A pénz bírta rá Orbánt a vétói feladására
A magyar kormány a saját kompromisszumos törekvéseinek sikereként állítja be az EU kirajzolódó döntését, hogy a továbbra is fennálló jogállamisági hiányosságok miatt egyelőre nem folyósít több milliárd eurót – írja a FAZ. Pedig a jelek szerint végül a pénz bírta rá Orbánt, hogy feladja a más kérdésekben emelt vétóját. Magyarországnak ugyanis magának is szüksége volt a minősített többségre az újjáépítési alapból származó összeg felhasználására vonatkozó terve elfogadásához.
A fő cél az volt, hogy az év vége előtt szülessen meg a döntés, meggátolva az újjáépítési alapból származó összeg elvesztését, ezt pedig sikerült elérni – idézte Navracsics Tibor miniszter szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A budapesti kormány derűlátó értékelése arra támaszkodik, hogy az újjáépítési alapból származó 5,8 milliárd euró elköltésére vonatkozó magyar tervet lényegében jóváhagyták az EU testületei. Ám folyósításról csak akkor lehet szó, ha és amikor Budapest teljesít 27 feltételt – hívja fel a figyelmet a német lap, rámutatva: az unió így akarja megakadályozni, hogy az EU pénzét korrupciós alapon osszák el Magyarországon.
A közszolgálati médiában a kormányhoz közelálló elemzők „nagy csatában aratott győzelemről” beszéltek, azzal, hogy még további csaták következnek. Ugyanakkor az Orbán-kormány a híradásokat kedden azzal a bejelentéssel igyekezett leuralni, hogy már januárban 15 százalékos nyugdíjemelés következik. Orbán az EU Moszkva elleni szankcióival és „az Európában dühöngő energiaválsággal” indokolta a lépést.
Hétfőn későn este vált világossá, hogy az uniós tagállamok többsége megállapodott a Magyarországnak szánt támogatások befagyasztásáról. Ez több szempontból is meglepetést okozott. Egyrészt a diplomaták által feltételezettnél nagyobb többség támogatta a javaslatot, Magyarország teljesen elszigetelődött. Másrészt ezzel kikövezték az utat két olyan projekthez is, amit eddig Magyarország blokkolt: az EU közös hitelből finanszírozhatja a Kijevnek jövőre szánt 18 milliárd eurót, másrészt bevezetheti a nagy nemzetközi cégek számára a 15 százalékos minimális adót. Mindezt szerdáig, vagyis a csütörtökön esedékes EU-csúcs előtt rögzítik írásban a tagállamok.
A Magyarország elleni széles front kialakulását elősegítette, hogy a befagyasztandó összeget 7,5 milliárdról 6,3 milliárdra euróra csökkentették, ami három kohéziós alapból 2027-ig származó támogatás 55 százaléka. A bizottság 65 százalék befagyasztását javasolta.
A FAZ-nak a résztvevők köréből származó értesülése szerint az ülésen Magyarországon kívül egyetlen tagállam sem emelt szót az eszközök befagyasztása ellen, még Lengyelország és Olaszország sem, noha Orbán igen közeli kapcsolatot ápol Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. A német képviselő a teljes javasolt összeg visszatartása mellett kardoskodott, de végül elfogadta a kompromisszumot, amit maga segített elérni. Csak szerdán (ma) derül majd ki, hogy az írásos változatot is elfogadja-e minden tagállam, vagy lesz, amelyik tartózkodik.
A jelek szerint végül a pénz bírta rá Orbánt, hogy feladja a más kérdésekben emelt vétóját, Magyarországnak ugyanis magának is szüksége volt a minősített többségre az újjáépítési alapból származó összeg felhasználására vonatkozó terve elfogadásához. Ha nem fogadják el, az év végén végleg elveszett volna négymilliárd euró. Így a pénzt ugyan fenntartják Budapestnek, de a kifizetés csak akkor kerülhet szóba, ha és amikor Magyarország teljesíti a 27 úgynevezett mérföldkövet, amelyek főleg a korrupció elleni harccal kapcsolatosak, illetve azt hivatottak szolgálni, hogy az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége legalább valamennyire nőjön. Ha Budapest teljesíti a feltételeket, automatikusan felszabadulnak a befagyasztott összegek, a teljesítést pedig az EU Bizottsága ellenőrzi, amely az utóbbi időben kemény vonalra állt Budapesttel szemben.
