A NER vagyonának jelentős részét néhány törvénnyel vissza lehet szerezni
A Klikk TV Vanília Puccs című műsorában Lampé Ágnes Gerő Tamás ügyvéddel, Juhász Bence politológussal és Szakonyi Péter újságíróval beszélgetett arról, mennyire megalapozottak azok az állítások, amelyek szerint a politikai-gazdasági elit jelentős vagyonokat menekített ki az országból, illetve hogy ezekből mennyi szerezhető vissza egy esetleges politikai fordulat után.
A vita kiindulópontját azok a sajtóhírek és politikai megszólalások adták, amelyek szerint az Orbán-közeli gazdasági körök egy része – köztük oligarchák – külföldi célpontokba, például Közel-Keletre, az Egyesült Államokba vagy Dél-Amerikába helyezhették át vagyonuk egy részét. A beszélgetésben ugyanakkor gyorsan kirajzolódott: a kérdés nemcsak politikai, hanem erősen jogi és technikai természetű is.
„Ami kiment, az kiment – de nem minden mozdítható”
Gerő Tamás szerint a vagyonkimentés nem feltétlenül új jelenség, inkább egy folyamat, amely már korábban is elindulhatott, amikor az érintettek politikai kockázatot érzékeltek. Ugyanakkor hangsúlyozta: a klasszikus készpénzes kivitel ma már erősen korlátozott, a pénzmosás elleni uniós szabályok miatt a nagy összegű készpénz mozgatása gyakorlatilag nyomon követhető és nehezen kivitelezhető.
A vendégek szerint a mai vagyonmozgatás sokkal inkább banki tranzakciókon, tulajdonosi struktúrák átalakításán és különböző jogi konstrukciókon keresztül történik. Ezek ugyan megnehezítik a visszakövetést, de nem teszik lehetetlenné.
Szakonyi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzek egy része már olyan országokba kerülhetett, ahol informális megállapodások és eltérő jogi környezet biztosíthat „védelmet” a vagyonoknak. Juhász Bence ehhez hozzátette: a kulcskérdés az, hogy egy új politikai ciklusban mennyire sikerül feltárni a korábbi években kialakított, gyakran átláthatatlan tulajdonosi és közbeszerzési struktúrákat.
Visszaszerzés: jog, intézmények és politikai akarat
A beszélgetés második felében a hangsúly a visszaszerzés lehetőségeire került. A résztvevők szerint egy esetleges vagyonvisszaszerzési folyamat alapja a jogi bizonyítás: meg kell tudni mutatni, hogy egyes vagyonelemek korrupció, visszaélés vagy jogellenes szerződések révén keletkeztek.
Felmerült, hogy az új intézmények – például egy vagyonvisszaszerzési hivatal – kulcsszerepet játszhatnak a feltárásban. Ugyanakkor a magántőkealapok és összetett céghálók miatt a tényleges tulajdonosok azonosítása sokszor rendkívül nehéz feladat, még akkor is, ha a szabályozási környezet elvileg lehetővé teszi az átláthatóságot.
A vendégek egyetértettek abban, hogy az igazságszolgáltatás működése döntő tényező lesz: ha az ügyészség, a bíróságok és a pénzügyi felügyelet hatékonyan működnek, akkor a vagyonok legalább egy része jogilag visszavehető lehet. Emellett az is elhangzott, hogy a NAV és a banki compliance rendszerek akár gyorsan is képesek lehetnek gyanús pénzmozgások blokkolására.
A vita végkicsengése szerint a teljes visszaszerzés nem reális minden esetben, mert egyes összegek már elköltésre kerülhettek, de jelentős vagyonrészek – cégek, ingatlanok, részesedések – továbbra is elérhetők lehetnek jogi eszközökkel.
