A szakszervezetek szerint a tagdíjbeszedés módosításának célja a kivéreztetésük

Felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében az a törvénytervezet, amelyet a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda hétfőn bocsátott társadalmi egyeztetésre, és amivel többek között átírnák a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetésről szóló törvényt. Az eddigi szabályok szerint a szakszervezeti tagdíjat a munkáltató a munkavállalók béréből a dolgozó írásbeli kérelmére levonta, majd átutalta a munkavállaló által megjelölt szakszervezetnek vagy más érdekképviseletnek. A hétfőn benyújtott rendelet ezen úgy módosítana, hogy törvénnyel ettől eltérő kivételeket határozhatna meg az állam, és önmagát gyakorlatilag mentesítené a tagdíjutalási kötelezettség alól. A PSZ és a PDSZ szerint nem kétséges, hogy a törvénytervezettel az utóbbi időszak tiltakozó akciói, a 2021. március 16-ától indított határozatlan idejű sztrájk, a közoktatásban működő szakszervezetek aktivitására adott kormányzati válaszról van szó. Úgy vélik, a cél egyértelműen a közszférában működő szakszervezetek anyagi ellehetetlenítése. A kormány már többször bizonyította, hogy nem óhajt valós érdekegyeztetést, csak az általa létrehozott korporatív testületekkel – voltaképpen saját magával – hajlandó álegyeztetéseket folytatni.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke elképesztőnek nevezte a tervezetet. Szerinte ez nyilvánvalóan egyértelmű üzenet a nem versenyszféra szakszervezeteinek is. Komoly problémát fog jelenteni először a közszféra szakszervezeteinek, utána átmegy az állami tulajdonban lévő közlekedésiekhez, és így szivárog majd tovább. Ezzel pedig kivéreztethetik a szakszervezeteket. 

Székely Tamás szerint a nyaralási szezont használta fel a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy megsemmisítő csapást mérjen az érdekképviseletekre. Mint a társadalmi vitára bocsátott dokumentumból kiderül: a jövőben - törvényben meghatározott kivétellel – munkáltató nem lenne köteles átutalni a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat, így a szakszervezetek elesnének a korábban biztosított tagdíjbevételtől. A törvénytervezet célnak jelöli meg az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, de valójában a szakszervezetek ellehetetlenítésére törekszik.

A benyújtott jogszabálytervezet most még csak a köznevelés, az egészségügy, a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők , a köztisztviselők és a honvédelmi alkalmazottak körét érinti, de a jövőben egyetlen tollvonással akár Magyarország összes szakszervezeti tagjára kiterjeszthető. Ezért a VDSZ nemcsak saját szakszervezeti tagjait, hanem az összes magyar szakszervezeti tagot felszólítja, hogy a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen fejezzék ki határozott tiltakozásukat a szakszervezetek megbénítását célzó jogszabály-tervezet ellen.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint egyszerűen hazugság azt állítani, hogy a közszféra működését bármilyen módon egyszerűsíti ez a lépés. Mert pont a bérszámfejtés a személyi jövedelemadó megállapítás szerves része, és semmilyen plusz feladatot nem jelent a bérszámfejtő szoftvernek. Az is nagyon fontos, hogy ezzel a lépéssel az adóhivatalnál lehetetlenné teszi az adóbevallást. Eddig ugyanis minden rendelkezésre állt a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül, és pontosan látták, mennyi tagdíjat vontak le. Ezzel a törvénymódosítással gyakorlatilag kivonják ezeket az embereket az adómegállapítás alól, tehát pont egy bürokratikus lépést indítanak el, és az szerinte nem szerencsés a NAV-nál sem. 

Boross Péterné szerint sérti az esélyegyenlőséget, hogy a versenyszférában köteles, az állami szférában nem köteles a munkáltató a szakszervezeti tagdíjat levonni. A versenyszférában ugyanis a munkavállalóknak jár az a szolgáltatás, ami az állami alkalmazottaknak nem. Ez pedig költségessé teszi az állami alkalmazottaknak a tagdíj utalását, hisz azt majd nekik kell a bankrendszeren keresztül megtenni. Ezzel, valamint a személyi jövedelemadó bevallással is hátrányba kerülnek. A tagdíjat a MÁK eddig is egy összegben utalta, az egyéni tagdíjfizetés ingyenes volt, pontosabban a szakszervezet a dokumentumért, amit a Kincstár kiállított, két százalékot fizetett. 

Boros Péterné szerint nem világos az a rendelkezés a törvénytervezetben, hogy nem köteles a munkáltató a felsorolt területeken a tagdíjlevonást megtenni. Ez azt jelenti, hogyha külön-külön megállapodnak az egyes munkáltatókkal, akkor például költségtérítés ellenében lehetséges? – kérdezte az elnök. 

