A propaganda és a valóság: Varga Mihály a nyugdíjprémiumról

Nem szégyenlősködött Varga Mihály pénzügyminiszter: az Idősek Tanácsa ülésén skrupulusok nélkül propagandacélokra használta ottani vendégszereplését. A Pénzügyminisztérium által kiadott közlemény tartalmaz hazugságot („a háborús válság és a brüsszeli szankciók szankciós inflációt eredményeztek” – már a háború előtt meglódult a magyar infláció ); „tévesztést” („a kormány idén összesen 14 százalékkal növelte a nyugdíjakat” – nem a kormány, hanem az állam, s nem jószántából, hanem törvényi kötelezettsége miatt); s olyan propagandisztikus csúsztatást is, ami mellett nehéz elmenni szó nélkül, azt, hogy eddig csak ők fizettek a magyar nyugdíjasoknak nyugdíjprémiumot. Különösen ez utóbbit érdemes közelebbről megvilágítani, már csak azért is, mert az előző két állításának a cáfolatával jószerivel naponta lehet találkozni a magyar sajtóban, illetve a hazai és a külföldi megnyilvánulásokban. Ám a nyugdíjprémium kapcsán nem gyakran esik szó arról, hogy pontosan mióta és miért létezik az. 

Mit is mondott Varga Mihály a PM közleménye szerint? Azt, hogy „nyugdíjprémiumot eddig csak a polgári kormány fizetett, 2017. óta már négy alkalommal”. Nos, nézzük meg közelebbről, hogy mi is az a nyugdíjprémium, ki, és mire dolgozta ki a rendszert, s mióta van hatályban? Ha ezekre választ kapunk, akkor máris érthető, hogy eddig miért csak a Fidesz-KDNP-kormány fizetett ilyet a nyugdíjasoknak.

Nos, mint azt már korábban megírtuk, 2009. július 1-jétől a Bajnai Gordon-vezette válságkezelő kormány úgy szüntette meg a 13. havi nyugdíj rendszerét, hogy helyette bevezette a nagyon szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét. Az Országgyűlés a vonatkozó törvényjavaslatot 2009. május 11-én fogadta el, ezzel törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-jével történő megszüntetését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a második Orbán-kormánynak. Azóta pedig Orbán zsinórban kormányoz, azaz esélye sem lett volna semmilyen más színű kormánynak nyugdíjprémiumot biztosítani. Gyanítjuk – a választás előtti éveket leszámítva – Orbánék is csak azért hajlandók adni, mert ellenkező esetben törvényt szegnének.

Bajnaiék a törvénnyel deklaráltan az akarták elérni, hogy a 13. havi nyugdíj elmaradása miatt (kompenzáció nélkül) rosszabb helyzetbe hozott emberek számára legalább a lehetőségét megteremtsék annak, hogy a gazdaság talpra állása és gyorsabb növekedése a nyugdíjasoknak is hajtson majd némi hasznot. 2010-től volt meg tehát a nyugdíjprémium kifizetésének jogszabályi feltétele, s miután azt a törvény szerint a tárgyév novemberében kell kifizetni, akkor, ha a reál-GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás alrendszereinek együttesen számított tárgyévi hiánycélja is várhatóan teljesül, Orbánék számára nyílt meg először az esély nyugdíjprémium fizetésére.

Az más kérdés, hogy a gazdaságot fenntartható növekedési pályára állító Bajnaiék után Orbán Viktor irányítása alatt – Varga Mihály aktív szerepvállalásával – hosszú évekig nem sikerült olyan dinamikus gazdasági növekedést produkálni, ami lehetővé tette volna a nyugdíjprémium kifizetését. Pedig minden feltétel adott volt már erre: az országba dőltek az uniós források, kedvezőek voltak a világgazdasági körülmények, de Orbánéknak még a bezuhanás utáni törvényszerű felpattanási dinamikát sem sikerült rendesen kihasználniuk, s nem voltak képesek a 3,5 százalékot meghaladó éves növekedési pályára állítani a gazdaságot, ami kötelezővé tette volna számukra a nyugdíjprémium fizetését.

Összességében 2010 óta az egymást követő Orbán-kormányoknak 12 év alatt összesen négyszer sikerült olyan körülményeket teremteni, hogy tudjanak nyugdíjprémiumot fizetni. Az idei lesz az ötödik – ezzel dicsekedett ma Varga Mihály.