A szakszervezetek szerint nincsenek meg a zavartalan iskolakezdés feltételei

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja úgy látja, Maruzsa Zoltán is tudja, hogy nincsenek meg a zavartalan oktatásnak sem a személyi, sem a tárgyi feltételei. Ő is láthatja az álláshirdetésekből, hogy mi a helyzet. Amikor már bármely szakos tanárokat keresnek, akkor rég nem lehet arról beszélni, hogy megvolnának a feltételek. Vagyis, az, hogy megfelelő szakosok menjenek be az adott órákra. Azt egyébként már Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a legutóbbi kormányinfón, hogy fennakadás van. Nagy Erzsébet szerint azonban nem szabadna lennie, mert a minőségi oktatáshoz mindenkinek joga van. Márpedig, ha egész évben az énektanár megy be fizikaórát tartani, mert nem kapnak fizika szakos tanárt, akkor nincs minőségi oktatás. Akkor ki kell mondani, hogy sajnos nem valósul meg az, amit egyébként az Alaptörvény is előír, hogy mindenütt megfelelő minőségű oktatás legyen. 

Nagy Erzsébet azt is elmesélte, épp most beszélt egy fizikatanárral, aki tavaly ment nyugdíjba, és azóta kapacitálják, hogy menjen vissza tanítani, mert nem találták meg az utódját az iskolájában. Az idén is úgy kezdik meg a tanévet, hogy nincs szaktanár. 

Most ugyan próbálkoznak a nyugdíjasokkal, de azzal is van néhány probléma. Például, hogy egy évre tették lehetővé a nyugdíjasok visszafoglalkoztatását úgy, hogy kapják mellette a nyugdíjat, csak emellett folyamatosan megy a spórolás. Egyre-másra hallja a szakszervezet azoktól a nyugdíjasoktól, akik fontolgatják, hogy visszamennek dolgozni: egyáltalán nem augusztus 31-éig vennék őket vissza, hanem csak június 30-áig. Azaz, csak a tanítási évre, a szorgalmi időszakra, ami egyébként olyan értelemben még jogsértő is, hogy az iskolának egész tanévben biztosítania kell a szakos ellátást. A tanévben pedig benne foglaltatik a nyári szünet is. 

Nagy Erzsébet szerint sok nyugdíjas kollégája tervezte, hogy visszamenne tanítani, de ennyi időre nem érdemes, hiszen a családjuk is számít rájuk, és az egész famíliának át kellene gondolni az életét, ha a nagymama az unoka felügyelete helyett visszamegy tanítani. Úgyhogy egy nyugdíjas pedagógus erre a rövid időre nem biztos, hogy átalakítja az életét, és visszamegy teljes állásba.

Tény, hogy Maruzsa Zoltán megmondta, hogy „a tanulóknak az iskolában, a tanároknak a katedrán, a szülőknek a munkahelyükön van a helyük”, de Nagy Erzsébet szerint, amikor egy államtitkár kimondja a katedra szót, attól kezdve látszik, mi a szemlélet. Mert mi az a katedra? Aki pedagógus, az már nagyon régóta nem katedráról oktat. Viszont a bunkó, sötét, autoriter szemlélet még ezen a mondaton keresztül is átjön. Ugyan ki gondolkodik ma már katedrában? 

Eleve, ahogy az iskoláról, és a pedagógus feladatairól gondolkodnak, az olyan mértékben ósdi, középkori és ócska, hogy az ember megdöbben. Pedig Maruzsa Zoltán egy fiatal ember. Ő vajon hol nőtt föl, milyen iskolába járt?

Arról a PDSZ-hez más tankerületből még nem jutott el információ, hogy a Siófoki Tankerülethez hasonlóan – a kis létszámra és a pedagógushiányra hivatkozva – bezártak volna iskolákat, vagy ahogy ők fogalmaztak, „szüneteltetik az oktatást”. Azt azonban már pedzegetik, hogy bizonyos településeken megszüntetik majd az alsó tagozatot is, és körzeti iskolába fognak járni a gyerekek. Az is eljutott hozzájuk, hogy megszüntetik a szakköröket, a csoportbontásokat, olyan órákat, amelyekre szintén biztosítani kellene a gyerekeknek, hogy legalább az órarend szerinti tanítási órákra be tudjanak osztani embereket. Ott sem okvetlenül szakosokat, hanem azt, hogy egyáltalán bemenjen egy tanár az órákra. 

A spórolás kapcsán egyébként még az is eljutott hozzájuk, hogy a tankerületek kiadták, a középiskolákból is csak egy-két országos versenyre lehet elengedni a gyerekeket, többre nem biztosítják az anyagi fedezetet. Ha be akarnak nevezni, vagy el akarnak menni, akkor azt az összeget az iskolák biztosítsák saját forrásból, vagy fizessék ki a szülők. Ott spórolnak, ahol tudnak, és úgy oldják meg a rettenetes pedagógushiányt, hogy összevonnak egyes csoportokat, illetve bizonyos órákat – ami egyébként a tanulói időkeretben benne van –, egyáltalán nem indítanak el. Kellene a gyerekeknek csoportos és egyéni fejlesztő foglalkozást, szakköröket, tanulószobát, napközit biztosítani, magyarul azokat a külön foglalkozásokat, amik hozzátartoznak az iskola életéhez. Ezeket bontogatják le, és próbálják a meglévő emberekkel megoldani legalább az alap óraszámot. 

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke – Kisfaludy László, köznevelésért felelős helyettes államtitkár szavaira hivatkozva – azt kérdezte, ha valóban az utóbbi évek legnyugodtabb tanév -kezdése lesz az idei, ha ennyire zavartalan a kezdés, akkor Somogy megyében miért kellett négy iskolát bezárni? Igaz, abból kettőnek – a kisbárapáti és a kálmáncsai intézménynek „csak” ideiglenesen függesztik fel a működését. Totyik Tamás mindebből leszűrte, hogy nincsenek meg a zavartalan iskolakezdés feltételei. Ha meglennének, nem kellett volna iskoláknak „ideiglenesen felfüggeszteni a működését”, bezárni azokat. Az ok, hogy a székhely intézményben nincs elég pedagógus. Azt a kormány is írja az EFOP-hoz feltöltött Európai Bizottságnak küldött anyagban, hogy ez az iskolaszerkezet nem fenntartható, csak hát a településszerkezetünk nem olyan, amivel ezt minden további nélkül meg lehetne oldani. Az alelnök Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagóguskar elnökével szemben úgy véli, gyógypedagógusokból van a legnagyobb hiány.

A szakszervezetnek a pedagógushiányon túl, a mérésekkel kapcsolatban is vannak nagyon komoly aggályai. Ugyanis nincs meghatározva, hogy a tanév végén mikor lesz a mérés az egyes intézményekben, így nem tudni, hogyan fogják megszervezni a tanév végi rendezvényeket. A mérés idejét ugyanis az egyes intézményekre lebontva, már a tanév rendjében meg kellett volna határozni. Egyértelműen még nem derült ki az sem, hogy milyen rendszerben akarják a kimeneti és a bemeneti méréseket csinálni – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás.