Orbán még mindig a régi receptet használja, de már más a politikai helyzet
Orbán Viktor fenyegetőzése, a választási vereség utáni politikai útkeresés és a Fidesz kommunikációja is szóba került a KlikkTV Fordulópont című műsorában. Balogh Judit vendégei Lamperth Mónika volt belügyminiszter, Üveges Gábor politológus és Kőszegi András márkatanácsadó, kommunikációs szakértő voltak. A beszélgetésben arról is szó esett, hogyan változott Orbán Viktor politikai helyzete, és milyen üzenetek rajzolódnak ki a megszólalásaiból.
Fenyegetés és politikai felelősség
A beszélgetés egyik kiindulópontja Orbán Viktor azon kijelentése volt, amelyben a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonszerzési Hivatal dolgozóit fenyegette meg azzal, hogy egy későbbi politikai fordulat után mindenkivel elszámolnak, és az érintettek nevét is nyilvánosságra hozzák. A vendégek szerint ez a megnyilvánulás nem egyszerű politikai retorikai fordulat, hanem súlyos üzenet az érintettek számára. Üveges Gábor szerint rendkívül kínos és káros helyzet alakult ki, mert Orbán továbbra is egy olyan politikai univerzumból beszél, amely szerinte már nem létezik.
A műsorban elhangzott, hogy Orbán Viktor megszólalásaiban egyszerre jelenik meg a fenyegető, agresszív hangnem és a nyugodt, higgadt politikus képe. Üveges ezt a választási vereség utáni bizonytalanság jeleként értelmezte. Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Orbán ellenzéki szereplőként beszél a jogállamról és a parlamenti működésről, korábbi kormányzása miatt ezeknek a kijelentéseknek különös jelentősége van. Szerinte különösen érdekes, hogy a fenyegetések olyan hivatal dolgozóit érintik, akik ellen a műsorban elhangzottak szerint még konkrét intézkedések sem történtek.
A beszélgetésben az is felmerült, hogy a korrupciós és közpénzügyi ügyekben zajló eljárások idővel politikai felelősségi kérdéseket is felvethetnek. A vendégek szerint minél több konkrét ügy kerül elő, annál nehezebb lehet kívülállóként beszélni az elmúlt időszak történéseiről.
Mit jelent a vereség Orbán számára?
Kőszegi András szerint Orbán Viktor kommunikációjában jelenleg több, egymásnak ellentmondó szerep keveredik. Egyszerre próbál nyugodt államférfiként és harcos politikusként megjelenni, miközben a választási vereség után megváltozott a pozíciója. A műsorban idézett kötcsei beszédről szólva azt emelték ki, hogy Orbán a vereség okát nem az elmúlt évek politikájában, hanem egy olyan „politikai feladványban” jelölte meg, amelyet a Magyar Péter megjelenése jelentett.
A beszélgetés egyik hangsúlyos értelmezése szerint ez azt a kérdést veti fel, hogy Orbán miként tekint az elmúlt tizenhat év politikájára. A műsorban elhangzott: a kötcsei megszólalásban a korrupcióra és luxuskiadásokra vonatkozó korábbi vádak is előkerültek, Orbán pedig arra utalt, hogy ezek korábban sem akadályozták meg a Fideszt a választási győzelmekben. A vendégek ezt úgy értelmezték, hogy a hangsúly szerinte nem azon van, hogy történtek-e kifogásolt ügyek, hanem azon, hogy ezek a választók számára politikailag meghatározóvá váltak.
Lamperth Mónika a saját politikai tapasztalataira is hivatkozva beszélt az MSZP korábbi eróziójáról. Szerinte a pártban voltak olyanok, akik a vereség után megpróbáltak szembenézni az okokkal és bocsánatot kértek a választóktól. Ezt a fajta önvizsgálatot a Fidesz jelenlegi működésében kevésbé látja. Azt is felvetette, hogy miközben több meghatározó fideszes politikus háttérbe húzódott, Orbán továbbra is arra építhet, hogy az új kormány nehézségei idővel politikai lehetőséget teremtenek számára.
Márkaépítés, ünnepek és politikai megosztottság
Kőszegi András kommunikációs szempontból elemezte Orbán Viktor újabb szerepléseit. Mint mondta, egy politikus márkája a közönség fejében kialakult percepciók összessége, a „kognitív disszonancia” pedig ezt a képet is képes erősen rángatni. Szerinte Orbán most egy nyugodt, tapasztalt államférfi szerepét próbálja felvenni, miközben ugyanabban a kommunikációban fenyegető és harcos kijelentések is megjelennek.
A beszélgetés végén a Terror Háza körüli tüntetésről, valamint az 1956-os megemlékezések politikai jelentőségéről is szó esett. Üveges Gábor szerint az olyan történelmi eseményeknek, mint március 15. vagy október 23., társadalmi és nemzeti ügyként kellene megjelenniük, függetlenül attól, ki milyen politikai oldalon áll. Lamperth Mónika ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy korábban az állami ünnepeken a kormány és az ellenzék képviselői egyaránt jelen voltak, később azonban szerinte fokozatosan erősödött az a gyakorlat, amely a nemzeti jelképeket és ünnepeket pártpolitikai jelentéssel ruházta fel.
A műsorban végül az is elhangzott, hogy a közéleti vitákban az elmúlt tizenhat év történéseit sem szabad figyelmen kívül hagyni, miközben az új politikai helyzetben már mások a hatalmi viszonyok és más súlya van egy ellenzéki pártelnök vagy volt miniszterelnök megszólalásainak.
