Orbán legfeljebb házigazda lehet, tartalmilag nincs és nem is lesz köze a csúcstalálkozóhoz

„Budapest lényegében az egyetlen hely Európában, ahol meg lehet tartani egy ilyen találkozót. Először is azért, mert szinte Magyarország az egyetlen békepárti ország. Ha ránézünk az európai politikai térképre, akkor egyetlen ország van, amely következetesen békepárti ország volt. Ráadásul itt van az az előny is, hogy nagyon régóta van hivatalban a magyar miniszterelnök, és mindenkit ismerek, és engem is ismer mindenki. Mindig is lojális partnerek voltunk, tehát a barátaink mellett mindig is kitartottunk, nem változtattuk meg a szavunkat. Sosem adtunk fel semmilyen barátságot taktikai előnyökért. Ha egy biztos helyet keresnek a béke szempontjából is, meg hogy a dolgok technikailag is rendben lesznek, és nem fogja őket politikai meglepetés érni, akkor Budapest logikus választásnak tűnik. Nem is nagyon volt más lehetőség, ha belegondolunk.” Így – a tőle megszokott retorikai fogásokkal, és persze sok-sok csúsztatással, féligazsággal és hazugsággal – magyarázta péntek reggel Orbán Viktor az ő népének, miért is Budapesten jön létre a Trump-Orbán találkozó, amelyet béketalálkozónak neveznek, ám amelyen érdekes módon, nem vesz részt az orosz agresszor áldozata, a honvédő háborút 2022 februárja óta folytató Ukrajna első embere. 

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt (s folyamatosan követi a folyamatot), csütörtökön kürtölte világgá Donald Trump a Truth Social platformon, hogy – Orbán házigazdáskodása mellett – Budapesten akar tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a „békéről”. Előtte Putyin kezdeményezésére két és fél órán beszéltek telefonon, mégpedig sokatmondóan egy nappal a Washingtonban tervezett Trump-Zelenszkij találkozó előtt, amelyen a Tomahawk amerikai rakéták Ukrajnába történő szállítása volt a tervezett téma. Sokatmondó az is, hogy az ukrán elnököt nem tájékoztatták előre, ő Washingtonba érkezve meg is lepődött.  

Azóta csepegtetik a részleteket: azt például, hogy a jövő héten az amerikai és az orosz külügyminiszter (nem bejelentett helyszínen és időpontban) tárgyal az előkészítés részeként. Orbán menet közben már egyeztetett Putyinnal. 

És persze mindezt a hazai kormánypropaganda első számú témájává tették, úgy állítva be a találkozó tényét (ami egyelőre persze még csak terv), mint Orbán Viktor érdemét. A magyar kormányfő borítékolhatóan profitál ebből, de vajon mi a realitása a találkozónak, s főképp annak, hogy az nem csak egy újabb putyini taktikai időhúzás lesz (ahogy volt az alaszkai csúcs is). Balázs Pétert kérdeztük.

Sok a bizonytalan tényező

A korábbi külügyminiszter, uniós biztos óvatosságra intett. Mint felvetette: ez még önmagában csak egy hír, maga a találkozó még kérdéses. Olyan akadályai is vannak, mint ami többekben azonnal felmerült: hogyan tud Budapestre eljutni Putyin úgy, hogy sem a földön, sem levegőben nem keresztez olyan országot, ahol a körözését komolyan veszik. (Mint ismert, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt 2023 tavaszán elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – a szerk.) 

Arról nem is szólva, hogy egyelőre nem hallottunk még tartalmi tekintetben olyan elemeket, amelyekben meg tudnának egyezni a felek. Persze Trumpot ismerve, ő könnyen bejelent egy ilyen találkozót tartalom nélkül is – ez történt Anchorage-ban, s nem is volt semmi eredménye.  „Holott olyankor szoktak ilyen szintű találkozókat meghirdetni, amikor komoly esély van az előrelépésre, de egyelőre csak azt látjuk, hogy Putyin mindeddig egy centimétert sem engedett a 2021 decemberi ultimátumában megfogalmazott eredeti követeléseiből” – magyarázta Balázs Péter. 

