A parlament a jogi versenyképességről és nemzetközi szerződésekről tárgyalt

Az igazságügyi szakértőkkel foglalkozó, a jogi versenyképességi, az iparbiztonsági és egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját délután az Országgyűlés.

Kormány

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: az ország versenyképességének előmozdítása a kulcsa a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, ezért a jogszabályoknak szolgálniuk és támogatniuk kell mind az állampolgárokat, mind a vállalkozásokat.

Az államtitkár elmondta: a javaslat a jogi versenyképesség érdekében fogalmaz meg újításokat a munkavédelem területén. A javaslatban meghatároztak olyan munkaegészségügyi feladatokat, amelyek szakmai képesítéssel rendelkező személyek által orvosi jóváhagyás nélkül is elláthatók lesznek. Egyszerűsödnek továbbá a kockázatértékelés, illetve a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakításával kapcsolatos feladatok is.

A javaslatban szerepel a gépkezelő jogosítvány kivezetésére. Az államititkár kifejtette: bizonyos típusú munkagépek, például targonca kezeléséhez jelenleg gépkezelői jogosítványra van szükség. A gép kezelését a megszerzett iskolai végzettség, szakmai képzettség meglétéről kiállított bizonyítvány, diplomatanúsítvány igazolja, ezért a gépkezelő jogosítvány léte nem indokolt.

Répássy Róbert ismertette: a közjegyzőkről szóló törvény módosításával pontosítják a területi közjegyzői kamarák szabályzatalkotási jogkörét, így amennyiben a területi kamara illetékességi területén legalább 100 közjegyzői székhely található, a választási szabályzatnak külön szabályzatban kell megjelennie.

Kitért arra: a társasházi alapító okiratnak a közös tulajdonba tartozó épületrészek eladásához szükséges módosítását meggátolhatja a tulajdonostársak elérhetetlensége. A javaslat alapján ezért a jövőben elég lesz a kétharmados szavazati arány az elidegenítésről hozandó társasházi döntéshez, valamint az elidegenítéssel kapcsolatos, az új tulajdonos által megvalósítandó építkezéshez való hozzájáruláshoz.

Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat "érdemi előrelépést jelent a fogyasztóvédelem, valamint a hulladékgazdálkodás" szabályozásában. A jövőben az a vállalkozás lesz köteles fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, amelynek az éves nettó árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot.

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényt módosító javaslat szerint igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a jövőben a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Építész Kamara is.

A törvényjavaslat módosítja az igazságügyi szakértővé válás feltételeit. Érdemben segítené a szakértői állomány bővülését, ha a szakértők tevékenységüket szakértői jelölti várakozás nélkül folytathatnák, ezért javasolják a szakértő jelölti idő eltörlését, továbbá az 5 éves gyakorlati idő 2 évre történő csökkentését.

Fidesz: a versenyképességet szolgálják a módosítások

Vécsey László (Fidesz) kiemelte: az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat fő célja a szakértőhiány orvoslása, azzal kibővítik a tevékenység végzésére jogosultak körét.

Azokat, akik az egyes szakterületekre vonatkozó ágazati szakértői jegyzékbe be vannak jegyezve, kérelemre vizsgálat nélkül az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzik. Emellett a javaslat megteremti a költségvetési szervként működő, tudományos kutatási tevékenységet végző kutatóintézetek igazságügyi szakértői jogosultságát, továbbá az államilag elfogadott képesítést adó egyetemek, doktori iskolák eseti szakértőként kirendelhetők megfelelő szakterületekre.

Igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a jövőben a mérnöki és az építész kamara is, valamint a szakértőjelölti idő eltörlésével a jelöltek szakértő gyakornokként foglalkoztathatók tovább.

A jogi versenyképesség érdekében történő törvénymódosítások célja az, hogy a már elavult jogi szabályozás helyébe újabb és hatékonyabb szabályok lépjenek 33 törvény módosításával a munkavédelem a környezetvédelem és a bányászat terén.

Az iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat az ágazati szabályozások felülvizsgálatát, valamint az adminisztratív terhek csökkentését célozza.

A közigazgatási törvények módosításával pedig jelentős módosításokat hajtanak végre a fogyasztóvédelem és a hulladékgazdálkodás terén – tette hozzá

A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szerint mind a négy törvényjavaslat támogatandó, azok Magyarország előrehaladását segítik, és a versenyképességet növelik.

