A Semjén-ügy mentén a Fidesz átlépte a félelemkeltés új szintjét is

Minimum ellentmondásos interjút adott az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Semjén Zsolt hétfőn este. Nemhogy a lóláb, hanem egy egész ménes is kilógott a motivációit illetően. A Rogán-művek – vagy talán inkább Orbán Balázs-művek? – ötölhették ki a miniszterelnök-helyettes akcióját, s kizárt, hogy nem Orbán Viktor ukázára ült a kamerák – mégpedig nem is akármilyen kamerák – elé Semjén. Az ATV-t nagy tömegek még ma is olyan független hírtelevízióként tartják számon, ahol a kormánypárti politikusok megjelenése ritka, mint a fehér holló (bár az utóbbi időben mintha változóban lenne ez a Hit Gyülekezete érdekeltségébe tartozó cégek többségi tulajdonában lévő televízióban). Semjén egyértelműen azért ment oda, hogy megpróbálja kimosni magát az általa „vérvádnak” nevezett gyanú és az alól, hogy a ferde hajlamokat a számára szállított intézetis gyerekeken élte ki. És erre kapott is teret és időt – a szokásos Egyenes Beszéd 10-15 perces idejével szemben, több mint fél órát, s ezalatt mondhatta a magáét. 

Aki követi a Szőlő utca néven elhíresült borzalom-botrányt, az tudhatja, hogy Semjén neve az Interneten itt-ott felbukkanó utalásokban, sejtetésekben már korábban felmerült, állítólagos pedofil ügyek kapcsán is, de végül a nevét egyetlen Facebook-poszt hozta összefüggésbe a botránnyal, s csak akkor vált köztémává, amikor a Parlamentben elhangzott kérdésre „ki az a Zsolti bácsi”, először a KDNP-s Simicskó István tiltakozott a miniszterelnök-helyettes meggyanúsítása ellen (ilyen nem hangzott el az ország házában), majd Semjén maga kért szót megtámadtatás címén, és folyamatosan egy papírfecnibe pillantgatva, kvázi onnan puskázva adta elő védekezését.  

Akárhogyan is volt, az ma már vitathatatlan, hogy Semjén Zsolt – akinek a nevéhez eddig is rengeteg botrány fűződik – elég, ha a svédországi helikopteres vadászatát említjük, vagy éppen azt, hogy előszeretettel nyájaskodik, tüntet ki és fotózkodik olyanokkal, mint a fiatal fiúk szexuális zaklatásával vádolt Hilarion metropolita, a magyarországi orosz ortodox egyház azóta leváltott vezetője és több szexuális visszaéléssel megvádolt pap, köztük olyanok, akiket ezért szankcionáltak is. (Az Átlátszó friss cikke részletesen foglalkozik az ügy hátterével is.) 

Kérdés, segített vagy ártott-e a bizonyítványát magyarázó Semjénnek ez az ATV-s beszélgetés? És segített vagy ártott a kormánynak? Vissza tudják-e még Orbánék zárni a szellemet a palackba? Milyen hatása lehet a következő időszakban ennek a botránynak? Horn Gábort kérdeztük.

Semjén személyes indulatait megérti a Republikon Intézet vezetője, aki szerint a miniszterelnök-helyettes sértettsége jogos, hiszen bizonyítékok nélkül vádolták meg a magyar közvélekedés szerint legsúlyosabb váddal, de azt már kevésbé érti, ahogy ő magára húzta a botrányt. S ha már így tett – folytatta –, akkor inkább segít neki, hogy beleáll, ha végig megy az úton, s ahol csak lehet elmondja az ő olvasatát, az ő értelmezését, kihasználva a rendelkezésére álló felületeket. Nem is nagyon tud mást csinálni, mint „sajtótúrán” megjelenve mindenhol, ahol csak lehet, akár az ATV-n is, ami nem hagyományosan a saját médiafelülete. 

Vajon mindez a saját ötlete volt? – kérdeztük. Horn szerint az Semjén saját ötlete volt, hogy felálljon a Parlamentben – bár biztos megkérdezte a mellette ülő Orbán Viktort, hogy megteheti-e. Erre utal, hogy a miniszterelnök utóbb jelezte, ő bizony nem állt volna fel. „Persze, ha jól működne a fideszes gépezet, akkor nem Semjénnek, hanem a létező belügyminiszternek kellett volna felállnia, s elmondani, hogy ilyesmi nem történt, de vizsgáljuk és majd beszámolunk az eredményről – de ez nem történt meg” – mondta. „Huszonvalahány éves politikai múlttal a hátam mögött emberileg értem is Semjén indulatait, s azt is értem, hogy azt gondolta, mindenképpen fel kell állni” – magyarázta Horn Gábor. A felvetésre, vajon mit kerestek a kezében az általa folyamatosan mankóként használt jegyzetek, úgy reagált, hogy azok csak kis papírfecnik voltak, amelyekre akár menet közben is jegyzetelhetett Semjén. De a felháborodása elementáris volt – ismételte meg.

