A PSZ és a PDSZ bekeményített, a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatását követeli

Millei Ilona 2023. december 11. 14:40 2023. dec. 11. 14:40

Amennyiben a kormány nem hajlandó a jövő héten folytatni a sztrájkbizottsági tárgyalásokat, a PSZ és a PDSZ azonnal bírósághoz fordul a sztrájktörvény megsértése miatt. A két érdekvédelmi szervezet azt is megerősítette, hogy amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, mert a kormány nem áll elő értékelhető javaslattal az oktatás problémáinak megoldására, a szakszervezetek záros határidőn belül ismét meghirdetik a sztrájkot.

Először november 22-én küldött levelet a PSZ és a PDSZ Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak az ügyben, hogy egyeztessenek a szakszervezetek megújított sztrájkköveteléséről, magyarul induljanak újra a sztrájkbizottsági tárgyalások. A két szakszervezet azért újította meg a sztrájkköveteléseket, mert véleményük szerint a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét és a versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit. 

Az új sztrájkkövetelések megalapozottságát többek között abban látták, hogy közös, reprezentatív felmérésük szerint 98 százalék fölötti a státusztörvény elutasítottsága, drámai a szakemberhiány, amit elsősorban nyugdíjasokkal kompenzálnak az intézményekben, de sokszor nem megfelelő végzettségű tanárok tartják meg az órákat. A törvényben garantált illetmények olyan kis mértékben változnak, hogy „az Európában rekordszintű inflációt a legkevésbé sem kompenzálják”. Ezért követelik a státusztörvény visszavonását, a korábbi 45 helyett 50 százalékos azonnali béremelést, és a szakszervezetek működését nehezítő rendelkezések eltörlését. Azt is leszögezték: „amennyiben 2024. januárjáig nem sikerül megállapodnunk, a szakszervezeti oldal számára nem marad más törvényes út, mint a munkabeszüntetések további szervezése”. Azt is írták, a jogszabályi kiskapukat mindenképp ki fogják használni azért, hogy láthatóak legyenek a sztrájkok. Mindemellett bevonják a szakképzésben dolgozókat is, akik tényleges sztrájkot tudnak tartani a munkahelyeiken.

Levelük elküldésekor a PSZ és a PDSZ is még bízott abban, hogy akár már a következő héten tárgyalóasztalhoz ülhetnek, de csalódniuk kellett. 

Az államtitkár két hét után ugyan válaszolt, de egyrészt lesöpörte a szakszervezeti követeléseket az asztalról, másrészt semmilyen időpontot nem adott meg a tárgyalások folytatására. Tette ezt annak ellenére, hogy a sztrájktörvény egyébként folyamatos tárgyalásra kötelezi a kormányt.

Ezért a szakszervezetek Maruzsa Zoltánnak írt új válaszlevelükben már a sztrájkbizottsági tárgyalások lefolytatására alkalmas időpontot is megjelölték. 

Azt írták, „Köszönettel vettük levelét, amelyben régi-új sztrájkköveteléseinkre reagál, de egyúttal felhívjuk figyelmét, hogy ezzel nem tesz eleget a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényben előírt egyeztetési kötelezettségének. Kérjük, hogy válaszaink mérlegelése után szíveskedjék előállni érdemi ajánlattal, de mindenekelőtt is az egyeztetés javasolt időpontjával. Javasoljuk: az egyeztetés időpontja 2023. december 18. és 22. közötti időszakra essen annak érdekében, hogy addig a kormány az egyes követelések kapcsán konkrét ajánlatot dolgozzon ki. Amennyiben a jövő hét folyamán nem kapunk választ az egyeztetés időpontjára, kénytelenek vagyunk a kormány törvénysértése miatt bírósághoz fordulni.” 

Megkérdeztük Nagy Erzsébetet, kaptak-e már választ a legújabb válaszlevelükre, kijelölte-e már a Köznevelési Államtitkárság a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatására az időpontot. A PDSZ országos választmányának ügyvivőjétől megtudtuk, hétfő délelőttig nem érkezett Maruzsa Zoltántól válasz. Ha az a sztrájkbizottság összehívásáról december 15-éig sem érkezik meg, akkor a szakszervezetek bírósághoz fordulnak, mert az államtitkár, pontosabban a kormány oldal megsérti a sztrájkról szóló törvényt, hiszen az előírja az egyeztetési kötelezettséget. Ezért Nagy Erzsébet szerint alapos okuk van arra, hogy elmenjenek a bíróságra. Az egyeztetési kötelezettségnek egyébként Maruzsa Zoltán eddig se nagyon tett eleget, mert amíg a szakszervezetek a sztrájkot nem fújják le, az folyamatosan fennáll. Viszont mindig csak akkor ültek le tárgyalni, ha a szakszervezet kikényszerítette. A PSZ és a PDSZ várja az államtitkár ellenjavaslatait is a követeléseikre, mert a „semmi” nem válasz. Igaz, jellemző a hozzáállásra, hiszen ellenajánlatot még akkor sem adtak be, amikor erre a bíróság szólította fel őket, mert „úgy gondolják, hogy ők törvényen felül állnak. Ha pedig a december 51. hetére javasolt héten mégis lesz sztrájkbizottsági tárgyalás, de az nem vezet semmilyen eredményre, akkor a PSZ és a PDSZ záros határidőn belül megszervezi a sztrájkot.

A szakszervezetek sztrájkkövetelései

A PSZ és a PDSZ a sztrájkköveteléseket a tagság igényeihez, és a rendkívül káros státusztörvénnyel előállt helyzethez igazította. Az alábbiakban olvashatják.

  • A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza! (Ez már korábban is volt követelés, amióta a kormány bejelentette.)

  • Azonnali, ötven százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára! (A korábbi követelés 45 százalék volt.)

  • A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen! (Ez is régi követelés, most 24 kötelező óraszámra változtatnák vissza.)

  • Öt elemű bérrendszert vezessenek be! (Részben új követelés.)

  • Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert! (Még nincs bevezetve, a státusztörvény rendeli el, de külön is követelik az eltörlését.)

  • Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek! (Részben új követelés, így kellene lennie, de mégsem fizetnek például a versenyek, kirándulások után.)

  • Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket! (Ezt azóta követelik, amióta a kormány bevezette.)

  • A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot! (Korábbi követelés a szakmai egyeztetések érdekében.)

  • Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket: töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat! Vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket! (Új követelés, januártól lépne életbe.)

  • Legyen egységes Oktatási Minisztérium! (Korábban is kérték.)