Szijjártó Péter az EU-s külügyi tanács informális ülésén ekézte Brüsszelt

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács informális ülését követő sajtóértekezleten arról számolt be, hogy ismét világossá vált, hogy Brüsszel és a tagság egy jelentős része is az ukrajnai háború hosszú távú folytatására készül, és nem érdekelt a békefolyamat sikerében.

„Brüsszel és az európai uniós többség készen áll arra, hogy az európai emberek pénzéből újabb euró tízmilliárdokat, vagyis sok-sok ezer milliárd forintot küldjön Ukrajnába, hogy azután abból fegyvereket vásároljanak és fenntartsák belőle az ukrán hadsereget – sorolta.

„Koppenhágában definícióként kezelték azt, hogy Ukrajnát pénzügyileg támogatni kell, s mivel nincs egyetértés abban, hogy a befagyasztott orosz vagyon legyen-e ennek a fedezete, ezért világos, hogy Ukrajna pénzelésére vagy a nemzeti, vagy pedig az európai költségvetéseket lehet igénybe venni" – folytatta.

Mint mondta, most is nagy volt a nyomás a magyar kormányon, hogy engedjék be Ukrajnát gyorsítópályán az EU-ba, fogadjanak el újabb szankciókat Oroszország ellen, már az energetika területén is.

„Nagy volt a nyomás, hogy fizessünk ki újabb több mint hatmilliárdot, vagyis 240 milliárd forintot az Európai Békekeretből Ukrajna felfegyverzésére, és nagy volt a nyomás, hogy még több pénzt és még több fegyvert küldjünk az ukránoknak" – húzta alá.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy az Európai Bizottság a mostani tanácskozáson is „gyakorlatilag Ukrajnai Bizottságként lépett fel, teljesen Ukrajna érdekeit képviselve".

„A mai napon az is világossá vált, hogy Brüsszelben magasról tesznek a kárpátaljai magyarok sorsára. Ha az Európai Unió valóban segíteni akarna, akkor simán helyre tudnánk állítani az ukránokkal azt a 2015-ös helyzetet, amikor a kárpátaljai magyaroknak még teljes jogköreik voltak az anyanyelv használatára az oktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban – vélekedett.

„De Brüsszel magasan tesz a kárpátaljai magyarokra, és nem akar segíteni. Pedig tudnának, hiszen amikor Zelenszkij elnök átírta a korrupcióellenes szabályokat Ukrajnában és a saját hatáskörébe rendelte a korrupcióellenes szervezeteket, az Európai Bizottság azonnal fellépett és visszacsináltatta ezt a törvényt" – emlékeztetett.

„Ha akarnák, épp így visszacsináltathatnák a kárpátaljai magyar közösség jogait elvevő jogszabályokat, de nem akarják. Világossá tette a bővítési biztos, hogy azért van ez a különbség, mert a korrupcióellenes szabályok fontosabbak, mint a magyar kisebbség sorsa" – tette hozzá.

Illetve kiemelte, az is világossá vált, hogy Brüsszelben magasról tesznek a magyar energiabiztonságra, arra, hogy a magyar családokat, a magyar gazdaságot el lehet-e látni megfelelő energiaforrásokkal.

A miniszter szavaiból is látszik, hogy nem válaszol a magyar. a szlovák kormány levelére, és arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy legalább a saját döntésének feleljen meg, és haladja meg az EU-tagországok energiabiztonságát veszélyeztető Ukrajnával.

Végül pedig leszögezte, hogy a kormány minden nyomásgyakorlással szemben, megvédi hazánkat és a gazdaságot, megvédi a magyar embereket a háború negatív hatásától.

Kifejtette, hogy ez négy dolgot jelent. Először is, minden támogatást megadnak Donald Trump amerikai elnök béke-erőfeszítéseihez, csak egy amerikai-orosz megállapodás hozhatja el a rendezést.

A második pont, hogy nem hagyni, hogy Ukrajnát benyomják az EU-ba, mert azzal tönkretennék a magyar gazdát, a magyar élelmiszerbiztonságot, és beengednék az ukrán maffiát Magyarországra. „Ezért nem fogjuk engedni azt, hogy a csatlakozási tárgyalások érdemi része, vagyis a konkrét tárgyalási fejezetek megnyíljanak" – fogalmazott.

„A harmadik: nem hagyjuk, (…) hogy a magyar emberek pénzét az ukrán hadsereg felfegyverzésére fordítsák" – mondta.

„És végül negyedikként pedig nem hagyjuk, hogy Brüsszel és Kijev közösen kockáztassa Magyarország energiabiztonságát. Nem hagyjuk, hogy a rezsiköltségeket megemeljék Magyarországon, ezért nem fogjuk támogatni azon szankciós javaslatokat, amelyek olyan energiacégek ellen irányulnak, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásában" – fűzte hozzá.