Csaknem 74 ezer magyar van, aki az általános iskolát sem járta ki
Az idei általános egyetemi felvételi eljárásban a jelentkezők negyede volt 30 év feletti, vagyis olyanok, akik munka mellett ülnek be az előadótermekbe – olvasható a felvi.hu közleményében, amit a felsőoktatási ponthatárok július 23-ai kihirdetését követően tettek közzé.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 329 ezren folytattak tanulmányokat a hazai egyetemeken. 107 ezren tanultak nem nappali rendszerű munkarendben, ami 11 ezer fővel több, mint 2023/2024-ben.
A Népszava cikke szerint bár a felsőoktatásban valamelyest többen tanulnak munka mellett az egy évvel korábbihoz képest, a sikeres vizsgáig már kevesebben jutottak el. A nem nappali képzésben résztvevő egyetemi hallgatók közül 14,8 ezren szereztek végzettséget 2024-ben, míg 2023-ban 19,2 ezren.
A felnőttoktatás területén csökkent a sikeresen érettségizők száma is: 2024-ben 6,1 ezer tanuló szerzett érettségit a felnőttoktatásban, míg 2023-ban 8,2 ezer. Ugyanakkor a szakképzésben tavaly 10 ezerrel több szakmai vizsgát szereztek a felnőttoktatásban tanulók, mint az azt megelőző évben.
A KSH szerint 2024-ben majdnem 70 ezren éltek Magyarországon, akiknek általános iskolai végzettségük sem volt, a felnőttoktatás keretében pedig csak 744-en fejezték be tavaly sikeresen a 8. évfolyamot.
Az egész életen át tartó tanulás tekintetében Magyarország az utóbbi években is nagy lemaradásban volt a legtöbb EU-s országhoz képest, a KSH legutóbbi összesítése szerint Magyarországon a 25-64 éves korosztály mindössze 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban, képzésben 2023-ban. Ezzel hazánk az utolsó harmadban (a 27 tagország között a 21. helyen) foglal helyet.
