A Pedagógusok Szakszervezete a román példát követné

Bár hivatalosan titkolják, mostanra az állami iskolákban a pedagógusoknak már mintegy tíz százaléka fertőzött lehet, közülük kilencen a Covid-fertőzés miatt, annak szövődményeként életüket is vesztették. Kedden este Orbán Viktor ugyan újabb megszorításokat jelentett be a járvány visszaszorításának érdekében, de az oktatásról egy szót sem ejtett.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) először 2020. augusztus 12-én küldte el a minisztériumoknak és a kormányzati szervezeteknek azokat az ajánlásait, amelyekben megfogalmazta, mit kellene tenni a koronavírus-járvány második hullámának megfékezésére. Egyebek között javasolta a krónikus betegségben szenvedő pedagógusok tantermen kívüli foglalkoztatását.

Ősszel felmérést készítettek, amelyből az derült ki, hogy válaszadók háromnegyede az oktatási intézményekben nem érzi magát biztonságban, így ismét azonnali lépéseket sürgettek. Ezeket szintén elküldték az illetékeseknek, de csak egy közlemény érkezett válaszul, miszerint a PSZ által megfogalmazott követelések többsége megfelel a köznevelési intézményekben már bevett gyakorlatnak.

A PSZ most újabb javaslatot készül tenni az illetékeseknek: Magyarország kövesse a román példát. Arról, hogy az milyen, továbbá a kialakult helyzetről Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgettünk.

– Lehet-e pontosan tudni, hogy hány pedagógus fertőződött meg koronavírussal?

– Nem. A pontos és részletes adatokat nem osztja meg a kormány. Csak statisztikai arányszámítások és a hozzánk beérkezett jelzések alapján, mi úgy sejtjük, öt-nyolc százalék körül lehet a megfertőzöttek aránya.

– Tárgyalnak-e az oktatásban érintett minisztériumokkal, szervezetekkel a kialakult helyzetről, arról az – önök által készített – online felmérésről, amely a tanárok félelméről, védelméről szólt?

– Elküldtük a felmérésünket az Emminek és az ITM-nek, valamint a Klebelsberg Központ elnökének is, de intézkedés helyett, csak kikérték maguknak, hogy azt írtuk benne: feláldozhatónak tartjuk a pedagógusokat. De ha nem feláldozhatók, akkor miért nem tesznek még mindig egyetlen lépést sem azért, hogy a krónikus beteg pedagógusokat, oktatókat, a veszélyeztetett kollégákat kivonják a tantermi oktatásból? Hozzáteszem, a kollégákban még mindig nagyobb a hivatástudat, mint a félelem, mert ők tanítani akarnak.

– Vagy csak félnek az online oktatástól, vagy félnek ellentmondani?

– Sokuknak tavasszal tényleg elegük lett az online oktatásból, sokuk pedig nem is nyilvánít véleményt. A 2016-os tüntetések, megmozdulások kudarca miatt, sokan nem hajlandók tiltakozni. Pedig nagy tömeg volt a Kossuth téren, a PSZ esernyős tüntetésén, de a várt eredmény elmaradt. Van ebben félelem is, mert a hangadókkal sok helyen kiszúrtak, például úgy, hogy hetente 32 óránál többet is az intézményekben kell tölteniük. Valahogy úgy alakult a napi beosztásuk, hogy egy megtartott órát két lyukasóra követ, ki tudja, miért.

– Az egyetemek maguk dönthetnek az online oktatásra való átállásról. Az iskolák miért ne tehetnék meg?

– A szakképző intézmények is maguk dönthetnek erről. Nagyon sok helyen már hibrid oktatás folyik: egyik héten az egyik osztály megy be az iskolába, a másik héten a másik. Ebből a szempontból az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása egy fokkal jobb, rugalmasabb, mint az Emberi Erőforrások Minisztériumáé.

– A Pedagógusok Szakszervezetének van újabb ötlete a járvány elleni védekezésre?

– Hajlunk arra, hogy javasoljuk a román példa követését. Ha Romániában egy bizonyos fertőzöttségi szintet elér az oktatási intézmény, akkor ott az intézményvezető a szülőkkel közösen dönthet arról, hogy a következőkben hibrid oktatás legyen, online tanítás, esetleg minden menjen tovább úgy, ahogy van.

 – Mekkora ez a fertőzöttségi szint?

– Romániában három százalék.

– Magyarországon?

– Ezzel az exponenciálisan növekvő fertőzöttséggel a vita december elején nem arról fog szólni, hogy bezárjuk-e az oktatási intézményeket vagy nem, hanem arról, hogy hol tudjuk még az oktatást egyáltalán fenntartani. A pedagógusok és a diákok nagy fertőzöttsége miatt, nem lesz fenntartható a jelenlegi tantermi oktatás. 

– Volt olyan iskola, amelyik a nagy fertőzöttség miatt, kockáztatva a büntetést, saját hatáskörben is elrendelte az online oktatásra való átállást. (Igaz, utólag megkapták az engedélyt.)

– Mi sem értjük: ott, ahol annyi megbetegedés van, hogy a feladatot nem tudják ellátni, miért ragaszkodik az Oktatási Hivatal ahhoz, hogy ne vezessék be a digitális oktatást. Úgy tűnik, a svéd modellt akarják ráerőltetni a társadalomra: minél többen megkapják a vírust és átesnek a fertőzésen, annál hamarabb érjük el a nyájimmunitást, és ezzel megoldják a problémát is.

– Mégis, mi az, amit a szakszervezet ebben a helyzetben a legfontosabbnak tartana?

