A választási stáb cseréje nem oldja meg a mély válságot, amin a kommunikáció már nem javít

Jelentős változás történt a Fidesz választási kampánystábjában – írta a Szabad Európa, amelynek információi szerint Orbán elégedetlen a kampánnyal, s tartalmi változásokat akar. Távozott Gyürk András, aki 2004 óta a Fidesz kampányainak hivatalos vezetője volt. A jelek szerint Orbán Balázs lesz az utódja, ő találná ki az új kampánystratégiát, amire utal az is, hogy ő is ott volt Orbán Viktorral az Adrián, ahol – mint a miniszterelnök tudatta is a nyilvánossággal – ezen dolgoztak. A portál arról is ír, hogy az utóbbi időben láthatóan élesedett az ellentét Orbán Balázs és Rogán Antal között. Beszállt a kampánystábba Lázár János is, s a korábban meggyengült Habony Árpád ismét erősödésnek indult.  Erősödött a Mathias Corvinus Collegium körüli erőcsoport is, az onnan érkezett fő digitális szervező, Partos Bence kulcsszereplővé vált.  A Szabad Európa forrása szerint a kampánystáb egyik része – a Habony, Rogán Antal és Kubatov Gábor vonal – csak technikai megoldásokkal orvosolható problémákat lát a Fidesz népszerűségvesztése mögött, nem véletlen a gigásziként megjelenített digitális hadviselés. Mások azonban tartalmi változtatásokat is szeretnének, s ez Orbán Viktor véleménye is. 

A kampány fontos része, hogy Orbán Viktor imázsát újra akarják alkotni, fontos plusz elemként hozva be a „luxizásmentes” gondolkodásmódot –így lett belőle hirtelen nem magánrepülőn, hanem fapadoson utazó vezető. (Ezt vágta haza, hogy fény derült a luxizós kiutazására az Adriára – a szerk.). Küszködnek a Fidesz-kampánystábban a „mocskos fideszező” fiatalokkal is: a portál úgy tudja, hogy a 30 alatti korcsoportban már 10 százalék alá esett a párt népszerűsége. A kampány vezetői most nem a kemény konfrontációval, hanem azzal próbálkoznak, hogy azt az üzenetet juttassák el a fiatalokhoz, mennyi mindent adott és ad nekik ez a párt. A 3 százalékos kedvezményes lakáshitel kampányával például elsősorban őket célozzák meg. Vannak olyan hírek, melyek szerint az öregeket megcélzó Gondosóra programhoz hasonló, fiataloknak szóló okosóra akciót dobnak majd be, s felmerült az is, hogy koncerteken szervezzenek olyan csoportokat, amelyek ria-ria-Hungáriát skandálnak, megpróbálva ellensúlyozni a „mocskos fideszezést”. Gondolkodnak azon is, hogy mit lehetne még adni a nyugdíjasoknak.  A fő csapásirány egyébiránt az egyéni választókerületek, azon belül is elsősorban a kistelepülések, ahol a polgármestereken keresztül akarják elérni a lakosokat, köztük a romákat.

Nagy vonalakban ezeket tudta tehát meg saját forrásaitól a Szabad Európa a Fidesz választási kampánystábjának az átalakításáról, illetve a kampány főbb csapásirányairól. De vajon képes lehet-e megfordítani a hangulatot az, hogy új kampánystábbal vág neki a választásoknak Orbán? Egyáltalán, mennyi múlik a kampánystábon a végeredményt tekintve? Horn Gábort kérdeztük, aki politikusként és emellett kampánystáb vezetőként rálátással rendelkezik a témában.
„Nagyon sok múlik a stábon, több, mint gondolnánk, a szerepe jóval nagyobb, mint ahogy kívülről látszik” – szögezte le a Republikon Intézet vezetője, megjegyezve: a jó politikus pedig onnan ismerszik meg – és Orbán jó politikus –, hogy odafigyel a tanácsadóira és végrehajtja, amit mondanak neki. Ugyanakkor sok politikus nem ilyen – tette hozzá, Márki-Zay Péter példáját hozva fel, aki a stábja javaslatával szemben, azzal állt elő, miszerint előbb az ellenzéket kell legyőzni. Annak, hogy a stáb mennyire fontos, nagy irodalma van, s az egyik legismertebb „Az elnök emberei” sorozat, ami ugyan fikció, de nagyon erőteljes valóságelemei is voltak arra, hogy döntő jelentőségű lehet, ha egy kampányt meghatározóan egy stáb csinál. A stáb ugyanis jellemzően kívülről nézi a dolgokat, nem részese a politikának, a maga számára nincs személyes tét, távolságtartó. Ilyen volt a Magyarországra a gyűlöletkampányt homofóbiástól, idegengyűlöletestől importáló – amúgy zsidó származású és meleg – Arthur Finkelstein.  A jó politikus pedig abban jó, hogy jól választja ki, kivel dolgozzon együtt, s ilyen szempontból Gyürk jó választás volt Orbán számára, mert neki nem saját egzisztenciális ügye volt a kampány. 

