Orbán újabb csődje: majdnem kétszer annyi magyar bízik az EU-ban, mint benne

„Brüsszelt meg kell állítanunk” (2016) – „Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt.” (2021) – „Ha meg akarjuk őrizni… nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt” (2024) – „Brüsszel nem az első birodalom, ami szemet vetett Magyarországra” (2026). Ilyen és hasonlóan „kedves” szavakkal illette regnálásának 16 évében, de inkább már 2014 után az EU-t Orbán Viktor, akinek a durva EU-ellenes retorikáját – a közpénzt nem kímélő – plakátkampányok és persze nemzeti konzultációk kísérték idehaza (Brüsszelben meg a folyamatos vétói, a mindennek ellenálló viselkedése, a kekeckedése). 

Érdekes módon azonban, miközben Orbán Viktor népszerűsége – egészen két évvel ezelőttig – töretlen volt, egymás utáni kétharmadok sorát eredményezve a választásokon, az EU-val szembeni ellenkampánya gyatra eredményt hozott. Orbán tulajdonképpen a 2010-es első kétharmados győzelme óta majdnem teljesen hiába küzd – mit küzd, harcol – megveszekedett konoksággal az Európai Unióval, „Brüsszel” ellen. E harcának eredménytelenségét a rendszeresen készített közvélemény-kutatások is bizonyítják. Hiszen az EU-tagság népszerűsége s a „Brüsszel” iránti bizalom csak valamelyest mérséklődött a magyarok körében. Sőt, ennél van még rosszabb hír is Orbán számára: mindeközben az iránta érzett lakossági bizalom a béka feneke alá süllyedt.

Erről ad számot a 2007-ben alapított független, páneurópai agytröszt, az ECFR (European Council on Foreign Relations) március végén-április elején készíttetett közvélemény-kutatása. Annak eredménye ugyanis egy másfajta Magyarországot mutat, mint amit Orbán Európának és barátainak világszerte elad – állapítja meg a nyilvánosságra hozott felmérés összegzése. Kiderül belőle, hogy a legtöbb magyar nem osztja a kormányfő EU-ról alkotott nézetét, és nem is igazodik annak egyéb preferenciáihoz és sérelmeihez – írják, leszögezve: ha Magyar Péternek és pártjának, a Tiszának sikerül megbuktatnia Orbánt, akkor felhatalmazást kapnak arra, hogy külpolitikájukat Európa felé irányítsák, és eltávolodjanak Magyarország eddigi útjától.

De lássuk a felmérés legfontosabb megállapításait! Rögtön itt van az, amely megmutatja, mennyire nem bíznak ma már Orbánban a magyarok, akik majdnem kétszer annyian nyilvánították ki bizalmukat az EU iránt. Orbán számára az is megszégyenítő lehet, hogy Magyar Péterben sokkal többen bíznak, mint benne. Sőt, a bíróságok is nagyobb bizalmat élveznek, mint Orbán, aki amúgy e tekintetben egy szinten áll a hazugságainak a szócsövével, az MTV-vel.

Forrás: ECFR

Az is felér egy jókora kokival (sőt, pofonnal), amit a magyarok gondolnak arról, meg kell-e majd új kormánynak változtatnia, s ha igen, milyen mértékben Magyarország EU-politikáját. Ezzel sem fog Orbán soha dicsekedni: 

Forrás: ECFR

Legfeljebb csak szépségtapaszt jelenthet Orbán számára az, ahogyan ma a magyarok viszonyulnak Oroszországhoz. Igaz, e felmérés idején még nem voltak nyilvánosak azok a telefonbeszélgetések, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter folytatott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével (ezekről itt és itt olvashatnak), s még nem szivárgott ki az a jegyzőkönyv, amely Orbán Viktor (saját megfogalmazása szerint a kisegér) és a Kreml mindenható ura, Vlagyimir Putyin (Orbán szerint az oroszlán) tárgyalásáról született. Ezek ugyanis feketén-fehéren megmutatták: messze nem egyenrangú a diplomáciai kapcsolat a két ország vezetői között, ez egy alá-fölérendeltségi viszony, egyes megfogalmazások szerint az áruló és a tartótisztje közötti kapcsolat. Nos, habár Oroszország nem vált a magyarok kedvencévé, az orbáni hozzáállás azért meglehetősen érdekes eredményt hozott, elsősorban a Fidesz szavazói körében. Ami – jegyezzük meg – annál is meglepőbb, mivel Orbán híveinek a többsége a hatvan-hetven éven felüliek közül kerül ki, azaz abból a korosztályból, amelynek a tagjai éles oroszellenes érzelmeket tápláltak (már csak az 1956-os forradalom katonai leverése és az azt követő pár évnyi elnyomás miatt). 

Forrás: ECFR

Közben Orbánék a legdurvábban támadják az orosz agresszor ellen négy éve hősies honvédő háborút vívó Ukrajnát, azt sulykolva a magyar lakosságba, hogy Kijev és Volodimir Zelenszkij a mi ellenségünk, az oroszok meg a barátaink, sőt bizonyos tekintetben a szövetségesünk. Nos, ennek eredményeként a fentiek szerint vélekednek az oroszokról a magyarok (s nem meglepő módon jelentősebb az eltérés a tiszások és a fideszesek álláspontja között). 

Noha tehát az ukránokat éppen úgy lerohanták az oroszok, mint 1956-ban minket, de ők képesek voltak ellenállni (nem úgy, mint mi), Orbánék ukrán-ellenes uszítása mégis több eredményt hozott. A magyaroknak az 52 százaléka szerint az új kormánynak meg kellene változtatni az Ukrajna-ellenes politikáját, de a megosztottság a táborok között szakadéknyi. A Tisza-párti szavazók 57 százaléka szerint Magyarország következő kormányának „gyökeresen más megközelítést” kellene alkalmaznia a háborúval kapcsolatban, mint a jelenleginek, tovább 26 százalék kiigazítást vár el a jelenlegihez lépest. Ugyanakkor a fideszesek 72 százaléka állítja, mindent úgy kell folytatni, ahogy az ma zajlik.

Amikor arról kérdezték a magyarokat, hogy milyen külpolitikát látnának szívesebben a következő kormánynál, a Tisza-párti szavazók 77 százaléka egyértelműen az európai partnerekkel való szorosabb együttműködés mellett tette le a voksát. A Fidesz-szavazók megosztottak voltak: egynegyedük szerint egyensúlyozni kellene a Nyugat, Oroszország és Kína között; csaknem ugyanennyi, 24 százalék a szorosabb együttműködést választaná Trump Amerikájával és csak 16 mondja, hogy az európai opció a legjobb Magyarország számára. 

És egy slusszpoén: bár a magyar válaszadóknak összességben 55 százalék változtatna az orbáni politikán az USA-val szemben, de mégiscsak pozitívan látja Amerikát, mint szövetségest és/vagy partnert, ugyanakkor ez nem mondható el Orbán nagy támogatójával, Donald Trumppal kapcsolatban. A teljes lakosságnak ugyanis csak 10 százaléka szeretne csupán szorosabb köteléket a Donald Trump által vezetett USA-val.