– Azok a virológusok, akikkel mi beszéltünk, azt mondták, a járvány terjedését teszteléssel és a kontakt-kutatással lehet megállítani. Ahol a vírus megjelenik, azt az intézményt be kell zárni, és azonnal kontakt-kutatásba kezdeni, amihez párosulnia kellene egy nagyon szigorú kijárási tilalomnak is, hogy a fertőzött fiatalokat mozgásukban korlátozni tudják. Így lehetne elzárni a vírus terjedésének útját.

– A PSZ fölvállalná azoknak a képviseletét, akik engedély nélkül, önként áttérnek a digitális oktatásra?

– Csak akkor, ha tagunk. A törvényeket ugyanis úgy módosították, hogy a szakszervezetek csak akkor láthatják el valakinek a jogi védelmét, ha tag. Hozzáteszem, jogos elvárás is, hogy aki fizet tagdíjat, annak lássuk is el a védelmét. A potyautasokat pedig csatlakozásra kérjük, mert együtt erősebbek lennénk! Egyébként mindenkinek, aki a tagunk, ellátjuk a jogi védelmét is.

– Beszéljünk egy keveset a katonai fertőtlenítési akcióról. Mit lehet tudni, merrefelé vannak azok az intézmények, ahol a katonák fertőtlenítettek?

– Az MTI és a kormánypárti sajtó sok-sok képet adott ki egy-egy iskola fertőtlenítéséről, de hivatalosan ezt előre nem közölték. Müller Cecília tiszti főorvos egyszer azt mondta, hogy a Covid-vírusok két-három nap alatt elpusztulnak. Ha bezárták az iskolákat egy hétre, akkor azokban a vírusok automatikusan elpusztultak. Mivel azonban a fiatalok mozgását nem korlátozták, nincs kontakt-kutatás, nincs tesztelés, ha visszamennek az iskolákba, egymást fogják újra fertőzni. Bár látványos akció volt a katonáké, szkafanderbe öltözve, ez önmagában nem fogja csökkenteni a vírus terjedését. Az csökkentette volna és csökkentené, ha a vírushordozókat tesztelik és kiemelik a közösségből. A járvány terjedésének útját kellene elvágni, és ott, ahol a vírus megjelenik, kontakt-kutatás, tesztelés és intézménybezárás kell. A gyerekek mozgását is korlátozni kell az iskolabezárás ideje alatt, hogy ne találkozzanak szabadidejükben egymással. Nincs más út a fertőzés további terjedésének megakadályozására.

– Be kellene zárni az iskolákat?

– Nem azt mondjuk, hogy az összes iskolát be kell zárni! Ahol nincs egy fertőzött sem, ott nem kell bezárni! Ott viszont, ahol felüti a fejét a járvány, az alsós osztályokat meg kell felezni, csökkentett tanulói létszámmal folytatni az oktatást, és a felső tagozatosoknak bevezetni a hibrid vagy az online oktatást.

– Ön szerint mit kellene még tenni?

– Felfüggeszteni a kötelező óvodáztatást addig, amíg ilyen rossz a járványügyi helyzet, hogy a GYED-en, GYES-en lévő szülők, és akik meg tudják oldani, otthon tarthassák a gyermekeiket. Így csökkenne az óvodákra nehezedő nyomás, a fertőzésveszély is mérséklődne. Fel kellene függeszteni a Nemzeti alaptantervet, és csak a továbbhaladáshoz szükséges minimumot kellene elvárni az oktatási intézményektől. Azt persze meg kellene határozni, hogy mi az, ami a továbbhaladáshoz szükséges, és az online oktatásban erre helyezni a hangsúlyt. A fertőzés terjedésének lassítását kell elérni. Ezért jó a román példa arra, hogy ne terjedhessen tovább a fertőzés. Sok emberéletet lehetne így megmenteni.

Beszélgetésünk után egy nappal jelent meg a PSZ nyílt levele az oktatásban dolgozókhoz. Ebben hivatkoznak Kásler Miklós miniszter 2020. szeptember 16-án, a Facebook oldalán megjelent nyilatkozatára: „azok a pedagógusok, akik a munkahelyükön kapták meg a fertőzést, tehát Covid-pozitívak, ők teljes táppénzre jogosultak, de nemcsak ők, hanem a szoros kontaktjaik is, tehát mindazok a pedagógusok, akik a munkájukat az iskolában nem végezhetik, mert karanténban töltik az idejüket.”

A kormányzati nyilatkozatok ellenére, sok panasz érkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez, ami azt bizonyítja: az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sikertelenül kezdeményezték, hogy a koronavírus-fertőzést a háziorvos foglalkozási megbetegedésnek (munkahelyi balesetnek) ismerje el, ezzel jogosultak legyetek a 100 százalékos táppénzre!  

Tekintettel arra, hogy az orvosokat kötik az érvényes jogszabályok, a kérésnek természetesen nem tudtak és jelenleg sem tudnak eleget tenni. A köznevelésért felelős államtitkár elismerte, hogy az Emmiben is tudnak a táppénz kifizetésével kapcsolatos anomáliákról, és ígérte, hogy a vitatott ügyeket kivizsgálja.

A továbbra sem egységes gyakorlat miatt, és azért, hogy kivizsgálható legyen minden, az oktatásban dolgozóknak anyagi veszteséget okozó eset, azt kéri a PSZ minden oktatásban foglalkoztatott, megfertőződött munkavállalótól, küldjön levelet az Emmi e-mail címére info@emmi.gov.hu (másolatban pedig küldje el a problemajelzes@pedagogusok.hu  címre is). A részleteket a PSZ honlapján megtalálják.