Azért itt van némi ellentmondás, hiszen Orbán Balázs maga is részese a politikának – vetettük közbe. Horn szerint azonban a lényeg, hogy a jó kampánystáb távolabbról nézi az összképet, miközben ettől még maga a kampányfőnök lehet politikai szereplő („ahogy én is az is voltam”). A Fidesz 2006-os bukása is mutatja, hogy mennyi fontos ez – tette hozzá, felidézve, hogy Orbán akkori választási vereségének az oka a Rogán által kitalált „rosszabbul élünk, mint négy éve” kampány volt – Orbánnak is látnia kellett, hogy ez nem fedi a valóságot (az emberek zöme jobban élt, mint négy évvel korábban), de Rogán ezt a kampányt erőltette, a Fidesz pedig – többek között ebbe is – belebukott. 

A kampánystáb kiválasztásakor a politikai főszereplőnek maximálisan meg kell bíznia a stáb minden tagjában – Horn szerint ez is lehetett az oka a mostani váltásnak. Orbán számára eleve szükséges a személyes biztonság, ő szereti azokkal körbevenni magát, akikkel napi szinten együtt van. Mostanra pedig annyira kiélezetté vált a helyzet, hogy már tényleg a legközvetlenebb környezetét akarja látni a választási stábjában, azokat az embereket, akiben maximálisan megbízik, „s, ha jól értem, akkor Orbán Balázs, aki ennek az egész orbáni zagyvaságnak a kitalálója, ilyen személy”.  Miközben a legutóbbi kampányban Orbán Viktor még szét tudta választani a közvetlen környezetét a kampány irányítójától, ma azonban túlzottan kiélezett a helyzet, s olyan embert akar, akiben maximálisan megbízik – mondta Horn Gábor.

Ezzel persze ítéletet mondott Gyürkék eddigi munkájáról, vagy nem? – kérdeztük. A Republikon Intézet vezetője szerint lehet Orbán részéről ez egyfajta kritika, a politikusok amúgy is szeretik a kommunikátorokat hibáztatni akkor, amikor valami nem megy – Kádár Jánosék bizottságokat alakítottak, most kampánystábot cserélnek, amiről a régi vicc jut az ember eszébe, aminek poénja az, hogy „nem a kuplerájt kellett volna felújítani, hanem a kéjnőket kellett volna lecserélni”. „Gyakori, hogy a politikusok a kommunikációs szakemberek cseréjével próbálnak megoldani komoly társadalmi problémákat, de ez lehetetlen, mert bár javulhat a politikus kommunikációja, ám az már nem a stáb milyenségének, s nem a kommunikációnak a kérdése, amikor az élet összes területén azzal szembesül a társadalom, hogy minden ezer sebből vérzik” – szögezte le. 

Ám Orbán sorsa, a választás kimenetele nem a stábja, hanem a gazdasági embereinek a kezében van – hívta fel a figyelmet a szakember. Az orbáni világ jövője nem azon múlik, hogy Orbán Balázs lesz a kampányfőnök, ennél sokkal fontosabb szerepe lesz annak, hogy meddig bízik meg Orbán Viktor Nagy Mártonban, hogy kitart-e az osztogató politika 2026-ig, s hogy meddig lehet megvenni a társadalmat. Ez persze kampánykérdés is, de Nagy Márton kezében van, és bizonyos szempontból Varga Mihályéban is, hogy ez utóbbi jegybankelnökként mennyire hajlandó kiszolgálni Orbán választási küzdelmét.

„A döntő az, hogy ma már Orbánék számára is egyértelmű: nem működik sem a sikerpropaganda, sem a gyűlöletpropaganda, sőt, még az ukrán nép elleni gyűlöletszítás is csak bizonyos határig tud sikeres lenni” – húzta alá Horn Gábor. Szerinte ilyen körülmények között Orbán számára marad a szavazatvásárlás, ami persze végtelenül cinikus és káros politikai szerepvállalás. Ez volt 2008-ban is, amikor – többek között a vizitdíjról tartott – népszavazással tönkretették a valódi reformokat. Most is azt teszik, amit akkor, eljátsszák a jövőt, hiszen például a 3 százalékos lakáshitel – 7,5-8 százalékos hitelkamatok mellett – olyan döbbenetes tehertételt jelent, hogy középtávon bedönti az ország költségvetését. „Akkor szoktak ilyeneket lépni a hatalmon lévők, amikor azt hiszik, hogy nem rájuk marad a következmény rendezése” – állapította meg, megjegyezve, azt józan ésszel nehéz elgondolni, hogy a saját maga ellenfele lenne Orbán, pedig, ha marad, akkor elvileg 2030-ig marad.