A pannon sas Berlinben landolt
„A sas leszállt /The Eagle has landed”. Ezzel a szöveggel jelezte a Facebookon Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megérkezett Berlinbe. A sikeres landolásról hétfő délután még nem adott hírt az MTI, Orbán németországi látogatásával kapcsolatban ekkor még pénteki keltezésű volt az utolsó hír, nyilván, mert még nem közölték velük, hogy mit kell írni. Aztán késő délutánra megszületett a hír, amelynek címe: Közös úton jár Németország és Magyarország.
Az MTI szerint, Angela Merkel kiemelte, hogy a gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével. A német kancellár szerint, a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív", Magyarország „okos beruházások" és gazdaságpolitika révén, igen nehéz helyzetből indulva, eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra.
A kormányhoz közeli portálok, amelyek természetesen már az MTI-t megelőzően is foglalkoztak Orbán berlini látogatásával, mindössze azt felejtették el megírni, hogy a magyar miniszterelnököt tüntetők fogadták a német fővárosban. Nem mellesleg, a lényegről is elfeledkeztek, vagyis arról, hogy miért ment Orbán Berlinbe. Az Origo és a hozzá hasonló igazmondók igyekeznek azt a látszatot kelteni, mintha Európa erős embere (ez volna Orbán Viktor) és a német kancellár egyenlő félként tárgyalnának, miközben az összejövetel valódi célja, hogy Orbán tudni szeretné, miként maradhatna a pártja az Európai Néppártban.
A magyar miniszterelnök különutas törekvései ugyanis egyelőre nem jöttek be, a potenciális szövetségesei – közöttük Matteo Salvini, az olasz Liga pártelnöke – nem erősödtek, hanem gyengültek, így Orbánnak és a Fidesznek jelen állás szerint nem érdeke, hogy kikerüljön a Néppártból. Márpedig ez az opció is benne van a pakliban, s hiába kommunikálja a Fidesz, hogy őket nem lehet onnan kitenni, mert ők azok, akik távozhatnak, egyre többen tudják, hogy ez nem így van. Ezért kell azt a látszatot kelteni, mintha Orbán még szalonképes lenne Európában és demokratikus vezetők is hajlandók volnának egyenlő félként tárgyalni vele. Mindenesetre jelzésértékű, ahogyan Orbán, talán tudat alatt, de nem kizárt, hogy alaposan átgondolva, „a sas leszállt” mondattal jelezte a Facebook oldalán, hogy megérkezett Berlinbe.
A mondat ugyanis arra az 1976-ban készült háborús filmre utal, amelynek sztorija szerint, 1943-ban Hitler parancsot ad Canaris tengernagynak, hogy raboltassa el legfőbb ellenfelét, Churchillt. Max Radl ezredes irányítja az akciót. Megtalálja a megfelelő embereket is: az Angliában nevelkedett Steiner ezredest és egy angolok ellen harcoló írt, Devlint. Az angliai német kémek szerint, Churchill a közeljövőben egy kis angliai faluban tölt néhány napot. Úgy tűnik, minden esély megvan arra, hogy sikerrel teljesíthessék a Führer parancsát.
Ez volt a film, a történelemből viszont tudjuk, hogy a terv – ha volt egyáltalán – dugába dőlt. Az viszont tény, hogy Orbán az utóbbi időkben sokat forgott szélsőséges, ha úgy tetszik, náci-közeli körökben. Ott ragadhatnak rá a sokak számára rossz asszociációkat idéző szóhasználatok. Hogy a mi Berlinben leszállt sasunk miről tárgyalt a német kancellárral, feltehetőleg sosem fogjuk megtudni. Lesznek nyilatkozatok, mindenki elmondja a maga verzióját a találkozóról. Lehet, Orbán szokás szerint két változattal is előrukkol: egyet külföldön oszt meg a sajtóval, egy másikat pedig idehaza, a magyar közönségnek szánva.
Ha a kettő nem feltétlenül fedi egymást, ne csodálkozzunk: a sas csak leszállásban jó, igazmondásban nem annyira.
