A szexmunkások helyzete az EU-ban – de mit gondolnak a magyarok?
Az Európai Unióban csak három országban van hatályban szigorú tilalom a szexmunkára, amelyek mind a szolgálatást igénybe vevőket, mind pedig a szolgáltatókat kriminalizálják. Magyarország azon öt ország között van, ahol szigorú keretek között, de legális ez a tevékenység – olvasható a Statista.com cikkében.
Franciaországban, Svédországban és Írországban – az úgynevezett északi modellt követve – ma már teljes egészében tiltott és bűncselekményként üldözendő a szexuális szolgáltatások igénybevétele, de a nyújtása nem számít bűncselekménynek. Egyébiránt azonban az unió többi tagállamában általában engedékeny megközelítés uralkodik, bár vannak olyan országok is, ahol szigorúbb a tiltás – összegzi a helyzetet a Statista.com.
Négy kategóriába sorolták az országokat (a grafikon bal oldalán lévő magyarázat szerint): vannak tehát „prohibicionisták” (az infografikonon a színük piros), a fent említett „neo-eltörléspártiak” (narancssárga), ahol a szolgáltatás igénybe vétele illegális, de a nyújtása legális: továbbá az „eltörléspártiak” (világoskék), ahol mind a két fél számára legális a szexmunka, ám szervezett keretek között nem az; s végül, de nem utolsósorban vannak azok az országok (kék), amelyek közé Magyarország is tartozik, ahol legális és szabályozott a tevékenység.
Vannak országok – Ausztria, Németország és Hollandia –, ahol erőfeszítéseket tesznek annak érekében, hogy bevonják a szexmunkásokat a munkaerőpiacra. Németországban például a 2002 óta hatályos törvény lehetővé teszi számukra, hogy rendes szerződéssel dolgozzanak, ami a munka törvénykönyve által biztosított védelmet jelent a számukra is, aminek fejében regisztrálniuk kell magukat és adót kell fizetniük. 2007-ben, a törvény felülvizsgálata után megállapították, hogy ennek ellenére, csak a szexmunkások 35 százalékának javultak a munkakörülményei. Hollandiában már 2000-ben legalizálták a szexkereskedelmet, s lehetővé tették a szexmunkások alkalmazását, mégpedig normális munkaviszony formájában, ott a kuplerájok is legálisak.
Így gondolkodnak a magyarok
Ami a magyarországi helyzetet illeti: az Index nyáron arról írt, hogy egy friss kutatás szerint a magyar férfiak jellemzően negyven- és hatvan éves koruk között veszik igénybe a prostituáltak szolgáltatásait. A felmérés szerint míg a magyar férfiak mintegy fele egyetért azzal, hogy a prostitúció nem rosszabb más kockázatos munkáknál, a nők kétharmada szerint a prostitúció szexuális erőszakot jelent, amelynek véget kell vetni. A férfiak ötven százaléka azt is gondolja, hogy senki sem árulna szexuális szolgáltatást, ha lenne más vagyonszerzési lehetősége – a nőknél ez 62 százalék. A megkérdezett nők nyolcvan százaléka szerint a prostitúció olyan negatív társadalmi hatásokkal jár, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A férfiak 64 százaléka vélekedett így a kérdésben.
Mindenesetre a magyar női jogvédő szervezetek azért kampányolnak, hogy vegyük észre: a prostituáltak jelentős része emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás, vagyis bűncselekmény áldozata.
