Orbánnak új ellenség kell: most az euró lett a célpont

Az euró nem a megszorítás szinonimája

Lendvai Ildikó szerint különös fordulat, hogy a korábban a megszorítás szót következetesen kerülő Orbán Viktor most az euró bevezetését kapcsolja ehhez a fogalomhoz. A beszélgetés résztvevői úgy vélték, az euró bevezetése nem értelmezhető egyszerűen megszorításként, és annak gazdasági, valamint politikai jelentősége is van. Horváth Gábor arra emlékeztetett, hogy az euró erősítheti Magyarország európai integrációját, miközben a közös valuta gazdasági előnyei mellett természetesen hátrányokkal is járhat.

Lendvai szerint Orbán Viktor korábbi álláspontjához képest is feltűnő a változás. Úgy fogalmazott, az euróellenes retorika szerinte azt szolgálhatja, hogy az európai integrációhoz egy negatív jelentésű fogalmat kapcsoljanak. A műsorban elhangzott az is, hogy az euró bevezetése 2030-ig korántsem egyszerű feladat, ám az időpont bizonytalansága nem jelenti azt, hogy a célról le kellene mondani.

A beszélgetésben az is felmerült, hogy Magyarország számára az euró bevezetésének nem csupán pénzügyi, hanem szimbolikus jelentősége is lenne. Horváth Gábor szerint egy közös pénznemet használó országban a külföldi befektetők számára is egyszerűbb lehet az üzleti környezet, miközben az euró bevezetésével a gazdaságpolitikai mozgástér egy része kétségtelenül szűkülne.

„Visszagyarmatosítás” és a saját tábor megszólítása

A műsorban külön figyelmet kapott Orbán Viktor „visszagyarmatosításról” szóló retorikája is. Lendvai Ildikó szerint ez a korábbi „nem leszünk gyarmat” típusú politikai üzenetek folytatásának tekinthető. Úgy vélte, Orbán Viktor jelenlegi kommunikációja egyre inkább a saját, korábban is elkötelezett szavazóihoz szólhat.

Horváth Gábor szerint a „visszagyarmatosítás” kifejezés mögött az Európai Unióval szembeni bizalmatlanság erősítése is megjelenik. A beszélgetésben szóba került az európai szélsőjobboldal erősödése és az is, hogy Orbán Viktor politikai üzenetei egyre közelebb kerülhetnek ehhez a közeghez. Lendvai szerint ugyanakkor ezzel a Fidesz korábban Európa-párti, középre húzó szereplőitől is távolabb kerülhet.

A műsorvezetők és a vendégek arról is beszéltek, hogy Orbán Viktor a jobboldali erők összefogását sürgeti, miközben a Mi Hazánk felé is tett már olyan gesztusokat, amelyek együttműködési lehetőségre utalhatnak. Lendvai ironikusan úgy fogalmazott: „Szegény Toroczkait is őszintén sajnálom”, mert szerinte könnyen előfordulhat, hogy Orbán Viktor politikai stratégiája a Mi Hazánkat is a Fideszhez közelíti a választók szemében.

Feljelentések és az elszámoltatás kérdése

A beszélgetés második felében az Orbán-kormányhoz köthető korábbi ügyek és az új eljárások kerültek előtérbe. Lendvai Ildikó szerint nem minden, az elmúlt időszakban napvilágot látott ügy magyarázható egyszerűen politikai propagandaként. A Nemzeti Kulturális Alap körüli ügyeket és a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésével kapcsolatos kritikákat is példaként említette, hangsúlyozva, hogy szerinte konkrét közpénzekről és azok sorsáról van szó.

A vendégek arról is beszéltek, hogy az Orbán Viktor környezetéhez köthető üzleti szereplőket érintő eljárások politikailag is komoly jelentőségűek lehetnek. Horváth Gábor szerint érthető, ha az érintettek politikai támadásként próbálják értelmezni a velük szembeni fellépést, ugyanakkor szerinte a választási kampányban meghirdetett elszámoltatás miatt a kormány számára fontos kérdéssé válik a korábbi ügyek kivizsgálása és a közpénzek visszaszerzése.

Lendvai Ildikó szerint az elszámoltatásnak nem a bosszúról kellene szólnia, hanem arról, hogy megállapítsák, ki és milyen felelősséget visel, illetve ami visszaszerezhető a közpénzből, azt vissza kell szerezni. A műsor végére így az euró kérdése már jóval tágabb politikai összefüggésbe került: az európai orientáció, az ellenzéki szerep és az Orbán-rendszer korábbi működésének megítélése egyszerre került szóba.