Magyar Péter: nem látjuk biztosítottnak Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésszé választását

Magyar Péter azt mondta: a jelölés a Tisza-frakció ülésének kezdetekor érkezett, azt csak előzetesen tudták megtárgyalni, ugyanakkor tiszteletben tartják az államfő jogát a jelölésre. Közölte: a Tisza-frakció nem hozott még végleges döntést az ügyben,

"de az előzetes információk alapján a rendelkezésünkre álló, a hozzánk eljutott információk alapján azt tudom előzetesen elmondani, hogy nem látjuk azt biztosítottnak, hogy a Tisza-frakció részéről akár a kétharmados, akár a feles támogatást meg tudja szerezni a köztársasági elnök úr által jelölt Szatmári Zoltán ügyész úr."

Magyar Péter azt ígérte: a végleges döntéssel a frakcióülés után, illetve a "további információk megvizsgálását követően jelentkeznek majd. "De ha most kérdezik, akkor nem látjuk esélyét annak, hogy a jelöltet a Tisza-frakció meg fogja választani" - fogalmazott.

Baka András köztársasági elnök hétfőn jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek. Az államfő napirend előtt fel is szólalt az Országgyűlésben, beszédében a magyar ügyészség és a jogállam helyzetéről, jövőjéről szóló döntésnek nevezte az új legfőbb ügyész megválasztását.

A köztársasági elnök úgy értékelt: az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott, ennek egyik alapvető okaként pedig azt nevezte meg, hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn keresztül kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban. Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint felett megakadt a büntető igazságszolgáltatás - tette hozzá.

Baka András szerint az új legfőbb ügyész feladata az lesz, hogy világos szakmai követelményeket állítson, rendkívüli eltökéltséggel és határozottsággal biztosítsa a törvényes működés feltételeit, helyreállítsa a felelősség rendjét, és olyan intézményi kultúrát teremtsen, amelyben az ügyész számára a szakmai meggyőződés és a törvény az egyetlen igazodási pont. Fontos feladatnak nevezte emellett a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség közötti szakmai kapcsolat rendezését is.

Jelezte: a legfőbb ügyészi posztra - példátlan széleskörű szakmai konzultáció és hosszas mérlegelés után - olyan személyt keresett, akinek szakmai pályáját politikai kötődés nem terheli, aki belülről ismeri az ügyészség működését, a rendkívül összetett belső szabályozást, a kialakult gyakorlatokat és a szervezet emberi viszonyait.

Az Országgyűléstől az államfő azt kérte: a legfőbb ügyészről szóló döntés meghozatalakor ne csupán egy személyről, hanem egy alapvető állami intézmény jövőjéről is gondolkodjanak. "Arról, hogy Magyarországon a törvény érvényesülése valóban a politikától független intézményekre épüljön. Arról, hogy az állam hatékonyan képes legyen fellépni a jogsértéssel szemben, bárki kövesse el azt. És arról, hogy ezt mindig a jog keretei között tegye. Ez az ügyészség alkotmányos feladata, ez az a mérce, amelynek meg kell felelnie" - fogalmazott Baka András.

Az államfő az ellenzéki frakciók távollétében szólalt fel: a Fidesz és a KDNP azért nem volt bent az ülésteremben, mert illegitimnek tartják Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök elmozdítását, a Mi Hazánk pedig az ellen tiltakozott, hogy a házbizottsági ülésen döntése alapján sem hozzászólni, sem kérdést feltenni nem nyílt volna módjuk az államfői megszólalás után.

A Legfőbb Ügyészség által az MTI-hez eljuttatott életrajza szerint Szathmáry Zoltán 2025-től a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya, Elvi Ügyek Osztályának osztályvezető ügyésze. Ezt megelőzően 2017-ben a Fővárosi Főügyészség kiemelt és korrupciós ügyek osztályán, 2017-2021 között a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályán látott el ügyészi feladatokat, 2021-2023 között a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbviteli főügyészhelyettesi, 2023-2025 között a Legfőbb Ügyészség informatikai főosztályának főosztályvezető ügyészi tisztségét töltötte be.