Az MKKSZ a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összehívását fogja kérni a kormánytól, mert az nem járja, hogy egyik pillanatról a másikra egyszer csak föltesznek a kormány honlapjára egy ilyen sok embert érintő közszolgálati ügyet. Kifogásolta az elnök azt is, hogy társadalmi vitára bocsátanak egy olyan elképzelést, amiről eddig nem is hallottak és egy hetet adnak az egyeztetésére. Itt a nyár, minden jogszabályt pillanatok alatt akarnak módosítani - tette hozzá. „Inkább álljanak elénk, és mondják el, hogy mi vitte rá őket erre, és milyen „büntetést” kapunk és miért, Talán, a pedagógusokat sújtják azért, amiért tiltakoznak? És az összes többi területet amiatt, mert a szakszervezetek kiállnak a munkavállalók keresetének a növeléséért, és szóvá tesznek mindent?” – tette fel a kérdéseket Boross Péterné, majd leszögezte: „a jövőben is ezt fogjuk tenni.” A szakszervezet elnöke azt is reméli, hogy kontraproduktívvá válik majd ez a kormányzati lépés, meg tudják ezt fordítani, mert rájönnek az emberek, hogy szervezkedés nélkül senki nem fog tudni egyedül előre lépni olyan fontos ügyekben, mint a keresetnövelés, vagy bizonyos szakmai kérdések. Az MKKSZ a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a munkavállalók érzékeljék, a véleményüket érvényre tudják juttatni, és nagyon fontos az, hogy szervezkedni tudjanak. 

Boros Péterné azt gondolja, ez a kormányzati lépés kiválthat egy „dafke” magatartást is a munkavállalókból, ahogy azt is reméli, hogy „a kormány visszatér ahhoz, ami a feladata lenne, mert vállalt az Európai Uniós irányelvekben bizonyos dolgokat, de éppen fordítva lép most, nehezíti a szakszervezetek körülményeit, és azzal foglalkozik, hogy ki milyen szervezettségű. Nem pedig azzal, hogy az érdekegyeztetést normalizálja, és a munkavállalók jogait meg a kollektív jogokat elősegítse. Most nehezítő pályára küld bennünket, de remélem, hogy jobban fogunk kijönni belőle” – jelentette ki Boros Péterné.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a törvénytervezet adminisztratív módon megnehezítik a szakszervezeti létet, mert a munkáltatónál ugyan csökkentik az adminisztrációt, de több tízezer embernél megnövelik, hisz nekik kell majd utalgatniuk a szakszervezeti tagdíjat. Ez pedig még költséget is jelent majd a számukra. Bár, ezt a szakszervezet nyilván átvállalja, de akkor is ez egy „többletmacera”, amit az emberek nagyon utálnak. A munkáltatóknál erre vannak emberek, a magánembereknek pluszmunkát jelent. A FESZ nyilván egyeztetni fog a bankokkal, hogyan lehet ezt úgy csinálni, hogy a lehető legegyszerűbb legyen az ő munkavállalóiknak, de a képzetlenebb, kiskeresetű emberek számára azért ez visszatartó erő lesz a szakszervezettől. „Lehet, hogy emiatt el is fogunk veszíteni tagokat, de az is lehet, hogy pont ez a cél” - jegyezte meg az elnök. 

Soós Adrianna azt gondolja, hogy ez mindenképpen a szakszervezeteket gyengítő intézkedés. Egy előnye lehet: a munkavállalóról így még kevésbé fogják tudni, hogy szakszervezeti tag, vagy nem. Eddig is be kellett volna tartani a titoktartást a személyes adatokkal kapcsolatban, de azért tudjuk, hogyha egy munkáltatónak van egy listája, akkor azt már sokan láthatják. Akkor azért már nehezebb visszautasítani azt, hogy a munkáltató ne tudja meg, hogy kik a tagok, kik nem. „Így biztos nem fogja tudni, és ez még akár a szakszervezetek erősödéséhez is vezethet, ennyiben pedig remélhetjük, hogy lehet pozitív következménye, és még kevésbé kell attól tartani, hogy a munkáltató majd retorziót alkalmaz” – szögezte le a FESZ elnöke. Mint mondta, sokszor hallja azt a kollégáitól, hogy azért nem mernek belépni a szakszervezetbe, mert félnek, hogy a munkáltatónál ebből hátrányuk származik.  Hozzátetette, ő nem tud olyan esetről, hogy ez megtörtént volna, de a félelem nem feltétlenül racionális dolog. Ha elfogadják ezt a törvénymódosítást, majd nem hall róla a munkáltató, ki szakszervezeti tag. 

Soós Adrianna kijelentette: „nem tartjuk barátságosnak ezt a törvénymódosítási javaslatot a szakszervezetekkel kapcsolatban. Nem is tartjuk szerencsésnek, mert az unió is azt várja, hogy a kormány javítsa a kapcsolatot a szociális partnerekkel, nőjön a szakszervezeti lefedettség, minél több helyen legyen kollektív szerződés. Az pedig, hogy csak az állami szféránál akarják ezeket az új szempontokat alkalmazni, még esélyegyelőségi kérdéseket is felvet. Kérdés, hogy miért lehet egy munkáltatót kötelezni a tagdíjlevonásra a versenyszférában. Biztos vagyok benne, hogy ez nem fogja javítani a társadalmi párbeszédet” - tette hozzá Soós Adrianna.