Brüsszel a lipcsei drónügy után szigorítaná a schengeni ellenőrzést
A Leipzig/Halle repülőtér elleni augusztusi drónakció új lendületet adott az orosz állampolgárok schengeni vízumairól szóló uniós vitának. A német kormány orosz állami hátterű hibrid műveletként kezeli az ügyet, Moszkva viszont tagadja az érintettséget.
A lipcsei eset azért vált különösen érzékennyé Brüsszelben, mert a repülőtéren robbanóanyaggal és detonátorral felszerelt drónt találtak. A Leipzig/Halle légikikötő civil teherforgalmi központ, NATO-logisztikai helyszín, valamint ukrán Antonov teherszállító gépek bázisa is.
A német sajtó által ismertetett nyomozati adatok szerint két gyanúsítottat azonosítottak. Egyikük Oroszországban született, lett útlevéllel rendelkező férfi, akit az orosz hírszerzéshez kötöttek. A másik érintett fehérorosz és orosz állampolgár, aki Minszkben kiadott olasz turistavízummal jutott be a schengeni térségbe.
Az ügy így közvetlenül összekapcsolta a hibrid fenyegetésekről szóló vitát azzal a régebbi uniós nézetkülönbséggel, hogy mennyire legyen könnyű orosz állampolgároknak rövid távú schengeni vízumhoz jutniuk. A balti államok, Lengyelország és több északi ország 2022 óta szigorúbb korlátozásokat sürget, míg Olaszország, Franciaország, Spanyolország és más déli, illetve nyugati tagállamok korábban óvatosabb álláspontot képviseltek a teljes tiltással kapcsolatban.
Az Európai Bizottság szeptember 3-án megerősítette, hogy az orosz állampolgárok vízumkiadásának korlátozása továbbra is napirenden van. A testület ugyanakkor jelezte: az egyedi vízumkérelmek elbírálása tagállami hatáskör, ezért Brüsszel nem tud egyszerűen általános uniós turistavízum-tilalmat elrendelni. A közös szabályok, iránymutatások és a vízumkódex keretei között viszont szigorítható az ellenőrzés, és bővíthető a nemzeti hatóságok közötti adatcsere.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ír elnökség által rendezett informális külügyminiszteri találkozón úgy fogalmazott, hogy a támadás az államilag támogatott terrorizmus jegyeit viselte. A forrás szerint az uniós intézmények az orosz katonai-ipari komplexumhoz kapcsolódó mintegy 1600 személy és szervezet szankcionálásán dolgoznak, és megkezdődött a 22. szankciós csomag előkészítése, de annak végleges tartalma és elfogadási időpontja még nincs meg.
Az újabb szankciós vita nem csak a vízumokról szól. Napirenden van a katonai célra is felhasználható alkatrészek exportjának további szigorítása, a szankciók kijátszásában közreműködő vállalatok és közvetítők célba vétele, valamint az orosz árnyékflotta elleni fellépés is. Külön vita zajlik a már meglévő személyi szankciók meghosszabbításáról: az uniós nagykövetek szeptember 14-én csak egyhetes hosszabbításban tudtak megállapodni, miközben több név levételéről is vita folyik.
Ursula von der Leyen szeptember 16-i évértékelő beszédében egy európai biztonsági tanács létrehozását és egy közös ellenhibrid forgatókönyv kidolgozását támogatta. Az elképzelés szerint az EU-tagállamok mellett Nagy-Britannia, Norvégia, Ukrajna és Kanada is bekapcsolódhatna, a közös protokoll pedig szabotázs, gyújtogatás, kibertámadás vagy drónincidens esetén gyorsabb reakciót tenne lehetővé.
A németországi ügyet rövid időn belül más, kritikus infrastruktúrát érintő incidensek követték. Brandenburgban nagyfeszültségű vezetékeket rongáltak meg vezető anyaggal felszerelt eszközökkel, Észak-Rajna–Vesztfáliában pedig egy alállomás elleni akció miatt erőművi blokkok estek ki átmenetileg. A forrás szerint ezekben az ügyekben nem minden esetben állapítottak meg külföldi hátteret, de a német hatóságok egyre komolyabban kezelik a hibrid műveletek kockázatát.
Franciaországban Emmanuel Macron szeptember 18-án a kritikus infrastruktúra fokozott védelmét és az orosz hibrid fenyegetések elleni erőteljesebb fellépést sürgette. A turistavízumok teljes uniós tilalmáról továbbra sincs döntés, és a tagállamok álláspontja között jelentős különbségek vannak; Brüsszelben a szigorúbb ellenőrzés, a gyorsabb adatcsere és a célzott korlátozások kerültek előtérbe.
