A politikusok vagy a független sajtó kelt gyűlöletet?
Sokan a független sajtót próbálják felelőssé tenni az elharapódzó politikai indulatok és erőszak miatt – ez derült ki a Political Capital még a választások előtt készült közvélemény-kutatásából, amelyet most publikáltak. A magyar választók nagyrészt inkább a politikusokat látják gyűlöletkeltőnek.
Május 15-én Robert Fico szlovák miniszterelnök, július 14-én pedig Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt ellen követtek el merényletet. Az egyre terjedő és erősödő politikai indulatok és az azokból is gerjedő erőszakért sokan a médiát, azon belül pedig a független sajtót szeretnék felelőssé tenni. A Political Capital (PC) még a választások előtt készített emiatt egy közvélemény-kutatást és leginkább arra volt kíváncsi, hogy az emberek szerint is a független sajtó okolható-e a gyűlöletkeltésért, vagy másokat tartanak felelősnek érte.
A vizsgálat szerint a megkérdezettek 80 százaléka gondolja úgy, hogy a politikusok szítanak gyűlöletet a velük szembenálló politikusok iránt. A válaszadók 36 százaléka véli úgy, hogy ez egyaránt jellemző a kormánypárti és az ellenzéki politikusokra, 22-22 százalék szerint pedig ez csak az egyik oldal sajátja.
A PC beszámolója szerint a pártválasztók háromnegyede gyűlöletkeltőnek látja a „másik tábor” politikusait. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók körében csaknem azonos arányban jelenik meg ez az attitűd. Ugyanakkor az ellenzéki szavazókra sokkal jellemzőbb a politikusokkal szembeni általános kritika: 38 százalékuk úgy látja, a kormánypárti és az ellenzéki politikusok egyaránt gyűlöletkeltők. Ez az arány a Fidesz táborban 24 százalék.
Ezek szerint a kormánypárti szavazók körében gyakoribb a polarizált vélemény, nézeteik két szélsőséges és összeegyeztethetetlen táborra oszlanak. Így 48 százalékuk, azaz majdnem minden második kormánypárti szavazó szerint a saját politikusaik nem gyűlöletkeltők, az ellenoldaliak viszont igen. Ez a vélekedés az ellenzéki szavazók 36 százalékát jellemzi. A két szavazótáborban 100-ból csak 9-en voltak azok, akik a saját politikusaikkal szemben kritikusak voltak, de a másik oldal politikusait nem látták gyűlöletkeltőnek.
A kutatás rámutatott arra is: a bizonytalanokra és a nem szavazókra jellemző leginkább, hogy politikai oldaltól függetlenül is gyűlöletkeltőnek tartják a politikusokat. Ebben a körben 46 százalék volt azoknak az aránya, akik a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat is gyűlöletkeltőnek látják. A polarizált vélemények között alig van eltérés: 15 százalékuk szerint csak a kormánypárti politikusok gyűlöletkeltők, 13 százalék szerint csak az ellenzékiek.
Összegzésként a Political Capital megállapította, hogy az általuk a kampányban monitorozott online politikai hirdetések fényében egyáltalán nem meglepő a végeredmény. A politikai szereplők majdnem 1 milliárd, pontosan 981 millió forintért hirdettek ellenségképző narratívákat a Facebookon az idei kampányban. Ezeknek a hirdetéseknek a 98 százalékát, azaz 100 hirdetésből 98-at a kormányzati irányítású szereplők adták fel.
