Kormányzati jelentés: 130 ezer gyereket tartanak nyilván veszélyeztetettként
A 444 a kormány 220 oldalas gyermekvédelmi jelentéséből emelt ki adatokat és megállapításokat. A dokumentum szerint Magyarországon több mint 1,6 millió gyerek él, közülük 130 ezret veszélyeztetettként tartanak nyilván.
A lap azt írta, a kormány múlt hétvégén tette közzé a gyermekvédelmi jelentést. A 444 tíz, minimálisan szerkesztett idézetet közölt a dokumentumból, amelyben a veszélyeztetettségről, az állami gondoskodásról, a férőhelyhiányról, az intézményi állapotokról, a szökésekről, a fluktuációról, a bántalmazási esetekről és az élelmezési forráshiányról is szerepelnek adatok.
A jelentés szerint a 130 ezer veszélyeztetettként nyilvántartott gyerek a magyarországi gyerekek közel 8 százalékát jelenti. A dokumentum alapján Észak-Magyarországon a legkritikusabb a helyzet, míg Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon regisztrálják a legkevesebb érintettet. A veszélyeztetettség okai között bántalmazás, elhanyagolás, gyereknevelési problémák, a gyerek önmagára vagy másokra veszélyes magatartása, valamint a szegénység szerepel; a jelentés szerint minden ötödik gyerek érintett a szegénység kockázatával.
A dokumentum alapján körülbelül 2700 gyerek él olyan helyen, amely számára nem megfelelő, vagy veszélyeztető családi környezetben vár szakellátási intézményi elhelyezésre, illetve nem megfelelő gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél él. A jelentés szerint vannak gyerekek, akiket akár 500 kilométerre helyeznek el a családjuktól, mert a rendszer csak ott talál számukra helyet.
A 444 által idézett adatok szerint 2010 és 2025 között 17 százalékkal nőtt a családból kiemelt gyerekek száma. Míg 2010-ben 10 ezer kiskorúból 99 nem élt a vér szerinti családjával, 2024-ben már 127. Az utógondozói ellátásban élőkkel együtt jelenleg mintegy 23 ezer gyerek nevelkedik állami gondoskodásban, lakásotthonokban, nevelőszülőknél, gyermekotthonokban vagy utógondozásban.
A jelentés összehasonlító adatai szerint az Európai Unióban átlagosan a gyerekek körülbelül 1 százaléka él állami gondoskodásban, Svédországban 0,66 százalék, Ausztriában 0,8 százalék, Magyarországon pedig 1,4 százalék ez az arány. A dokumentum szerint egy gyerek családból való kiemelése és gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél való elhelyezése évente 8 millió forintba kerül az államnak.
A jelentés egyik megállapítása szerint a gyermekvédelemben a megelőzés és a családmegtartó szolgáltatások funkciója évtizedek alatt erodálódott, mert az erőforrásokat oda csoportosították, ahol „a legjobban égett a ház”. A dokumentum ezt olyan folyamatként írja le, amelyben a rendszer „újratermeli önmagát”: sok esetben a korábban gyermekvédelmi rendszerben felnőtt gyerekek gyerekei vagy unokái kerülnek be a rendszerbe.
A szakellátás válságának egyik tüneteként a jelentés a szökések magas számát említi. Évente átlagosan 17 ezer gyerek szökik meg, döntő többségük gyermekvédelmi intézményekből, és megközelítőleg 800 gyerek tartós szökésben van. A 444 idéz egy dolgozót is, aki szerint az intézmények rossz állapota és a biztonságos, tartós felnőtt kötődés hiánya miatt „az egyetlen ésszerű dolog az a szökés a gyerekek számára”.
Az SZGYF, vagyis a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott szakellátási intézményekben 2025-ben országosan 24,1 százalékos volt a szakmai kilépési fluktuáció. A jelentés szerint ez a gyerekek érdekeit sérti, mert stabilitásra lenne szükségük, a gyakran cserélődő dolgozók mellett viszont nehéz bizalmi kapcsolatokat kialakítani.
A dokumentum szerint jelenleg körülbelül 300 kisgyerek várakozik kórházban megfelelő férőhely hiányában. Az utógondozói ellátásban élők száma is csökkent: míg 2009-ben közel 4000 fiatal felnőtt élt ilyen ellátásban, 2025-ben 2363, ami 40 százalékos visszaesést jelent. A jelentés szerint a frissen nagykorúvá válóknak az önálló lakhatás megteremtése jelenti a legnagyobb problémát, és magas köztük a végzettséggel nem rendelkezők aránya.
A bántalmazási esetekről a jelentés azt írja, hogy az SZGYF közreműködésével irányított, állami fenntartású gyermekvédelmi intézményekben 2024-ben összesen 1985, 2025-ben 1964 módszertan szerint rögzített bántalmazási eset történt. Ebből gyermekbántalmazás 2024-ben 1959, 2025-ben 1684 alkalommal következett be.
A gyermekek élelmezéséről szóló rész szerint a napi ötszöri étkezést biztosító szolgáltatási díjból ténylegesen 1500 forint jut naponta és gyerekenként élelmiszer- és nyersanyag-beszerzésre, miközben a jogszabályi kötelezettség 4000 forint lenne. A jelentés szerint a különbözetet az intézmény működtetésére használják fel.
A 444 által idézett jelentésben az is szerepel, hogy volt intézmény, amely új álláshelyeket kapott, de azok betöltéséhez nem rendeltek költségvetési forrást, így nem tudtak több szakembert alkalmazni. Másutt a férőhelyhiány miatti túlzsúfoltság miatt a Kormányhivatal bírságot szabott ki, amit az intézmény működési forrásaiból kellett kigazdálkodni, miközben a központi iránymutatás alapján az otthon nem utasíthatta vissza az odahelyezett gyerekeket.