DK: antikorrupciós intézkedések javíthatnák a versenyképességet

Sebián-Petrovszki László (DK) úgy fogalmazott: jó, ha a kormány felismeri azt, hogy baj van a magyar versenyképességgel. Egy svájci felmérés szerint ugyanis Magyarország a harminckilencedikről két év alatt az ötvenkettedik helyre esett vissza a versenyképesség terén.

Azt mondta: a felmérés szerint a magyar költségvetési politika minősége gyenge, az államháztartás állapota kritikus, az üzleti hatékonyság részmutatójában is utolsó helyen áll az ország. A magyar gazdaság versenyképességének javításához elsősorban a magas államháztartási hiányt kellene érdemben csökkenteni, javítani a közpénzek felhasználását, erősíteni az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

A DK vezérszónoka szerint olyan antikorrupciós intézkedések javíthatnák a versenyképességet, amelyek "nem passzolnak" az Orbán-kormány politikájához.

A tárgyalt törvényjavaslatról szólva megjegyezte: egy részük jó irányba tett, de apró lépéseket tartalmaz, azonban több elemével kapcsolatban komoly gondjai vannak.

KDNP: szükség van az adminisztrációs terhek csökkentésére

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy ezeket a törvényjavaslatokat a jogi versenyképesség köti össze.

A békéltető testületek és fogyasztóvédelmi intézmények elérhetőségeit minden üzletben és szolgáltatási helyszínen kötelező kiírni – hívta fel a figyelmet a politikus.

Az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosítás középpontjában a szakértőhiány orvoslása áll – fogalmazott a felszólaló.

A jogi versenyképesség érdekében javasolt deregulációs célú módosításáról azt mondta, hogy annak rendelkezései csökkentik a munkáltatók adminisztratív terheit.

Az iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről szóló módosítás gerincét az ipari tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezetek adminisztratív terheit csökkentő indítványok képzik – emelte ki a vezérszónok.

Nacsa Lőrinc felszólalásában különösen fontosnak nevezte a magyar fogyasztók érdekvédelmét.

A gazdaságnak mindig szüksége van az adminisztrációs terhek csökkentésére – foglalta össze felszólalását a javaslatot támogató politikus.

Mi Hazánk: mennyivel tartozik az állam a szakértőknek?

Apáti István (Mi Hazánk) azt kérdezte, hogy az állam jelenleg körülbelül mennyivel tartozik a szakértőknek? Hozzátette, hogy az igazságügyi szakértők érdekérvényesítő képessége viszonylag csekély.

Bizonyos intézkedéseket akár támogatni is lehetne, de ha nem emelik évről évre a szakértők díját, akkor óriási lesz az elvándorlás - jelentette ki. Hozzátette, hogy amikor magas szakmai színvonalon dolgozó szakmunkást és segédmunkást is nehéz találni, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy egyre nehezebb hozzájutni a különleges szakmai tudáshoz.

Apáti István javasolta, hogy állítsanak fel kártérítési alapot a "végrehajtói maffia" károsultjai és az "oltáskárosultak" számára.

Végül közölte, hogy a Mi Hazánk megfontolja, hogy tudja-e támogatni a javaslatot.

Ezt követően Dúró Dóra levezető elnök lezárta a vitát.

Kormány: a jogi versenyképességnek fontos része a dereguláció

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az elhangzottakra adott válaszában úgy látta, hogy a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is egyetértettek a javaslat céljaival.

Az ellenzéki képviselők által hangoztatott felvetések nem akadályai annak, hogy megszavazzák az indítványt – ismertette véleményét. Hozzátette, hogy a javaslat valóban nem orvosolja a szakértői díjak kérdését, de a szakértők számának növelését párthovatartozás nélkül lehet támogatni.

A kormány eddig is kiemelten kezelte és a jövőben is kiemelten kezeli a fogyasztóvédelmet érintő kérdéseket – hangsúlyozta Répássy Róbert.

A jogi versenyképességnek fontos része a dereguláció – szögezte le az államtitkár.

Nemzetközi szerződések

Magyar-dominikai vízummentesség

A Magyarország és a Dominikai Köztársaság kormánya között a diplomata-, szolgálati és hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a szerződés célja a két állam hivatalos utazóinak a vízummentes beutazást és bármely 180 napos periódusban 90 napos tartózkodást.

