A szakszervezetek ellenzik, hogy változtassanak a pedagógusok jogállásán

A kormány képviselői a sztrájkkövetelések egyetlen pontjára sem reagáltak érdemben. Erről számolt be Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja. Mint közölte, ehelyett egy olyan teljesítményértékelési rendszer részleteivel próbálták megismertetni őket, amit nem tudnak összeegyeztetni a sztrájkkövetelésekkel, miután nem tudják, milyen bérrendszerhez kapcsolódik majd. Elmondta azt is, a kormány olyan variációban is gondolkodik, hogy a közoktatásban dolgozók valamilyen új jogállási törvény alá kerülnének. Szerinte a munkavállalók számára az új jogállási törvények mindig veszélyesebbek és hátrányosabbak, mint a meglevő közalkalmazotti státusz, ezért a PDSZ ezt nem javasolja. 

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke mindehhez hozzátette, a kormány szembemegy az Európai Bizottságnak (EB) tett ajánlatával, mivel nekik garanciát adott, hogy semmiféle jogállásváltás nem történik, vagy ha igen, csak a szakszervezetekkel egyeztetve. Így valószínűleg újabb akadályok gördülnek majd a Bizottsággal tervezett megállapodás elé. A következő sztrájktárgyalás időpontjára nem derült fény, az viszont tény, hogy a közalkalmazotti státusz elvesztését mindkét szakszervezet aggályosnak tartja.

Totyik Tamás, a Hírklikknek felidézte, hogy eddig mintegy 10 ezren vettek részt a munkabeszüntetésben a hétfő óta tartó sztrájkhéten, és úgy tűnik, hogy a megfélemlítéssel, a kifárasztással, a tiltakozók semmibevételével egyelőre a kormány úgy érezheti, hogy nyerésre áll. Ugyanakkor hozzátette azt is, várják meg a keddi szolidaritás napját. Akkor tüntetés nem lesz, de a Trafóban gálaműsort tart a Tanítanék, a diákok ülősztrájkra és más akciókra is készülnek, több szakszervezet szolidaritásra szólított fel.

Totyik Tamás attól nem tart, hogy végleg leáll az ellenállás, a kormány olyan megszorításra készül, ami csak újabb olaj lesz a tűzre. Az elszabadult infláció miatt jóval magasabb lesz a diplomás átlagkereset (a versenyszférában tapasztalt bérnövekedésnek ez az eredménye), mint amennyi forrást a kormány igényelt a pedagógusok béremelésére. Így vagy az ígéretüket nem tudják majd teljesíteni, vagy nemzeti önerőből (az állami költségvetésből) kell hozzátenni a hiányzó összeget, azt pedig nem akarják. Az alelnök szerint a kormány elszámolta magát az oktatás bérkérdésében. Ha nemzeti erőforrás nem lesz benne, a pedagógusok nem fognak akkora béremelést kapni, mint amennyit a kormány az EU-nak tett ígéretében megjelölt. Ugyanis a diplomás átlagkereset 80 százalékát kellene elérni 2025 elejére, ez a kormány számításai szerint akkor 770 ezer forint körüli átlagkeresetet jelent majd. A PSZ számítása szerint a diplomás átlagkereset akkor már legalább 800-880 ezer forintra felkúszik az infláció miatt. 

A PSZ alelnöke úgy gondolja, a pedagógusok ellenállásának nincs vége, az biztos, hogy a teljesítményértékelési rendszer újra olaj lesz a tűzre, és újra meg fognak mozdulni az érintettek. Azokat pedig, akik elhagyják a pályát, nem fogják pótolni, inkább még több feladatot terhelnek a pályán maradókra. Szó lehet arról is, hogy a napköziben nem pedagógusok dolgoznak majd, hanem pedagógiai asszisztenseket vagy közmunkásokat osztanak be a diákok mellé. Akár több intézményi telephelyre is „kivezényelhetnek” pedagógusokat munkavégzésre.

Még a sztrájktárgyalás előtt Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke emlékeztetett, már január második felét írjuk, de még semmi sem történt. Ezért kezdeményezték az újabb egyeztetést, noha a napirendet nem ismerték, de az biztos – tette hozzá –, hogy a szakszervezetek nem adják fel. Fontosnak nevezte, hogy a kormány és az oktatásirányítás is tegyen most már valamit, mert: „a pedagógusok végső elkeseredésükben mindenre képesek!”. Felidézte, hogy köznevelési államtitkár legutóbbi találkozásukkor azt mondta, sűrű januárjuk lesz, mert az Európai Bizottságnak tett mindenféle ígéretekre vonatkozó jogszabályok elfogadásának előkészítését velük szeretnék megvalósítani, és a tavaszi ülésszakra ezt be kell terjeszteni.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője azzal egészítette ki a PSZ elnökének szavait, hogy annak a levélnek az alapján, amit küldtek nekik, nyilvánvalóan semmire nem számíthatnak. Ők azt kérték, hogy küldjék el nekik az új béremelésről szóló javaslatukat, ehelyett kaptak egy teljesítményértékelésről szóló anyagot, amiről azt írták, hogy az nem sajtónyilvános. Ráadásul még az is változni fog aszerint, hogy a bérrendszerrel kapcsolatos terveik hogyan alakulnak, amiről viszont nem kaptak semmit. „Magyarul semmi nincs a kezünkben” – tette hozzá. 

Nagy Erzsébet még egy fontos információt megosztott a sajtó képviselőivel. Mint mondta, „napvilágot látott egy olyan hangfelvétel, ami szerint az Eötvös József Gimnáziumban nem a megfelelő eljárásrend szerint vettek fel tanulót”. Egy közvetlen kollégától kapott információt kaptam, miszerint ez koholmány, a gimnázium ezzel kapcsolatban részletes tájékoztatót fog kiadni.” Hozzátette, aki törvényt, szabályt sért, arra mindenképpen sújtsanak le, legyenek következményei, de az is nagyon fontos, hogy valótlan információk ne terjedjenek. Szabó Zsuzsa mindezt megtoldotta azzal, hogy megvárják a vizsgálatot, s a véleményüket ezután alakítják ki.

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, korrupcióról írt a kormánypárti sajtó a tanártüntetésekben aktív szerepet játszó Eötvös József Gimnázium kapcsán. A Metropol újság már hatósági vizsgálatokról írt, miután állítólag az ország egyik legelitebb gimnáziumába akár félmillió forintért is bekerülhet az a gyerek, akinek nem sikerült a felvételije. A Magyar Hangot a BRFK kommunikációs osztálya arról tájékoztatta, hogy vesztegetés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).