Emelkedik a bérnyomás
„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az RTL Híradónak mondta el, hogy a korábbi megállapodásban rögzített 13 százalék helyett csak 10 százalékos lehet a minimálbér-emelés. Mint mondta: jelen gazdasági körülmények között ennek is örülni kell. Miről is van szó? Magyarországon érvényben van egy hároméves bérmegállapodás, amely szerint a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.” (Telex – szeptember 6.)
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai 2024. november 25-én kötötték meg a nemzetgazdasági szintű hároméves bérmegállapodást. A minimálbér-emelésre vonatkozó ütem és az abszolút értékek a fenti bevezetőben olvashatók, de peremfeltételként a következő értékek is szerepelnek a szerződésben.
Kezdem a legfontosabbal, a bruttó hazai termékkel (GDP):
GDP 2025: 3,4 %
GDP 2026: 4,1 %
GDP 2027: 4,3 %
Folytatom a megállapodásban rögzített inflációs értékkel:
infláció 2025: 3,2 %
infláció 2026: 3,0 %
infláció 2027: 3,0 %
Normális (egészséges) versenypiaci viszonyok között a munkabérek növekedésének legfontosabb forrása a vállalkozói teljesítmények érzékelhető és fokozatos javulása. A 2025. évre vonatkozóan Nagy miniszter igencsak „elszámolta” magát, hiszen a 3,4 százalékos GDP-gyarapodásra egy pillanatig sem volt esély, és most ott tartunk, hogy idén a 0,5-0,8 százalékos bővülés a sanszos, a nominális bérek viszont ennek sokszorosával emelkednek. Az éves pénzromlás üteme a tervezett 3,2 százalék helyett 4,7 százalék körül várható.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a jövő évre (2026-ra) prognosztizált – és a megállapodásban is rögzített – GDP-gyarapodás sem fog megvalósulni. A 4,1 százalékos érték biztos, hogy marad az álmok birodalmában, minthogy a 3,0 százalékos jövő évi infláció is a vágyak kategóriájába tartozik. A bérmegállapodásba – a 2026. évre – 13 százalékos minimálbér-emelés került, és láss csodát, szeptember elején a nemzetgazdasági tárca vezetője rájött arra, hogy a pangó (életjelet alig mutató) gazdaságban a kötelező legkisebb bértarifát (minimálbér) szinte lehetetlen jövőre 13 százalékkal emelni. (A 2027-es GDP-indexre (4,3 százalék) és inflációs ütemre (3 százalék) teljesen felesleges reagálnom, hiszen a Orbán-Nagy kettős által kierőszakolt 2027. évi szám valóságtartalmáról semmit nem tudunk, a kormányzatnak fogalma sincs az elkövetkező évek gazdasági folyamatairól.) Itt rögtön megjegyzem, hogyha a minimálbér jövőre 13 százalék helyett „csak” 10 százalékkal lesz több, akkor a 2027-es célérték (14 százalék) megvalósulása is veszendőnek látszik. Ez a „bérőrület” elsősorban abból fakad, hogy Orbán úgy hirdette meg az 1.000 eurós (cca. bruttó 400 ezer forint) minimálbért és az 1 milliós bruttó átlagkereset célt, hogy tájékozatlanul teljesen irreális feltételeket fogalmazott meg és vetett papírra.
A kormány – sajnos – rá tudja erőltetni akaratát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) tagjaira, és olyan nagyságú legkisebb bértarifát érvényesít, amilyet csak akar. Az igazi kérdés az, hogy a megjelölt összeg vásárlóértéke mekkora, és még az, hogy az üzleti szféra szereplői képesek-e kifizetni a megnövelt tarifaösszegeket, azzal is számolva, hogy a kötelező bértarifa-emelés a teljes bérstruktúrára is hatással van, azaz tovagyűrűző a folyamat.
Bolond a helyzet. A parlamenti választások előtt hét hónappal a 2024. év őszén aláírt megállapodásban rögzített mértéknél alacsonyabb értékre tesz javaslatot a nemzetgazdasági miniszter. A magyar bérek vásárlóereje köztudottan alacsony, az infláció továbbra is vasmarokkal szorít, a dolgozói elégedetlenség érzékelhető. Nehéz lesz elmagyarázni a kis jövedelmű munkavállalók százezreinek, hogy bocsánat: a korábban elfogadott 13 százalékos minimálbér-emelés jövőre 10 százalékra módosul. Gondolom, a szakszervezeteknek is lesz néhány szavuk a munkavállalók kárára tervezett korrekcióval kapcsolatban.
Érdeklődéssel várom a legkisebb bértarifára vonatkozó tárgyalások eredményét. Emelkedik a bérnyomás.