Ám Putyin megijedhetett attól, hogy Trump Tomahawk rakéták szállítását ígérte Ukrajna számára, s ezért időnyerés céljából elébe akart vágni a pénteki washingtoni Trump-Zelenszkij találkozónak, mindenesetre üzletekről lehetett hallani. Trumpot ismerjük, ő imád szerepelni, és hajt a Nobel Békedíjra – tette hozzá. 

És akkor jön az amerikai és az orosz titkosszolgálat...

A nagy kérdés az, hogy létrejön-e a találkozó, s persze, hogy ha igen, akkor mikor, hogyan, milyen eredménnyel. Ezt Balázs szerint korai megválaszolni. Egyelőre azt tudni csupán, hogy nagyon sok múlik a washingtoni Trump-Zelenszkij tárgyaláson, s azon, mikor és milyen feltételekkel lehet bekapcsolni Ukrajnát a folyamatba, „hiszen ne feledjük, Ukrajna a háború fő áldozata, Ukrajna sorsa a tét”.

S hogy reális-e a belebegtetett két héten belüli időpont? Balázs Péter szerint meg lehet csinálni, de nagyon komoly előkészületek kellenek hozzá. Beleértve a technikai előkészületeket is – tette hozzá. Ilyenkor megjelenik a két elnök biztonsági szolgálata, Budapestet totálisan megbénítják, területeket zárnak le stb. Az persze felmerül, mekkora biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, hogy megjelenik az orosz biztonsági szolgálat és mindenhez hozzáférést kap. A volt külügyminiszter szerint „kockázat még akkor is, ha az oroszok már most is a spájzban vannak”, de igényt tarthatnak majd akár arra is, hogy minden csatornafedél alá benézzenek, s ki tudja, mit és hol helyeznek el... 

Orbán, a haszonélvező

Mi játszhatott szerepet abban, hogy Budapestet választották színhelyként? Orbán kapcsolata a két vezetővel? Illetve nevezhető-e ez a magyar diplomácia sikerének? Balázs Péter úgy látja: Orbán lobbizása feltétlenül szerepet játszott. Ő mind a két vezetőnél jól fekszik, alaposan behízelegte magát náluk. Az más kérdés, vajon büszke lehet-e arra, hogy ilyen jó kapcsolatot alakított ki Donald Trumppal, illetve Vlagyimir Putyinnal. 

Valószínűleg a magyar diplomácia is dolgozott azon, hogy rábeszélje a feleket a budapesti találkozóra, amelynek – akárhonnan is nézzük – jó eséllyel Orbán Viktor lehet majd a legnagyobb haszonélvezője. Neki ugyanis a jelenlegi belpolitikai helyzetben nagy szüksége van külpolitikai sikerekre. Azzal együtt is, hogy Orbán csak házigazda lenne, tartalmilag nincs köze a folyamathoz. Nincs Orbán-terv, nem látni a nyomát magyar közvetítésnek, a jelek szerint sem Orbán, sem Szijjártó nem dolgozik ezen, „persze valószínűleg nem is lennének erre képesek, sem képességük, sem tapasztalatuk nincs ehhez, mint ahogy mondjuk a finn elnöknek, Alexander Stubbnak megvan hozzá”.

De vajon Magyarország nyer-e ezzel? – kérdeztük. Balázs Péter erre a II. János Pál pápa ellen, bolgár részvétellel végrehajtott merénylet utáni bolgár mondást idézett, miszerint mindegy mit, csak írjanak rólunk. Orbán nagyon erős elszigeteltségben van a saját szövetségi rendszerünkön belül, igen gyakran marad egyedül, még Robert Fico sem áll ki mellette – ilyen helyzetben úgy kell neki a jó hír, mint egy falat kenyér, és az, hogy demonstrálhassa, benne van a nemzetközi vérkeringésben – magyarázta a volt külügyminiszter, hozzátéve: Orbánt ebben a valódi szerepén felül értékelik.

