortusztilalmat és gyermektelenségi adót előíró születésszabályozási törvényt, amelynek hatására jelentősen megnőtt a születések száma. Mivel emiatt a nyugdíjba vonulók is sokan lesznek, a szakember szerint az erre való felkészülés miatt nem halogatható az érdemi nyugdíjreform.
