A Szuverenitásvédelmi Hivatal legújabb agyréme
A társadalmi szervezetekről szóló törvényt is átírná a Szuverenitásvédelmi Hivatal: kitalálták, hogy különbséget kellene tenni a „valódi" civil szerveződések és a politikai tevékenységet folytató közéleti szervezetek között. Felesleges tüsténtkedni, mert ez utóbbi kategória ma is létezik, és nem kell feltalálni a spanyolviaszt – írja erre Magyar György, megjegyezve, hogy ide tartoznak a pártok is. De hátha valami még az eszükbe jut... – teszi hozzá sokatmondóan.
„A 2022-es választási visszaélés, a USAID körüli botrányok és az Európai Unió intézményeinek nemzeti szuverenitást sértő lépései indokolttá teszik a szuverenitásvédelmi jogszabályok megerősítését” – idézi a Magyar Ügyvéd Blog a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) közleményét. A javaslat szerint „szét kell választani a valódi civil szerveződéseket és azokat a közéleti szervezeteket, amelyek politikai tevékenységet folytatnak”. Ez utóbbiak esetében a pártokra vonatkozó szigorúbb szabályozást kellene alkalmazni, amely szerint politikai szervezet kizárólag belföldi magánszemélyektől fogadhat el támogatást.
Azt is írják, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal dolgozik a szükséges javaslatokon, amelyek a mainál hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé a külföldről finanszírozott közéleti szervezetekkel szemben”. Magyar György szerint azonban ilyen „állatot” a jog nem ismer, persze – állapítja meg –: bármelyik péntek éjszaka már meg is jelenhet az erről szóló törvényjavaslat, ahogy arra egyébként a blog egy korábbi bejegyzése utalt is. Az SZH nyilván tisztázza majd, hogy ki a „valódi” civil, és mikor beszélhetünk politikai tevékenységet folytató „közéleti” szervezetről, mindenesetre eddig azt írta, hogy meg kell teremteni e jogszabályok kikényszeríthetőségét, „a közéleti szervezetek átláthatóságát és külső befolyástól mentes működését”.
Magyar nem irigyli a jogalkotót, miután szerinte ez fából vaskarika. A Magyar nyelv értelmező kéziszótára azt írja: a politika egy „közösség, szervezet, vállalat, intézmény társadalmi érdekű tevékenységének” befolyásolása. Meg persze politika a társadalom különböző csoportjainak tevékenysége az államhatalom megszerzéséért, megtartásáért és befolyásolásáért, hogy ennek révén érvényesíthessék érdekeiket, elérhessék társadalmi céljaikat.
Majd sorjáznak a kérdések: Vajon „valódi” civil-e az a városvédő egyesület, amely fellép például a helyi kiskirályok visszaélései ellen, polgármester-jelöltet állít, esetleg tüntetéseket szervez a település lakóinak életminőségét befolyásoló akkumulátorgyárak építése miatt? Az meg már nem „valódi” civil, aki országos léptékben küzd a korrupció felszámolásért, a kisebbségek jogaiért, az igazságszolgáltatás függetlenségéért? A szerző fontosnak tartja persze, hogy a városvédők és a közállapotok jobbításán nagyobb léptékben dolgozó szervezetek honnan kapnak támogatást, ironikusan megjegyezve: ha az akkugyárak ellen tüntetőket a konkurencia, a „háborúpárti”, esetleg a menekülteket képviselő jogvédőket pedig a Hamasz – Soros, „Brüsszel”, Ukrajna – fizeti, az nem túl szerencsés felállás.
A civiltörvény értelmében a szervezeteknek az éves beszámolót „a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni”. A pártok gazdálkodásának átláthatósága még ennyire sem biztosított – állapítja meg az ügyvéd, megjegyezve: „szóljon valaki, ha talál a politikai szervezetre vonatkozó – beleértve a kormányoldalt is – egységes adatbázist”. Ha már lesznek „civil pártok”, erre is érdemes lenne figyelni – figyelmeztet. A hatályos jog szerint egyébként a társadalmi szervezet – mint egyesület – az alapszabályában köteles kinyilvánítani, hogy tevékenysége ne irányuljon párttevékenységre – húzza alá.
Ráadásul az SZH szembemegy az alaptörvénnyel – hívja fel a figyelmet; hiszen „Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.” Nem mellesleg – olvasható a civiltörvényben – „az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”. Lánczi Tamás hivatalában ezt nem olvasták? – teszi fel a költői kérdést Magyar György.
Vagy ha mégis, úgy gondolják, itt az ideje jogszabályok sorát átírni, hogy a nemzeti szuverenitás védelmére felkent hivatal ne béna kacsaként küzdjön, hanem játékpisztoly helyett ágyúval lövöldözhessen az elnök olvasata szerint „hazaáruló” civilekre – mutat rá a Magyar Ügyvéd Blog. Majd a legfrissebb poszt zárásként rámutat: „ha már lesznek politikai tevékenységet folytató közéleti szervezetek – ami persze, ismételjük, fából vaskarika –, az SZH fordítson némi figyelmet a kenyéradó gazdája, illetve az általa vezetett párt tevékenységére is. Spanyolviasz helyett valami értelmesebbet kellene kitalálni...”