A szakszervezetek nem engednek – Közeleg az országos sztrájk?
„Nem mi akartuk, a kormánynak köszönhető, hogy a tárgyalóasztal mellett elfogyott a levegő, hogy az egyeztetéssel nem találtunk megoldást, így a szakszervezetek kénytelenek más eszközökhöz nyúlni” – szögezte le a Hírklikknek a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kordás László ígérte, hogy „az eszközökben – s vannak igen durvára is javaslatok– nem fogunk válogatni, nem fogunk megijedni”. A menetrend szerint a Parlamentnek ma déltájban kell szavaznia a rabszolgatörvényről.
Ha ma – a nagy tiltakozás és felzúdulás ellenére – a kormány erőszakkal átveri a törvénymódosítást (a visszavonására vagy leszavazására – lássuk be – az esély csekély), a szakszervezetek összeülnek eldöntendő, hogy a már beígért és el is kezdett tiltakozó akciókon túl (félpályás útlezárások az ország több városában) milyen lépésekkel készüljenek a január elsején hatályba lépő, a többi között évi 400 órás túlmunkát és 36 hónapos elszámolást lehetővé tevő törvény alkalmazásának a megakadályozására. Kordás Lászlótól megtudtuk, hogy a szakszervezetek feltett szándéka a koordinált fellépés. „A koordináció eredménye pedig az lehet, hogy azonos időpontban minden egyetértő szakszervezet a saját területén a legtöbb demonstrációs lehetőséggel éljen” – szögezte le. Kérdésünkre, hogy ez akár országos sztrájk is lehet, a szakszervezeti vezető igennel válaszolt.
„Az egész szakszervezeti világ ellenzi a munka törvénykönyvének ilyen irányú módosítását – mondta Kordás, emlékeztetve arra, hogy a többi között a köztisztviselőket, a tanárokat, az egészségügyi dolgozókat, a gyári munkásokat, a diákokat képviselik a szigorítás ellen fellépni kész szakszervezetek. Döntés egyelőre nincs, a napokban fognak összeülni, áttekinteni a helyzetet és megtárgyalni a szükséges lépéseket. Mert ugyan elhatározták, hogy a köztársasági elnökhöz fordulnak jogorvoslatért, de abban ne bíznak, hogy eredményt tudnak elérni Áder Jánosnál.
Pedig a felháborodás óriás a munkavállalók között, nem véletlen, hogy az akciókra, lépésekre vonatkozó javaslatok között nagyon durvák is vannak.
Egyfajta cselekvési tervet szándékoznak közösen kidolgozni – tudtuk meg Kordástól, aki egyben biztos, hogy „az ügy nem áll meg azzal, hogy a parlamenti többség erőszakkal átnyomja a törvénymódosítást, ezzel csak a parlamenti szakasznak van vége”. Ez annyit is jelent hogy van egy kis idejük arra, hogy végiggondolják és előkészítsék a koordinált akciókat, s megtalálják azokat az eszközöket, amelyekkel erősebb, szervezettebb, nyomatékosabb fellépést tudnak elérni.
Kordás folyamatosan koordinációról beszélt, rákérdeztünk hát arra, hogy mennyire lehet egységes szakszervezetekről beszélni akkor, hiszen például a Liga és a Munkástanácsok kommunikációjuk alapján legalábbis kilóg a sorból, messze nem annyira „harcias”, mint például a Magyar Szakszervezet Szövetség vagy a Vasasok. „Sajnos vannak olyan szervezetek köztünk, amelyek könnyebben hajlanak a kompromisszumokra a kormánnyal, és ezzel próbálnak érdeket védeni, ez is egy modell, ám olyan, amely már bebizonyította, hogy nem vezet eredményhez” – válaszolta Kordás. Ő úgy látja, hogy a két említett szakszervezet egyelőre nem nagyon tudja, hogy mit kezdjen a helyzettel. Mindenesetre a Magyar Szakszervezet Szövetség mindenkivel kész együttműködni, aki hajlandó részt vállalni az akciókból konföderációhoz tartozó vagy azokon kívüli szakszervezetekkel egyaránt. Két, a Ligát elhagyott szakszervezettel is más asztalhoz ültek – mondott egy példát. „A tárgyalásokban kompromisszumkészek vagyunk, de a célból nem engedünk: nem működhet a törvénymódosítás, még ha át is erőszakolják azt” – szögezte le Kordás László.
Szerző: NVZS
