A pofátlan lenyúlásoknak nincs határuk!

Mi más lehetett az oka, hogy minden apropó nélkül előrángassanak két nagy formátumú színészt, akikből a TV2 híradója „celebet” kreált néhány percben „Sírig tartott a szerelmük…” címmel. Hogy az összeállításért ki a felelős, ki a szerkesztője, rendezője, az persze nem derült ki. De, hogy az összeállítás képi anyagának több, mint ötven százalékát lenyúlták tőlem, egy privát csatornáról – az engedélyem nélkül –, saját privát képeimet és privát videofelvételeimet használták fel olyan pofátlanul, hogy még csak meg sem jelölték a képi anyag eredetét és tulajdonosát. Mert ma már azt hiszik, mindent lehet.

Hát nem! Ahogy kiírták, hogy a bejátszott filmrészletek az MTV hozzájárulásával jelenhettek meg, bár az alkotók ebben az esetben is rejtve maradtak, feliratozhatták volna a művek címét és rendezőjét, de miért is tartották volna tiszteletben a szerzői jogot? Úgy látszik erre már nem tanítják az ifjú szerkesztőket és riportereket. És minek fussanak még egy kört, esetleg a bombasztikus ötletüket megfúrhattam volna, ha nem járulok hozzá? Miért is tudnák, hogy ki vagyok? Hogy én rendelkezem Vass Éva hagyatékával, képeivel, s mivel barátjuk voltam, s egykor filmrendezőjük is, én készítettem a privát felvételeket, amelyekből Gábor Miklós születésének 100. évfordulójára kis összeállításokat vágtam össze, és Vass Éva 2019-ben bekövetkezett halálának apropójából feltöltöttem a YouTube privát csatornájára, s az általam adminisztrált Facebook oldalakra („Gábor Miklós emlékére” és a „Vass Éva, a csillagszemű”)

Ha felkérnek, biztos hozzájárulok, azzal a kitétellel, hogy feltüntetik a nevemet. De nem kértek fel, meg sem kerestek, csak egyszerűen lenyúlták. Etikátlannak tartom. És erről azért kell írnom, mert mostanában ez a módi, ez a tipikus. És az is lesz, míg nem emelünk szót! Mert az online térben sem lehet szabadon garázdálkodni. Amíg nincsenek erre törvények, addig működnie kellene a betyárbecsületnek, s az alkotó ember tiszteletének a másik alkotó ember felé. Ez a minimum elvárás!