Bóna Zoltán, a Fidesz vezérszónoka jelezte: a megállapodás célja a magasszintű kapcsolatok kialakításának és fenntartásának megkönnyítése, hangsúlyozva, az egyezmény aláírása nem csupán ügyviteli egyszerűsítés, hanem egy új fejezet nyitánya is, mivel eredményeként új területek nyílhatnak meg a két állam kapcsolataiban.

A képviselő frakciója támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, akárcsak az utána szóló Nacsa Lőrinc (KDNP), aki kiemelte: Dominika a karibi térség legnagyobb gazdasága, a legnépszerűbb turistacélpontja, amely Jamaika után második legfőbb kereskedelmi partnerünk a régióban, mintegy 12 millió dolláros évi forgalommal.

Magyar-georgiai beruházásvédelem

A Magyarország és Georgia kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Sztáray Péter államtitkár jelezte: a szerződés becikkelyezése új elemmel egészíti ki a már meglévő kereteket.

Hangsúlyozta: a cél a gazdasági, azon belül a beruházási kapcsolatok építése, kedvezőbbé tétele, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, az ott termelt profit hazahozatala.

Bóna Zoltán, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: ennek a megállapodásnak eredményeként mindkét állam számára új befektetési lehetőségek nyílnak meg. A képviselő azt kérte, hogy a frakciójához hasonlóan az Országgyűlés is támogassa a javaslatot.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a két állam egyre erősödő stratégiai partnerkapcsolata mellett azt emelte ki, hogy sok szállal kötődik egymáshoz a két állam. Megemlítette: 1992-ben vette fel a két állam a diplomáciai kapcsolatot, Magyarország 74. kereskedelmi partnere Georgia, ami azt mutatja, hogy ezen a téren rejlik még potenciál.

A képviselő hozzátette: Georgia az utóbbi időben mindent megtett az uniós csatlakozás érdekében, de politikai okokból felfüggesztették a csatlakozási tárgyalásokat. Szólt arról is: számos magyar cég dolgozik a kaukázusi országban, portfoliójuk a légiközlekedéstől a gyógyszeriparig terjed.

Európai Unió-Chile megállapodás

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára emlékeztetett: jelenleg egy 2002-ben aláírt és 2003-ban hatályba lépett EU-Chile társulási megállapodás van hatályban. A bilaterális együttműködés elmélyítése érdekében a felek 2017-ben döntöttek a megállapodás modernizációjáról, a tárgyalásokat 2022 decemberében zártak le, Magyarország pedig 2023 decemberében írta alá a dokumentumot.

A korszerű keretmegállapodás két párhuzamos jogi eszközből áll, maga a keretmegállapodás a tagállami ratifikációkhoz kötött politikai és együttműködési, illetve kereskedelmi és befektetési kérdéseket érinti. Az előbb hatályba lépő ideiglenes kereskedelmi megállapodás ezzel szemben a terület azon elemeiről rendelkezik, amelyek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak – jegyezte meg.

Az államtitkár az EU számára Chilét fontos szövetségesnek nevezte a nemzetközi színtéren, az emberi jogokat, az éghajlatváltozást, a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést, az energiát valamint a biztonságot érintő kérdésekben. Tájékoztatása szerint 2003 óta a kétoldalú kereskedelem mértéke mintegy 170 százalékkal emelkedett, és Chile az EU harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Latin-Amerikában.

Bóna Zoltán, a Fidesz vezérszónoka fontos lépésnek nevezte a megállapodást Magyarország és az EU számára is. Egy olyan világban, ahol a gazdasági válság egyre kiélezettebb, és a protekcionista tendenciák erősödnek, a szabadkereskedelmi megállapodások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképes maradjon, és új piacokhoz férhessenek hozzá – emelte ki a Fidesz frakció támogatásáról biztosítva a javaslatot.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka úgy fogalmazott: Chile Latin-Amerika legstabilabb és legversenyképesebb nemzete. Magyarország számára a gazdasági semlegesség és a déli nyitás politikája jegyében a dél-amerikai országok egyre kiemeltebb helyet foglalnak el.

Hozzáfűzte: az EU Chile elsőszámú befektetője, és Latin Amerikában Mexikó, Brazília, Argentína, Costa Rica és Kolumbia után Magyarország hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy a KDNP támogatja a javaslatot.

