A strasbourgi bíróság kiemelt ügyként vizsgálja a magyar államigazgatás dolgozóinak titkosszolgálati megfigyelését
Több százezer, az államigazgatásban dolgozó munkavállalót figyeltethet meg az Orbán-kormány titkosszolgálati eszközökkel a munkahelyén.
A megfigyeléseket a magyar jog szerint bírósági kontroll nélkül, pusztán Pintér Sándor belügyminiszter vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének utasítására teheti meg a rendőrség úgy, hogy az egész folyamat felett a hozzájuk hasonlóan kormányzati irányítás alatt álló ügyészség gyakorol kontrollt.
Mindez egy 2010-ben meghozott, 2021-ben pedig hatályában radikálisan kiterjesztett törvénynek köszönhető.
A 444 tudomása szerint két olyan, egymástól független ügyet is befogadott a strasbourgi bíróság, amelyek elindítói a szerintük félelmetes hatású jogszabályt szeretnék megváltoztatni. Az egyik ügy Szelényi Zoltán traumatológus főorvosé, aki függetlenként az MSZP egészségügyi tanácsadója. Szelényi 2021 júniusában fordult az Alkotmánybírósághoz, miután kiszúrta, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, frissen hatályba lépett törvénybe belecsempésztek egy pontot, ami alapján a kórházi dolgozókat is megfigyelhetik a rendőrségi törvényre hivatkozva. Szelényi úgy érezte, hogy az érdemi indoklás és bírósági kontroll nélkül elindítható titkos nyomozások sértik az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait. Az Alkotmánybíróság nem így látta, ezért Szelényi 2023 áprilisában Litresits András ügyvéd segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az ügyben. Szelényi Zoltán szerint a megfélemlítés volt a cél akkor, amikor a törvény hatályát kiterjesztették az egészségügyisekre is.
A másik ügyet, amit Strasbourg befogadott egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indította. A rendőrségi törvény hatályának kiterjesztése ugyanis a gyermekvédelmisekre és az OH-sokra is vonatkozik. Ügyüket a TASZ képviseli.
Évente durván 1000 titkos nyomozási engedélyt adott ki az ügyészség, az eseteknek csak jó egynegyede jutott el a szakzsargon szerinti „kontaktusig", vagyis négy megbízhatósági vizsgálatból csak egy jutott el a célszemély tényleges, éles helyzetben történő teszteléséig, mondjuk egy lefizetési kísérletig.
