A szankciók újbóli életbe léptetését kezdeményezték az iráni nukleáris programról szóló megállapodás nyugat-európai aláíró országai
Hivatalosan kezdeményezte az Iránnal szembeni szankciók újbóli életbe léptetését a brit, a német és a francia kormány, azzal az indokkal, hogy Teherán jelentős mértékben megsérti az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről kötött többhatalmi megállapodást (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPoA).
A JCPoA-egyezményben részes három európai hatalom (E3) már előzetesen is jelezte a megállapodás alapján 2015-ben enyhített szankciók újbóli bevezetésének lehetőségét.
A londoni külügyminisztérium által csütörtök éjjel ismertetett közös E3-nyilatkozat szerint a folyamat időközben el is indult, miután a három ország értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy Irán komoly mértékben megsérti a JCPoA-megállapodásból eredő kötelezettségeit, ezért London, Párizs és Berlin a vonatkozó 2231-es számú BT-határozat alapján kezdeményezi az úgynevezett „snapback-mechanizmus" elindítását.
A mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.
A londoni külügyi tárca által ismertetett közös háromhatalmi nyilatkozat szerint Irán egyértelműen és szándékosan megsérti a JCPoA-megállapodást.
A kommüniké hangsúlyozza, hogy egyes fejlesztési helyszínekhez – amelyek az iráni nukleáris fegyverkezés lehetőségének szempontjából komoly aggodalomra adnak okot – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) nem fér hozzá ellenőrzés céljából.
A nyilatkozat hangsúlyozza azt is, hogy Irán semmiféle polgári felhasználási céllal nem tudja indokolni magas dúsítási szintű uránium-készleteinek felhalmozását, és ezeknek a készleteknek a hollétéről az IAEA nem is tud.
Az iráni nukleáris program így továbbra is egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra – áll az E3-országok Londonban ismertetett nyilatkozatában.
David Lammy brit külügyminiszter a londoni alsóházban néhány hete tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.
Lammy kiemelte azt is, hogy Irán dúsított urán-készlete 40-szeresen haladja meg a JCPoA-egyezményben kijelölt felső határt.