Az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt módosító javaslat általános vitája

Kormány: Brüsszel politikai okból szándékosan kárt okoz a magyar egyetemistáknak

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszel politikai okból szándékosan kárt okoz a magyar egyetemistáknak, hiszen "jogtalanul, minden jogalapot nélkülöző módon" zárja ki őket a Horizont és az Erasmus programokból.

A tárcavezető jelezte, hogy az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat azt tartalmazza, amelyet egy évvel ezelőtt megküldtek Brüsszelnek, de nem kaptak rá értékelhető választ.

Később arról beszélt: Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal van vitája a kérdésben, hanem az egyetemek autonóm szenátusával, éppen ezért hat egyetemnek van folyamatban pere Brüsszellel szemben.

Hankó Balázs hosszasan sorolta a brüsszeli kifogásokat, amelyeket részben teljesített is a kormány – például az összeférhetetlenség kérdésében – de hangsúlyozta: két "diktátumot" nem tud elfogadni a kormány. Azt, hogy zárják ki az egyetemi rektorokat és az egyetemi tanárokat a kuratóriumokból, továbbá annak sem adnak helyet, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg azt, hogy kik kerüljenek a magyar egyetemek fenntartó testületeibe - mutatott rá.

A magyar egyetemek színvonaláról szólva a miniszter jelezte, hogy míg öt éve 7 két éve 9 most 12 egyetem van a világ legjobb öt százalékában, a Semmelweis Egyetem a világ legjobb egy százalékában helyezkedik el, és a világ legjobb ezer egyeteme közül hét magyar is van. Mindez azt mutatja, hogy van fejlődés a magyar egyetemeknél - jelentette ki más nemzetközi rangsor eredményeit is ismertetve.

Hankó Balázs arról is beszélt: a magyar kormány az Erasmus és a Horizont programokból való jogtalan kizárásra reagálva elindította a Pannónia Programot, amelynek részeként a világ vezető egyetemeire juthatnak el a Magyarországon tanuló diákok.

A modellváltó intézményeknek 4045 nemzetközi együttműködése született az elmúlt időszakban, az Egyesült Államokban 62, az Egyesült Királyságban 50, Japánban 43, Dél-Koreával 40 egyetemi együttműködés él.

A Pannónia Programban jelenleg 800-an vannak külföldön, jövő év első félévében minimum 3000 diák jut a világ legjobb egyetemeire, ami több, mint az Erasmus programban volt – mondta.

Kutatási területen pedig a HU-rizont program nyolcmilliárd forintos keretére 114 pályázat érkezett – tette hozzá.

Hankó Balázs felszólalása végén jelezte: a törvényt függő hatállyal léptetik hatályba, akkor, ha a brüsszeli bürokraták visszaengedik a magyar egyetemistákat és kutatókat "jogos jussukhoz", az Erasmus és a Horizont projektekhez.

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításának vitáját kedd délután a parlament.

Fidesz: a magyar egyetemek a nyugatiak komoly versenytásaivá váltak

Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy a magyar hallgatók kétharmada a világ élvonalába tartozó egyetemeken tanul. Hozzátette, Magyarországon kívül egyetlen európai ország sem mondhatja el magáról, hogy hallgatóinak kétharmada a világ legjobb öt százalékához tartozó intézményekben tanul.

Kiemelte, hogy ezek az egyetemek a szenátus szándéka alapján döntöttek a modellváltás mellett. Ennek következtében jelentősen nőtt az intézmények autonómiája és gazdálkodási jogköre, egyszerűbbé váltak a döntéshozatali mechanizmusok, rugalmasabban kezelik a munkaerőpiaci igényeket, rugalmasan alakíthatják a képzéseiket, önállóan gazdálkodhatnak bevételeikkel és alakíthatják a bérstruktúrát - sorolta a vezérszónok.

A változásnak köszönhetően a magyar felsőoktatásban egy párját ritkító sikerességi fordulat következett be – jelentette ki. Néhány év leforgása alatt a magyar egyetemek a nyugatiak komoly versenytásaivá váltak, komoly konkurenciát teremtettek és komoly vonzerővel rendelkeznek – mondta Pósán László.

A hazai felsőoktatási intézmények versenyképessége jelentősen nőtt, ezzel együtt nyugati egyetemeké pedig stagnált vagy csökkent. Erre a nem várt helyzetre Brüsszel úgy reagált, hogy diszkriminatív intézkedésekkel sújtotta a magyar felsőoktatási intézményeket és hallgatókat, blokkolta a modellváltó egyetemek részvételét az uniós finanszírozású programokban és jelentős károkat okozott a magyar intézményeknek - fogalmazott a képviselő.

