A pénzről és a hatalomról szól a magyar vétó, amit Orbán el fog engedni

HírKlikk 2020. november 25. 20:45 2020. nov. 25. 20:45

Budapest nem fogja fenntartani az EU költségvetése ellen emelt vétóját, bele fog menni egy olyan megállapodásba, ami nagyjából érintetlenül hagyja Orbán Viktor nepotista praktikáit, és biztosítja, hogy pártja a 2022-es választások után is hatalmon maradjon – így gondolja Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. A szerző szerint kétségtelen, hogy Magyarország az ultimátuma visszavonására készül, ez világos abból, hogy Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt mondta: a tárgyalásoknak haladni kell, és „a nap végén lesz megállapodás, annak ellenére, hogy ezt Magyarország és Lengyelország blokkolta”. Ez pedig nem más, mint a magyarok taktikai felkészítése arra, hogy Budapest álláspontja változni fog – véli a főszerkesztő.

Hogy akkor mire volt jó a vétó? Nem a jog uralmáról és nem a költségvetésről szól, hanem pénzről és hatalomról. Orbán a 2022-ben esedékes választás után újra miniszterelnök akar lenni, és alighanem arról is álmodik, hogy fenntarthatja kétharmados többségét. Ez a fő cél, amit évek óta szolgál a törvények változtatása, és ez lesz az oka annak, hogy a magyarok feladják a vétót – írja a Visegrad Insight főszerkesztője. 

A járvány az egész EU-ban Magyarországon mérte a legnagyobb csapást az emberek pénztárcájára, a lakosság közel 56 százaléka elégedetlen is a kormány politikájával – írta Przybylski egy uniós felmérésre hivatkozva. A magyar parlamentben benyújtott legutóbbi indítványok is mindenekelőtt a hatalom megőrzését célozzák, és nem azt, hogy válaszoljanak egy politikai programra, vagy a társadalmi szükségletekre. 

Nem a prédikált értékek számítanak

A The Economist című lapot idézve, a szerző rámutatott: „Orbán radikális szovjetellenes liberálisként indult, valamikor kereszténydemokratává változott, és most végül szélsőjobboldali nacionalistának nevezi magát”, aki erősíti a kapcsolatait a Kremllel. Valójában a prédikált értékek nem számítanak, csakis a hatalom. A Fidesz már rég nem a Fiatal Demokraták Szövetsége, csupán egy hatalmon lévő párt, amely mindenre kész domináns hazai helyzetének megőrzésére, akár arra is, hogy a közpénzek fogalmát szűkítse az alkotmányban. 

Ezek a módosítások nem sokat változtatnak a magyarországi jogállamiság értékelésén, viszont bonyolítja az EU számára az értékelést, és az értékes időt biztosít Orbánnak. 

Nem érdekes a legutóbbi lengyelországi fejleményeket is figyelembe véve, hogy Orbánnak pont a járvány idején kell rendeznie az alkotmányban a család meghatározását? Szinte kiprovokálja a kulturális háborút, ami egyáltalán nem fog javítani az anyagi helyzeten, vagy a kormány lépéseinek az értékelésén, viszont elvonja a közönség figyelmét  egy másik változtatásról, ami a választási rendszert érinti – mutat rá a szerző, ismertetve a tervezett változtatást. 

Tényleg van élet Európán kívül is?

Szerinte Orbán duplán is örülhet, mert a jelen konfliktusban Lengyelország támogatja tárgyalási stratégiáját, és ezzel az már nem tűnik olyan frivolnak, mint nyáron, amikor bejelentette szándékát. Valójában Orbán már 20 éve ismételgeti maximáját, amely szerint „van élet Európán kívül is”. Mi van azonban akkor, ha a társadalom változatlanul úgy látja, hogy az országnak az unióban kell maradnia? Az új hétéves költségvetésben ugyan csökkennek valamivel a támogatások, de Magyarország még így is az egyik nagy nyertes lesz. A segélyalapra való közös hitelfelvétel megkíméli Magyarországot a legsúlyosabb rémálom megvalósulásától, attól, hogy a csekély bevételek mellett, hatalmassá duzzadjon az államadóssága. 

Fél a saját oligarcháinak lázadásától

Orbán stratégiai ellenkezése a feltételekkel szemben teret fog engedni a taktikai pragmatizmusnak. Szövetségesekre van szüksége a következő néhány évre, és azokat jól meg is fogja fizetni – véli a szerző. 

A Direkt36 és az Átlátszó portál tényfeltáró írásai dokumentálják a kormányfő nepotista praktikáit, és azt, hogy Orbán családja üzletemberek olyan hálózatának a gerince, amelynek láncszemei az uniós támogatásoktól függnek. A szerző több példát is említ, hozzátéve: az OLAF szerint is Magyarországon tárták fel az uniós pénzekkel való legtöbb problémás esetet.  A vállalkozók rövid távon gondolkodnak, akkor is, ha a jogállamisági mechanizmus a következő hét évben akadályozhatja a pénzek folyását. 

Orbán Putyin tapasztalatait is figyelembe véve, tudja, hogy a legveszélyesebb az, ha a saját maga által táplált oligarcha-középosztály fellázad. Ebben a játékban tehát számít Orbán nemzetközi stratégiája. 

A moszkvai és pekingi kapcsolat

Közben Orbán évek óta építi a kapcsolatokat Moszkvával és Pekinggel, és az ő érdekeikre is tekintettel kell lennie. Putyin számára fontos az orosz titkosszolgálatokhoz kötődő Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) budapesti jelenléte, és a Roszatom paksi szerződése, mert mindkettő hídfőállást jelent számára, de csak addig, amíg Magyarország az EU és a NATO tagja. 

A Kínával való üzletelés is csak addig lehetséges, amíg Budapest biztosítani tudja az uniós szerződéseket, amelyek alapján Peking tovább építheti befolyás-hálózatát a térségben és a kontinensen. 

Mindazonáltal a legfontosabb befektető a német ipar, és különösen a német autóipar marad, és e szektor érdekeinek kiszolgálása jobb lehetőséget biztosít arra, hogy Orbán saját érdekében lobbizzon Németországban és Európában. Éppen ezért sem a miniszterelnök szövetségesei, sem ellenfelei sem érdekeltek egy vétóban, az EU-ból való kilépésben meg még sokkal kevésbé – vonja meg a konklúziót a szerző.

Forrás: Hírklikk