Vajon milyen hozadéka lehet annak, hogy a Fidesz ellentámadásba lendült? – kérdeztük. A Republikon Intézet vezetője szerint Orbánék a legutóbbi, teljesen rosszul kezelt kegyelmi ügy után, most megpróbálják a saját malmukra hajtani a történetet, s odáig is elmennek, hogy egy összeesküvés-elmélettel már az ukrán titkosszolgálatok beavatkozásáról kommunikálnak – Semjén pedig maga ezt is kiszolgálta az ATV-s beszélgetésben, s az összes fideszes kommunikátor ugyanazt adja elő. Az persze súlyos és elfogadhatatlan, hogy újabb, összeesküvés-elméletet vizionálnak, s megfenyegették a teljes magyar független médiát, az influenszereket, a közösségi médiában megszólalókat – mutatott rá, hozzátéve: „hiba, sőt bűn is rágalmazni – de az teljes egészében elfogadhatatlan, hogy bizonyítékkal nem alátámasztott összeesküvés-elméletet szőnek és megtorlással fenyegetnek”. A fideszes vezető politikusok állítják, a megtorlás és a jogi szankció azonos fogalom – de ez Horn szerint súlyos tévedés. Az utóbbi jó útra térítés, a megtorlás viszont teljesen más, az már visszaélés a hatalommal, az, amit 1956-ban, 1848-ban, vagy éppen Rákosiék alatt alkalmaztak – fejtegette. Jogilag és a közbeszédben is más a szankció és más a megtorlás. „Most a félelemkeltés újabb szintjét látjuk, s ebbe Semjén ugyanúgy belesimult, mint a többiek, beleértve Kocsis Mátét, akinek az esetében még az felmerül, miért a megtorlást hirdeti a törvényalkotás embere”. 

„Fontos, hogy bizonyíték nélkül ne vádoljunk senkit – de azt azért ne feledjük, hogy a Fidesz honosította meg az alaptalan vádaskodást, a hazaárulózást, a mi vagyunk a nemzet, ti nem, a személyes megtámadás gyakorlatát – gondoljunk csak Juhász Pétertől kezdve Vona Gáboron át Karácsony Gergelyig számos ellenzéki politikusra. Ugyanakkor az nem jelent feloldozást a másik oldalon, nem mentség a Semjént gyanúsítóknak, hogy a Fidesz alaptalanul rágalmaz és befeketít.”  

Vajon vissza tudja-e szuszakolni a szellemet a palackba a Fidesz? – kérdeztük. Horn szerint ezzel a botránnyal a kormányzó párt tud mit kezdeni: az ellencsapása persze a saját közösségének szól, mégpedig arról, hogy minket megvádoltak, bántottak, de mi összetartunk, megbosszuljuk. Ez most működik, szemben a kegyelmi botránnyal, aminél nem működött, ugyanis akkor olyan történt, ami nem történhetett meg, most azonban az van, hogy „minket bántanak”. Ez két különböző történet – mondta. Ugyanakkor a ma már többségben lévő Fideszen kívüli világ számára ez az egész botrány továbbra is megoldatlan rejtély. Nincs válasz arra, hogy mi történt a Szőlő utcában? Arra sem, hogyan lehetett egy gyerekintézmény vezetője egy legalábbis gyanú alatt álló figura? Ezek továbbra is nyitott kérdések, s ugyanúgy lebegnek körülöttünk, mint a kegyelmi botrány lezáratlansága. Válaszok pedig nincsenek.

Fog-e hatni ez a tavaszi választásokra? – kérdeztük végül. „Nem gondolom, hogy döntő jelentőségű lehet, fontos mellékszál és mindenkinek megvan benne a tanulsága, bár nem látnám, hogy levonnák” – mondta. Mint kifejtette: mindenesetre minden tábor a maga igazát látja ebben az ügyben. A kormánypárti tábor kihasználja az áldozati szerepét, azt, hogy őket mindenki bántja, s ezért össze kell zárniuk. Az ellenzéki tábor mögöttiek pedig azt látják igazolva, hogy működésképtelen a kormány, amely nem tudja megőrizni a legféltettebb kincseinket, a gyerekeinket sem.