A Tisza még nem mert hozzányúlni a piactorzító fideszes örökséghez
A Telexen megjelent G7-véleménycikkben Elek Péter, a Generali Investments CEE portfóliómenedzsere arról írt, hogy a Tisza-kormány több korábbi, szerinte paternalista és piactorzító intézkedéshez egyelőre nem nyúlt hozzá. A szerző az árrésstopot, a kiskereskedelmi különadót, az Otthon Start Programot és több árszabályozási elemet is olyan területként említette, ahol szerinte lenne mozgástér.
Elek Péter értékelése szerint az Orbán-kormányok gazdaságpolitikájának egyik fontos öröksége a paternalizmus és a piaci verseny korlátozása. A szerző úgy fogalmazott: a Fidesz 16 éven át politikailag épített arra az elvárásra, hogy az állam „gondoskodó” szerepben avatkozzon be, például a benzinárstop, a rezsivédelem vagy a befagyasztott árak formájában.
A G7 Ekonomi rovatában megjelent írás szerint a Tisza Párt április 12-én kapott felhatalmazást a kormányzásra, és a szerző értékelése alapján az első 100 napban több intézményi lépés is történt. Ezek közé sorolta a fékek és ellensúlyok korábbi rendszerének visszaállítását, egyes korábbi szerződések megnyirbálását vagy semmissé tételét, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, valamint jelentős uniós támogatások hazahozatalát.
Elek ugyanakkor azt írta, hogy az új kormány első intézkedései között is voltak olyanok, amelyek szerinte tovább erősítették a paternalizmust, miközben a piaci versenyt korlátozó elemek lebontása nem kezdődött el. Példaként említette, hogy a kormány ismét támogatja az üzemanyag, azon belül a gázolaj fogyasztását, miközben állítása szerint az Európai Unión belül Magyarországon szinte a legolcsóbb a dízel.
Az első olyan intézkedésként, amelyhez szerinte viszonylag alacsony kockázattal hozzá lehetne nyúlni, az árrésstopot nevezte meg. A szerző szerint annak bevezetése csak egyszeri inflációcsökkentő hatással járt, a kereskedők pedig az árrésstopos termékeken keletkező veszteségeiket más termékcsoportokra terítették szét. Hivatkozott az MNB számításaira is, amelyek szerint az árrésstop kivezetése nem okozna inflációt, mert a „védett” termékek drágulását más termékek árcsökkenése ellensúlyozná.
A második javasolt lépésként a kiskereskedelmi adó kivezetését említette. Elek Péter azt írta, Magyarországon a 27 százalékos áfakulcs mellett még 4,5 százalékos különadó is terheli a szektort, amely több mint 300 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek. Szerinte ugyanakkor az adó eltörlése nem feltétlenül okozna ekkora bevételkiesést, mert ha az adóteher egy része megjelenne az árak csökkenésében, a fogyasztóknál maradó jövedelem egy részét elköltenék, amiből áfabevétel keletkezne.
A szerző a piactorzítás példájaként azt írta: több termék ára a nagyobb magyarországi élelmiszerláncokban szerinte közel a duplája annak, mint amennyiért lengyel, cseh vagy román online forgalmazóknál megvásárolható. Ezeket a különbségeket az árrésstop és a kiskereskedelmi adó hatásával hozta összefüggésbe.
Külön kitért az Otthon Start Programra is. Elek Péter szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy az OSP jelenlegi formájában mennyiben oldotta meg a lakhatási problémákat. A cikkben szereplő állítása szerint több tanulmány arra jutott, hogy a kedvezményes hitelek főként a társadalmi átlagnál jóval magasabb jövedelmű csoportoknak segítettek lakáshoz jutni, miközben az 1,5 millió forintos négyzetméterár alatti lakások ára gyorsan a limit környékére emelkedett.
A véleménycikk további piactorzító elemként említette a telekommunikációs díjak éves inflációhoz kötött emelését, valamint azt, hogy a jövedéki adó alá eső termékek árát is az infláció mértékével növelik. Elek szerint előbbi szabályozás hátterében a 4iG állhatott, de úgy véli, érdemes lenne összevetni a magyar és a környező országok előfizetési díjait.
A szerző azt is felsorolta, hogy a kormány inkább újabb gondoskodó jellegű intézkedéseket hozott: ilyen a gyógyszerek áfájának eltörlése, az iskolakezdési támogatás, a tűzifa áfájának csökkentése, valamint a nyugdíjak alsó határának 120 ezer forintra emelése. Utóbbiról azt írta, emberileg érthető lépésnek tartja, de felvetette, társadalmilag igazságos-e azok kompenzálása, akiknek a nyugdíja a befizetett járulékok alapján ennél alacsonyabb lenne.
Elek Péter abban bízik, hogy az októberre várt 2027-es költségvetési tervezetben már megjelennek ezeknek az intézkedéseknek a felülvizsgálatai. A cikk végén azt írta, szeretné, ha minél több paternalista és piactorzító szabály eltűnne addigra, mire az ország az euróbevezetés előszobájának nevezett ERM-II közelébe kerül.
