Pogátsa Zoltán: nem lehet tovább úgy tenni, mintha mindenre lenne pénz
A Tisza-kormány első hónapjai után még nem rajzolódik ki egyértelműen az új gazdaságpolitika iránya – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász a KlikkTV Centerpálya című műsorában. A szakértő szerint a pótköltségvetés csak kisebb korrekciót jelentett, a valódi döntések a 2027-es költségvetésből és az eurócsatlakozási stratégiából derülhetnek ki. Közben az ország előtt olyan, ezermilliárdos nagyságrendű feladatok állnak, mint az energiaellátás biztosítása, a vasút rendbetétele, az egészségügy és az oktatás fejlesztése.
Októberben derülhet ki a gazdaságpolitikai irány
Pogátsa Zoltán szerint a kormány gazdaságpolitikájában jelenleg tapasztalható nyugalom inkább „vihar előtti szélcsend”. Úgy véli, az új kabinetnek indokolt időt adni, hiszen a kormányzati szereplők jelentős része most ismerkedik a minisztériumok működésével, miközben az európai uniós források hazahozatala és felhasználása is komoly feladatot jelentett az elmúlt hónapokban. Hosszabb távon azonban világossá kell válnia annak is, hogy milyen irányt képvisel a Tisza, amelynek politikai és gazdasági karaktere egyelőre nem határozható meg egyértelműen.
A közgazdász szerint a döntő időszak október végén érkezhet el, amikor elkészül a 2027-es költségvetés, valamint az eurócsatlakozási stratégia. Az előbbi már teljes egészében az új kormány terveit tükrözheti, az utóbbinak pedig azt kell megmutatnia, milyen lépésekben csökkentenék a költségvetési hiányt, milyen beruházásokat indítanának, és milyen adópolitikát követnének. Pogátsa úgy látja, az is ekkor válhat világossá, ki határozza meg a kormány gazdaságpolitikáját, hiszen jelenleg több miniszter feladatai között is szerepelnek a gazdaságot érintő fontos területek.
A pótköltségvetés csak kisebb korrekciót hozott
A szakértő szerint a pótköltségvetésből még nem derült ki az új gazdaságpolitika valódi tartalma. A 8 százalék fölötti költségvetési hiány 7,5 százalékra mérséklése szerinte nem jelent érdemi megszorítást vagy nagy átrendezést, különösen annak fényében, hogy az euró bevezetéséhez hosszabb távon 3 százalék alá kellene csökkenteni a hiányt.
Pogátsa ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az új kormány dokumentálja, milyen állapotban vette át a gazdaságot. A költségvetésnek ugyanis nem pusztán számok összességének, hanem a gazdaságpolitika iránytűjének kellene lennie. A közgazdász szerint az előző időszakban a költségvetés gyakori módosítása éppen ezt a szerepet gyengítette. Most viszont szükség van arra, hogy a kormány által készített terv komolyan vehető legyen, és a későbbi teljesítményt ehhez lehessen mérni.
A következő években a hiány fokozatos csökkentése politikailag is könnyebben bemutatható eredményeket hozhat, mint egy azonnali, 3 százalék alatti deficit elérése. Pogátsa szerint azonban a valódi kérdés az, hogy az állam képes lesz-e a szükséges fejlesztésekre is elegendő forrást biztosítani.
Ezermilliárdos beruházások nélkül nem lesz felzárkózás
A közgazdász szerint Magyarországnak nemcsak a költségvetési hiányt kell kezelnie, hanem az elmúlt évtizedekben felhalmozódott fejlesztési elmaradásokat is. Az egyik legsürgetőbb kérdés az energiaellátás jövője. Paks II. esetében egy másik technológiára vagy partnerre való átállás szerinte teljesen új beruházást jelentene, amelynek tervezése és engedélyezése legalább öt évig is eltarthatna, miközben a szerződés felmondása komoly kártérítési kötelezettséggel járhat.
Pogátsa úgy számol, hogy az ország hosszú távú energiaellátásának biztosítása akár 9000 milliárd forintos beruházást is igényelhet. A zöld átálláshoz ráadásul nem elegendő új energiatermelő kapacitásokat kiépíteni: a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és az energiatárolás megoldására is szükség van. A szakértő szerint a rezsicsökkentésre fordított források egy részét inkább épületfelújításokra és szigetelésre kellett volna fordítani, hiszen a magyar épületállomány jelentős része energetikailag korszerűtlen.
A vasút működőképességének helyreállítására a beszélgetésben mintegy 6000 milliárd forintos nagyságrend hangzott el, miközben az utak felújítására további 1000–1500 milliárd forintra lehet szükség. Az egészségügyben Pogátsa a GDP-arányos kiadások jelentős növelését tartaná indokoltnak: számításai szerint évente mintegy 2000 milliárd forintos többletforrásra lenne szükség, a kormány által említett 500 milliárd szerinte kevés. Az oktatásban pedig a tanári pálya vonzóbbá tétele és a pedagógusok béremelése jelenthetne megoldást, mert a tanári kar elöregedése a következő évtized egyik legsúlyosabb problémája lehet.
A közgazdász az önkormányzati rendszer átalakítását is szükségesnek tartja. Szerinte a rendszerváltás óta fokozatosan nőtt a települések terhe, miközben a rendelkezésükre álló bevételek és a döntési jogkörök szűkültek. A feladatok egy részét a szubszidiaritás elve alapján kellene visszaadni a helyi közösségeknek, és egy működőképesebb, járási szintű önkormányzati rendszert kialakítani. A beszélgetésben elhangzott becslés szerint ehhez a következő négy évben mintegy 300 milliárd forintos többletfinanszírozásra is szükség lehet.
