Magyar Péter és Orbán Viktor új frontot nyitott az elszámoltatás ügyében

Az Index Nótin Tamás által jegyzett cikke szerint Orbán Viktor a közelmúltban adott interjúiban úgy igyekezett bemutatni a kormány által vagyonvisszaszerzési és korrupcióellenes intézményként létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, mint amely szerinte nem jogállami ellenőrzőszerv, hanem politikai ellenfelekkel szembeni leszámolás eszköze. Kovács János szerint ezt szolgálta az „ÁVH” párhuzam és az „agresszív újkommunista kormányzás” kifejezés is.

Az elemző úgy értékelte, hogy Orbán Viktor megszólalása több irányba üzen. A jelenlegi hatalomnak azt jelzi, hogy a Fidesz nem fogadja el legitimnek az általa politikai indíttatásúnak tartott eljárásokat, az NVVH jelenlegi és jövőbeni munkatársainak pedig szerinte visszatartó hatású lehet, ha a volt miniszterelnök azt mondja: számon fogják tartani, kik vállalnak munkát a hivatalban.

Orbán Viktor a Bayer Zsoltnak adott interjúban az NVVH-ról úgy fogalmazott, hogy aki „ebben az ÁVH-ban” munkát vállal, döntéseket hoz vagy eljárásokban vesz részt, az szerinte később nem kerülheti el a pénzügyi és jogi felelősségre vonást. Azt is mondta, hogy nyomon fogják követni az ott dolgozókat, és nyilvánosságra hozzák, ki milyen eljárásokban vett részt.

A kijelentésekre Unger Anna, az NVVH elnöke jogi lépéseket helyezett kilátásba. A cikk szerint Fekete-Győr András, aki a választási kampányban influenszerként támogatta a Tisza Pártot, és korábban momentumos politikus volt, feljelentette Orbán Viktort hivatalos személy elleni erőszak előkészülete és felbujtás gyanúja miatt. Az Index az ügy jogi következményeiről Szabó Zsolt Tibor ügyvédet, a Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda tagját és az ELTE megbízott egyetemi oktatóját is kérdezte.

Kovács János szerint Unger Anna reakciója azt mutatja, hogy az NVVH vezetője Orbán Viktor mondatait nem egyszerű politikai kritikaként, hanem a hivatal munkatársaival szembeni megfélemlítési kísérletként értelmezi. Magyar Péter szintén nyílt fenyegetésről beszélt.

Az elemző arról is beszélt, hogy az elszámoltatás a Tisza egyik fontos, ha nem a legfontosabb választási ígérete volt. Szerinte a kormányváltásra szavazók között erős igény van arra, hogy az előző kurzushoz kötődő korrupciós ügyeknek ne csak politikai, hanem jogi következményei is legyenek, ezért ezen a területen nagy a teljesítménykényszer.

Kovács János szerint az NVVH vezetésének kiválasztását már eleve politikai és szakmai vita övezte, főként Unger Anna alkalmasságának megítélése miatt. Úgy látja, Magyar Péter azzal, hogy nyilvánosan is megvédte a személyi döntést, felelősséget vállalt annak későbbi következményeiért is. Az elemző szerint, ha hosszabb időn át nem lesznek látványos és jogilag megalapozott eredmények, annak politikai költségét nemcsak Unger Anna vagy az NVVH, hanem a kormány és a kormánypárt is viselheti.

Az NVVH körüli konfliktusról Kovács János azt mondta: az már nemcsak az új állami intézmény létjogosultságáról és hatásköreiről szól, hanem az elszámoltatás mint cél legitimitásáról is. Szerinte a hivatalnak nem elég jogszerűen működnie, a kialakult politikai helyzetben a jogszerű működés láthatósága és bizonyíthatósága is fontossá válik.

A Magyar Péter által csütörtökön bejelentett politikusi vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai elit elszámoltatása szintén központi eleme volt a Tisza választási programjának. A bejelentés szerint a vizsgálatok akár húsz évre visszamenőleg is lehetővé tennék a vagyongyarapodás ellenőrzését, és a jelenlegi, valamint jövőbeli tisztségviselőkre is kiterjednének.

Kovács János szerint ennek párton belüli üzenete is lehet: a Tisza saját pártelitje felé is azt jelezheti, hogy a vagyonosodás és az átláthatóság ügyében rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Az elemző ugyanakkor azt is mondta, hogy a vagyonosodási vizsgálat valós problémára reagál, mert a vagyonnyilatkozatok és a tényleges vagyoni helyzet közötti összhang hiánya régóta megoldatlan kérdés.