Ha Brüsszelnek valóban összeférhetetlenségi aggályai vannak és nem a magyar konkurencia visszaszorítására törekszik, akkor nem sújtaná válogatás és mérlegelés nélkül a hazai modellváltó egyetemeket – érvelt a vezérszónok.

Végül Pósán László azt mondta, hogy a tárgyalt törvényjavaslat alapján Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 alapítványi fenntartású egyetem kizárását az Erasmus és a Horizont programokból.

A DK nem támogatja a javaslatot

Földi Judit (DK) emlékeztetett, hogy a parlament 2021-ben fogadta el a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt. Az a jogszabály azonban nem állta ki az idő próbáját, többször is módosította az Országgyűlés, de a problémák ettől nem szűntek meg – tette hozzá.

A létrehozott alapítványok névleg a kormánytól függetlenül látnak el kulturális, oktatási feladatokat, azonban kuratóriumaikban döntő részben a kormányhoz hű személyek kerültek – közölte.

Az EU pénzügyminiszterei 2022 decemberében fagyasztották be a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó támogatások csaknem egyharmadát, és ezzel együtt utasításba adták, hogy az EU nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal – hívta fel a figyelmet. Kijelentette, hogy a közérdekű vagyonkezelői formában működő 21 felsőoktatási intézmény "azért került célkeresztbe", mert a modelljük nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését.

A DK nem támogatja az alapítványi kiszervezést és a modellváltást, ezért a törvényjavaslatot sem – foglalta össze véleményét.

KDNP: sok dologban sikerült előrelépni az elmúlt években

Nacsa Lőrinc (KDNP) Földi Judit szavaira reagálva azt mondta, hogy magyar országgyűlési képviselőkként azt kellene nézniük, hogy mi jó a magyar hallgatóknak, egyetemeknek és felsőoktatási rendszernek.

A felszólaló leszögezte, hogy Magyarországon nincs jogállamisági probléma.

A képviselő hangsúlyozta, hogy rengeteg munka van még hátra a felsőoktatásban, de nagyon sok dologban sikerült előre lépni az elmúlt években.

Megkérdezte a DK-s képviselőt, hogy egyetért-e azzal, hogy azért büntessék a magyar hallgatókat, mert Brüsszelnek politikai baja van a magyar kormánnyal? Az a problémájuk, hogy nem szálltunk be a háborúba, nem töröljük el a gyermekvédelmi törvényt és kerítést építettünk a déli határon – érvelt.

Nacsa Lőrinc kijelentette, megoldást keresnek, szeretnének megállapodni Brüsszellel, de nem minden áron.

MSZP: elsietett volt az alapítványi rendszer kialakítása

Egy szakmai törvényről beszélünk és egy politikai problémával állunk szemben – kezdte felszólalását Hiller István (MSZP), hangsúlyozva, ráadásul nem belpolitikai, hanem a kormány és Brüsszel közötti vitáról van szó.

Annak a véleményének adott hangot, hogy túl gyorsan, nem kellőképpen átgondolt módon hajtották végre az alapítványi rendszerbe szervezést, nem téve különbséget a szak- és a tudományegyetemek között.

Szerinte utóbbiak alapítványi formába tételével meg kellett volna várni szakegyetemek esetében képződő "tapasztalat-együttest", ami legalább 2-3 évnyi várakozást jelentett volna. Így viszont intézményen belül kettőztek meg szervezeteket, nehézkesebbé vált a döntéshozatal.

Hangsúlyozta: az állami vagy az alapítványi fenntartás "önmagában nem garancia a jó működésre", az intézményi szenátusok pedig az alapítványi formába alakítással a 40-70 százalékos béremelésre és az összesen 1050 milliárd forintos forrásátadásra mondtak igent.

Feltette a kérdést: ha elismerjük, hogy a törvényjavaslat célja nem a szervezet átalakítása, hanem az Európai Unióval folytatott vita rendezése, mekkora esélye van a probléma megoldására, illetve van-e olyan uniós tagállam, amelyik az alapítványi rendszerrel kapcsolatban a magyar álláspontot osztja.

