A politika a közhangulat után ment és szerencséje volt

„Azt látni, hogy jelenleg nagyon jók az adatok, de legfeljebb egy jósnő tudna választ adni a kérdésére” – reagált Duda Ernő virológus professzor kérdésünkre, hogyan látja, valóban elhárult volna a fertőzöttség veszélye, illetve, milyennek ítéli a harmadik hullám aktuális státuszát, továbbá, tart-e egy negyedik hullám kialakulásának a lehetőségéről.

„A helyzet az, hogy én vidéki nyugdíjas vagyok, nem férek hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyek az operatív törzshöz eljutnak, pedig azok alapján lehetne csak következtetni, megfelelő választ adni a fentiekre” – mondta a virológus, példaként hozva fel a vírus szennyvízben kimutatható koncentrációjának mutatóját. Óvatos választ adott arra a kérdésünkre is, hogy mit mond a tapasztalata. „Ez a vírus már annyi meglepetést okozott, hogy nagyon kockázatos bármit mondani” – szögezte ugyanis le.

Az, hogy mi, hogyan alakul, három faktor függvénye, mondta. Az egyik, az állami intézkedések mibenléte, értve ez alatt a különféle szabályokat, például a maszkviselésre vonatkozókat, stb. A másik az, hogy mennyire fegyelmezett, felelősségteljes a lakosság, mennyire tartja be a szabályokat – vagy éppen nem. A harmadik pedig, hogy milyen új variánsokat képes kitermelni a vírus.

A későbbiekben ennek a háromnak a függvényében alakul a járvány, s nagyon kockázatos előre bármit is mondani – ismételte meg. Ami viszont biztató lehet, az az, hogy általában a cseppfertőzés ellen hat, ha melegszik és szárazabbá válik az idő. Ezt tavaly nyáron is láthattuk, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a trópusi országokban is terjed a vírus, azaz nem egyértelműen véd tehát a hőmérséklet ellene – fejtette ki Duda Ernő. India egyes helyein például tragikus  a helyzet, ami azt mutatja, hogy olyan rettenetes nagyon nem befolyásolja a meleg a vírus terjedését. Az talán inkább, hogy szárazabbá válik a levegő.

A megbízható előrejelzések készítésének további akadályait sorolva, a professzor kitért az indiai mutánsra, amiről „nem tudjuk bekavar-e a járvány alakulásába”. Mindenesetre az rossz ómen, hogy – amint Nagy Britanniában terjedőben van –, hogy fennáll a gyanú, hogy ragályosabb a brit vírus-változatnál is. Igaz, most már igen sokan be lettek oltva, s ez nagyon sokat számít, hiszen csak kivételesen ritkán fordul elő a védettség kialakulásának hiánya azoknál, akik Pfizert vagy Modernát kaptak – mondott némileg biztató érvet is a professzor.

Ilyen körülmények között mi tegyünk mi, földi halandók, akik nem értünk sem vírushoz, sem járványhoz, csak tájékozódunk és próbálunk felelősségteljesek lenni? Duda Ernő szerint egy biztos, nem szabad nagyon felelőtlenül viselkedni. Már csak azért is óvatosnak kell maradni, mert még a védettség kialakításában kiváló Pfizer és Moderna estében is azt láthatjuk, hogy az időseknél még ezek a legjobbak sem úgy működnek, mint a fiataloknál. Azaz, az időseknek ajánlatos továbbra is vigyázni – figyelmeztet, leszögezve: hiába kapta meg valaki a védettségi igazolást, ne bízzon abban, hogy van védelme a vírussal szemben, ezt csak speciális teszt elvégzésével lehet biztonsággal tudni.

Egyetértett felvetésünkkel, hogy a ködszurkáláshoz hasonlítható a prognózisok készítése a járvány lehetséges alakulásairól. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy emlékeztetett arra: a harmadik hullám is úgy indult el, hogy senki, a virológusok sem számítottak rá, a kormány pedig éppenséggel a nyitást fontolgatta.

Ilyen körülmények között vajon nem volt-e felelőtlenség a kormány részéről most a szinte teljes nyitás? – kérdeztük. A virológus szerint a nyitással egyet kell érteni, nem lehetett mást csinálni. Már csak azért sem, mert még ha nem is lenne hivatalosan megengedett, az emberek nyitnának, hiszen például hetek óta lehetett már látni, hogy a fiatalok szinte egyáltalán nem hordták a maszkot, buliztak. „Ezúttal a politika a közhangulat után ment, de szerencsére úgy néz ki, hogy a járványügyi adatok megengedik ezt” – mondta.

És hogy meddig kell még együtt élnünk a Covid19 járvánnyal? Hát nagyon sokáig – állítja Duda Ernő, hiszen amíg mondjuk Zimbabwében nincs mindenki beoltva, addig a vírus visszatér bárhova, akár hozzánk is. Kínából szintén nagyon gyorsan elterjedt, gyorsabban, mint korábban gondoltuk, mára bebizonyosodott, hogy Olaszországban már 2019. novemberében jelen volt. Az interkontinentális járatok korában ez nem is nagyon lehet másként, amikor Dél-Afrikából Londonba 14 óra alatt el lehet jutni – mondott egy másik példát a professzor.

Akkor ez is olyan lesz vajon, mint a „normál” influenza? „Nem lehet tudni” – válaszolta a kérdésre, kifejtve: nem tudjuk, a vakcinák mennyi idig hatnak, de ő optimistán bízik abban, hogy kidolgoznak olyan oltóanyagot, amelyik egy évtizedre bebiztosítja a védettséget. Ami pedig az influenzát illeti, remélhetőleg az sem lesz, mindenesetre – mondta – dolgoznak már olyan messenger vakcinán, ami a remények szerint egyszer és mindenkorra megoldja az influenza ellen védettséget.

Ha másra nem, hát arra azért csak jó volt ez a járvány, hogy a tudomány nagyon nagyot tudott előremenetelni – vetettük fel. „A tudomány nagyobbat is ugrana, ha a pénzt nem fegyverekre, hanem egészségügyre költenék” – replikázott a professzor. Mint mondta, először fordult elő, hogy az Egyesült Államok tízmilliárd dollárnyi pénzt költött vakcina fejlesztésre. Igaz – tette hozzá – ez nem egészen egy százaléka annak az összegnek, amit fegyverkezésre szánt. „És ez nem csak az Egyesült Államokra igaz”.