A Pilis legszebb tavát is el akarják adni?
Óriási felháborodást váltott ki a helyi civilekből, amikor kiderült, hogy a csobánkai önkormányzat előszerződést kötött egy befektetővel: a többszörös védelem alatt álló, három önkormányzat tulajdonában lévő Határréti-tó Csobánkához tartozó kiépített partszakaszát először bérbe, majd el is adná. A tópartra igen drágán bérbeadható bungalókat akar felépíteni a cég, majd a terület megvásárlásával privatizálná is a tópart legfrekventáltabb részét. Az első közmeghallgatáson forrtak az indulatok, azóta petíció is készült, illetve Tordai Bence országgyűlési képviselő és csapata elkezdte kivizsgálni a történteket. Csütörtökön újabb lakossági fórum lesz.
A Határréti-tó a Pilis lábánál, Pilisszántó, Csobánka és Pilisvörösvár hármas határában található horgásztó és víztározó. Pilisszántóról közelíthető meg, a település kertes területei mentén gáttal alakították ki 1985 után, részben a helyiek társadalmi munkájával. Az évtizedek alatt természetessé formálódott, horgásztóként a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) kezelte, és a kirándulók előtt is elkerítetlenül hagyta, hiszen országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület: az UNESCO bioszféra-rezervátum (MAB), az Országos Ökológiai Hálózat – ökológiai folyosó része, NATURA 2000 terület. A Határréti-tó része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, tehát nem pusztán az itt kikapcsolódó emberek számára hatalmas a jelentősége. Emellett ez a környéken az egyetlen vízforrás, ahol nyári szárazság esetén az állatok inni tudnak, mert az utóbbi években többször még az innen továbbvezető patak is kiszáradt. A tó érintetlenségének garanciája eddig az volt, hogy a partrészek és a vízfelület a három önkormányzat tulajdonában áll, valamint a gátőrház is, amelyet a MOHOSZ bérelt évtizedek óta 2023. december 31-ig. A megkötött szerződésre és a tervezett építkezésre hivatkozva, a horgászat ellehetetlenült, eltanácsolták a halőröket, és a MOHOSZ kényszerűen szüneteltetni kezdte a horgászatot – olvasható az „Ez a tó nem eladó!” című petícióban, amelyet eddig több, mint 6100-an írtak alá.
Márk McMenemy pilisszántói civil aktivista lapunknak elmondta, hogy a Határréti-tó legfrekventáltabb partszakaszáról van szó, az egyetlenről, ami bejárható, ezt a részt felügyelte tavaly még a MOHOSZ. Itt horgásztak és ide jártak ki az emberek is, mivel a tópartnak ez a szakasza sosem volt elzárva a látogatók, kirándulók és a szomjas állatok elől, a befektető meg be is kerítené a területet, hogy a vendégein kívül más meg se közelíthesse. „A három tulajdonos közül pont Csobánka van a tótól a legmesszebb, és úgy viselkednek, mintha ez csak az ő ügyük lenne, sem a pilisszántóiakkal, sem a pilisvörösváriakkal nem egyeztettek” – mondta az aktivista.
Miután zárt ajtók mögött, pályázat nélkül aláírt szerződéssel, lényegében egy bújtatott privatizáció tervével a hátuk mögött az idén március elején Csobánka Község Önkormányzata és a TreeHouses Hungary Kft. közös lakossági tájékoztatót tartott. Az erről készült videóban jól hallható, hogy a helyieknek mennyire nem tetszik, amit – a lakossági fórum résztvevői szerint – „sunyi módon” az önkormányzat és a beruházó tett, és tenni akar. Paprikásra sikeredett a lakossági fórum, de az egyik legnagyobb hiba, hogy Csobánka megpróbálta elbagatellizálni az ügyet és azt hangsúlyozni, hogy ehhez a másik két önkormányzatnak semmi köze, miközben mindenki mást is érint – mutatott rá McMenemy. Majd hozzátette, a befektető azt akarta elhitetni, hogy ez majd mennyire szuper lesz mindenkinek, mert növekszik a szolgáltatás. Az nem érdekelte őket, hogy ezt senki sem kérte.
Azt állították, hogy ez Csobánkának mekkora bevételt jelent, mert nyolc bungaló az év minden napján folyamatos telt házzal, napi 128 ezer forintért kiadva már nagy összeg, és a bevétel öt százaléka komoly pénz lesz az önkormányzatnak. És természetesen semmilyen környezetterhelési hatástanulmányt nem készítettek, kvázi minden bemondásra van. Az önkormányzat a végsőkig próbálta tagadni, hogy ez teljes privatizációhoz vezetne, de ez a szerződésből egyértelműen kiderül. Amikor a közmeghallgatáson rákérdeztek a cégnél, az sem tagadta, a célja, hogy megvásárolhassa a területet. Ezért is van minden egyes bungalónak külön helyrajzi száma – fejtette ki a civil aktivista. „Ha ez fog történni, akkor a terület elveszíti köz jellegét” – jegyezte meg Márk McMenemy.
Tordai Bence szerint már az a döntés sem volt jogszerű, amelyet a csobánkai képviselő testület hozott tavaly október végén, ezért most a szakértőkkel vizsgálják az önkormányzat által megkötött előszerződést. Már most találtak aránytalanságokat és jogszabálytalanságokat, amelyekkel szerinte maga a szerződés is semmissé tehető. „Hiszek a politika erejében, mert közös akarattal és nyomásgyakorlással a beruházó is beláthatja, hogy jobb, ha eláll a szerződéstől” – mondta a Hírklikknek Buda országgyűlési képviselője, aki szerint miután kiderült a csobánkai önkormányzat szándéka, az ott élők egy elég heves hangulatú közmeghallgatáson egyértelműen kifejezték nemtetszésüket, nem szeretnék ezt a tavat fejlesztési területként kezelni, és egy nagyon rossz üzlet keretében egy beruházó kezébe átjátszani.
„Ha a TreeHouses Kft-nek, mint beruházónak, fontosabb a cég jó hírneve, minthogy plusz egy fejlesztési területet találjon magának az országban, akkor neki is le kellene vonulnia erről a terepről. A kft-nek eddig két projektje működik az országban, mindkettőnél természetközeli üdülőhelyeket és azokon luxuskabinokat, lombházakat kínál meglehetősen borsos áron. De, aki abban utazik, hogy természetközeli élményt nyújtson az ügyfeleinek, az nem lehet bűnrészes abban, hogy tönkre tegyenek egy érintetlen, többszörösen védett természeti értéket” – mondta Tordai Bence.
Talán a lakossági nyomás hatására, de a nyolc bungaló építési tervéből mára már csak hatról beszélnek. Csütörtökön újabb lakossági fórum lesz, de a pilisszántói aktivista szerint még az is lehet, hogy őket oda be sem engedik. Az országgyűlési képviselőt pedig egyeztetésre hívta Csobánka polgármestere.
