Kemény kritikát kapott a Tisza oktatáspolitikája a PedagógusFesztiválon
A III. PedagógusFesztivál kerekasztal-beszélgetésein a Tisza-kormány első száz napját értékelték oktatási szempontból. Többen pozitív elmozdulást említettek, de a megszólalók szerint jelentős hiányosságok maradtak, ezekre a döntéshozói oldal képviselői is reagáltak.
A 2026–2027-es tanév kezdetét az Index szerint az teszi különlegessé, hogy hosszú idő után ismét önálló minisztérium felel a közoktatásért. A PedagógusFesztivál szervezői az eseményt tanévnyitóként írták le, ahol pedagógusok, intézményvezetők, szakszervezetek, szakmai szervezetek, döntéshozók, kutatók, civil szervezetek és diákok találkozhattak.
A rendezvényen kerekasztal-beszélgetéseket, műhelymunkákat, jó gyakorlatokat, koncerteket és közösségi programokat is tartottak. A viták középpontjában az állt, hogyan teljesített az oktatásirányítás az elmúlt száz napban.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője úgy fogalmazott: „nagyon sok mindennek neki kellett volna már állni”. Szerinte égető gond a pedagógusok túlterhelése, a túlmunka kifizetésének elmaradása, a bértábla hiánya, valamint az, hogy a csütörtöki bejelentés ellenére az egyéb munkakörökben dolgozók bérrendezésére még mindig nem érkezett ígéret.
Nagy Erzsébet azt is bírálta, hogy szerinte a minisztérium részéről módszertani ajánlásokat megfogalmazók nem mindig ismerik a hatályos jogszabályi kereteket. Példaként a 35 perces tanórákat említette, amelyekre állítása szerint eddig is volt lehetőség, ezért ezt nem tartja valódi újdonságnak.
A PDSZ ügyvivője szerint még mindig nem késő munkaügyi és foglalkoztatási minisztériumot létrehozni. Azt mondta, az ezzel kapcsolatos levelei válasz nélkül maradtak, miközben a jogszabályokat szerinte rendezni kellene, mert jogerős per esetén sem lehet visszahelyezni azt a pedagógust, akit rendkívüli felmentéssel távolítottak el polgári engedetlenség miatt. A státusztörvény bevezetését és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését hibás döntésnek nevezte.
Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák és -óvodák Egyesületének társelnöke üdvözölte, hogy sok érdemi szakember került be a minisztériumba, ugyanakkor problémának nevezte, hogy a szervezet még nem állt fel, ezért szerinte sokszor döntések sem születnek. Hasonló véleményt fogalmazott meg Nahalka István és Radó Péter oktatáskutató is.
Radó Péter szerint érthető, hogy „a nulláról kell felépíteni minisztériumokat”, de az, hogy egyes hírek szerint államtitkárok irodák nélkül vannak, és munkatársakat is csak januárban vehetnek fel, számára azt jelzi, hogy a Tisza-párt nem készült fel igazán a kormányváltásra. Azt is súlyos hibának nevezte, hogy a tankerületi megbízásokat újabb öt évre adják ki.
Szűcs Dóra országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság elnöke a kritikákra úgy reagált: igaz, hogy lassan alakul a szervezet, de szerinte egy olyan minisztérium és oktatási bizottság jön létre, amely korábban nem létezett. Úgy fogalmazott, az elmúlt 16 év után „nagyon nagy hagyaték” maradt, ezért több türelmet és megértést várt volna.
A rendezvényen Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár is megszólalt. A Szakképzési Innovációs Tanács augusztus végi ülése után a PDSZ azt közölte, hogy a testület munkáját a továbbiakban megfigyelőként követi, mert nem látja biztosítottnak az érdemi érdekegyeztetés feltételeit. Naderi Zsuzsanna erre azt mondta, a közlemény „magánemberként is szíven szúrta”, és a megelőlegezett bizalom, valamint a hangnem fontosságát hangsúlyozta.