Jobbik: nem az alapítványi formával, hanem a megvalósítással van baj

Nem az alapítványi formával, hanem a megvalósítással van baj – hangsúlyozta Brenner Koloman (Jobbik), aki arról beszélt: miközben a most módosítani kívánt jogszabály elfogadásakor a történelmi léptékű fejlesztések és a korszerű képzés megteremtésével érvelt az akkori szakminiszter, "a magyar oktatótársaim a vesztesei lettek ennek az átalakításnak".

A képviselő szerint nem az átalakítás, hanem annak a magyar egyetemi világ autonómiáját sértő módja volt "az ördögtől való".

Szerintem teljesen egyértelmű volt kezdettől fogva, hogy itt nagyon komoly problémák lesznek – jegyezte meg, majd arról beszélt: uniós nyomásra kezdik kiemelni a jogszabályból "a legkirívóbb elemeket", először a minisztereket és az államtitkárokat véve ki a kuratóriumból, "rosszízű kupeckodással".

Brenner Koloman szerint aki belülről ismeri a magyar egyetemi világot, az tudja, hogy nem a modellváltás, hanem évtizedes munka eredménye, hogy egyes egyetemek nemzetközi összehasonlításban is jól teljesítenek. A helyzet megoldásának első pontjaként a nagy tudományegyetemek azonnali állami kézbe vételét nevezte a Jobbik vezérszónoka.

Hangsúlyozta: valós választ kellene kapni arra, hogy a módosítás elfogadásával valóban megkapják-e a visszatartott uniós forrásokat a magyar hallgatók, oktatók.

Képviselői felszólalás

Apáti István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy Brüsszel végül nem fogja ideadni ezeket a forrásokat, mert "nem a megegyezés a cél, hanem a vitának a végtelenségig való elnyújtása".

Szerinte az ország jelenlegi pénzügyi állapotában nincs mód arra, hogy magyar költségvetési pénzből megoldják a helyzetet, de felvetette, hogy az amúgy beérkezett uniós forrásokat mégiscsak erre a célra "forgassák be".

Dúró Dóra az általános vitát lezárta.

Zárszó

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter zárszavában az elhangzott kiritkákra reagálva jelezte, az, hogy az egyetemek saját maguk rendelkezhetnek a vagyontárgyakkal, amelyeket az új modell biztosított nekik.

Arra képviselői megállapításra, hogy a Pannónia Program kudarcos, a miniszter úgy reagált: míg az egyetemistákat érintő Erasmus plus programban 5400-an vettek részt évente, addig a Pannonia Programban az első és a második félévben is 3-3 ezer, összesen tehát 6 ezer egyetemista vesz részt. A Pannónia Programban továbbá magasabbak a biztosított ösztöndíjak mint az Erasmus Programban, és szemben az Erasmussal, a Pannónia Program biztosítja a kreditek elismerését is.

Az egyetemek versenyképességére vonatkozó kritikára reagálva Hankó Balázs hangsúlyozta: a magyar egyetemek tényszerűen előreléptek, a nemzetközi publikációk 30 százalékkal, a Q1-es tehát legrangosabb publikációk pedig 10 százalékkal emelkedtek.

Napirend után

Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes napirend utáni felszólalásában arról emlékezett meg, hogy hatvan éve, 1964. október 24-én avatta VI. Pál pápa Európa fővédőszentjének Nursiai Szent Benedeket, a bencés rend alapítóját, "európai civilizációnk tartóoszlopát", az európai középkor nagykeresztény szintézisének építőmesterét.

Ora et labora – imádkozz és dolgozz – jelmondata nem csak a bencés kolostorok, hanem az egész európai civilizáció fundamentuma lett – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: Szent Benedek a béke hírnöke volt, a bencés szerzetesek Európa népeit kereszttel, könyvvel és ekével térítették meg. Van-e aktuálisabb küldetés, mint Szent Benedek öröksége? – tette fel a kérdést Semjén Zsolt.

Bencze János (Jobbik) arról beszélt: Simontornyán bezárták az orvosi ügyeletet, és az épülő Paks II beruházás sem hoz jólétet senkinek a térségben, mert azt vendégmunkásokkal akarják felépíteni.

Berki Sándor (Párbeszéd) a magyar munkavállalók helyzetéről szólva azt kérdezte: egy nógrádi cégnél miért vesztik el munkájukat nagy létszámban magyar munkavállalók, miközben a vendégmunkások nem.

Az elnöklő Latorcai János az ülést bezárta, és jelezte: az Országgyűlés várhatóan november 4-én folytatja munkáját.