Kockáztatnak a résztvevők

Van-e kockázata a résztvevőknek ebben a tervbe vett találkozóban? – kérdeztük. Mindegyiknek van – reagált a tapasztalt szakember, rámutatva: ha már ekkora hírverés történt körülötte, akkor azt valamifajta sikernek kellene követnie. Egyrészt annak, hogy a találkozó valóban létrejön, illetve, hogy azután sikeresen zárul. Láttuk Alaszkában, hogy ennek csak a fele teljesült, hiszen megtartották ugyan, de nulla eredményt hozott. Ez pedig azt jelenti, hogy ha siker nélkül jön létre a budapesti tárgyalás, akkor az már fél kudarcot jelent. Balázs egyértelmű asszociációval mindehhez hozzátette, „Amikor meghallottam a hírt, azonnal az jutott az eszembe, hogy a budapesti helyszín ellen szól az 1994. decemberben többoldalú politikai nyilatkozatként megszületett Budapesti Memorandum sorsa – azt ugyanis az oroszok megszegték, lábbal tiporták és tiporják azóta, hogy 2014-ben megtámadták Ukrajnát”.

Orbánt segíti Trump és Putyin

Mennyire lehet hatással ennek a hírnek a jövő évi országgyűlési választásokra, függetlenül akár attól is, hogy végül megvalósul-e, illetve sikerrel zárul-e? – kérdeztük. Balázs Péter szerint Orbán saját táborát mindenképpen erősíti, bátorítja már maga a lehetőség is, hogy egy ilyen nagy nemzetközi sikerként eladott találkozó ötlete felmerült. „Ezt az orbáni békemaszlag megkoronázásaként állíthatják be, ami persze önmagában hamisítás” – szögezte le. Mint hozzátette: az ellentábor ugyanakkor rásütheti, hogy két ilyen nem egészen makulátlan hírű ember Orbán Viktor barátja, ráadásul nálunk találkoznak – máris olvashatók negatív kommentek idehaza is. 

Összeesküvés-elmélet-e az a felvetés, hogy ezzel is Orbán győzelmét próbálják segíteni – ahogy azt az utóbbi két hétben mindkét vezető szavakban már megtette? És ki tudja, a felszín alatt még milyen eszközökkel? Ez nagyon valószínű. Orbán küzd, mint malac a jégen, mert komolyan megrettent attól, hogy baj lesz a jövő évi választáson, éppen ezért minden követ megmozgat annak érdekében, hogy ne veszítsen. Ezúttal pedig sikerrel járt, olyan régóta hízeleg már Trumpnak és Putyinnak, olyan régóta fújja mindkettő nótáját. „Orbán született szélhámos, mindig azt mondja, amit a partnere éppen vár”.

Nem az EU nevében

Hogyan hat ez majd az uniós kapcsolatainkra? Illetve erősíti-e Orbán pozícióját – vagy éppen ellenkezőleg, gyengíti – a jövő heti uniós csúcson? Az biztos – reagált Balázs Péter – sem Trumpot, sem Putyint nem szeretik uniós körökben. És az tény, hogy Orbán nem az unió nevében, álláspontja alapján és felhatalmazásában cselekszik, hanem kizárólag a saját dicsőségére és érdekében – fejtegette, rámutatva: csak akkor lehetett volna az unióban elfogadható ez a budapesti találkozó, ha Orbán előre konzultált volna az uniós kormányfőkkel, külön leült volna velük és felhatalmazásukat kérte volna ahhoz, hogy mit képviseljen. 

A magyar uniós elnökség első napjától indított „békemissziójával” is ez volt a helyzet, s attól az EU el is határolódott – vajon most is ez fog történni? – vetettük fel. A volt külügyminiszter, uniós biztos esélyt lát arra, hogy Orbánnal párhuzamosan, vagy vele szemben megfogalmaznak egy közös európai álláspontot. Orbán ugyanis teljesen saját zsebre üzletel, az Európai Uniótól teljesen elkülönülve. Mindeközben pedig október 23.-án az uniós csúcson ismét Oroszországról tárgyalnak majd – emlékeztetett.