Infláció ott és itt
Az euróövezet éves inflációja várhatóan 2,0 százalék lesz 2025 júliusában, ami nem változott a 2025 júniusi értékhez képest. Az euróövezet inflációjának fő összetevőit tekintve, az élelmiszerek, az alkohol és a dohány várhatóan eléri a legmagasabb éves inflációs rátát júliusban (3,3 százalék, szemben a júniusi 3,1 százalékkal), ezt követik a szolgáltatások (3,1 százalék, szemben a júniusi 3,3 százalékkal), az energián kívüli ipari termékek (0,8 százalék, szemben a júniusi 0,5 százalékkal) és az energia (-2,5 százalék, szemben a júniusi -2,6 százalékkal). (Forrás: Eurostat, 2025. augusztus 1.) Az összevetést 2025. július/2024. július viszonylatában kell érteni.
A húsz euróövezeti országban eltérően alakultak a fogyasztói árak. A legkedvezőtlenebb értékek – 4 százalék felettiek – a következők:
– Észtország 5,6 %
– Horvátország 4,5 %
– Szlovákia 4,5 %
A legjobb inflációs mutatókkal – két százalék alatti indexszámmal – rendelkező országok:
– Németország 1,8 %
– Olaszország 1,7 %
– Írország 1,6 %
– Franciaország 0,9 %
– Ciprus 0,1 %
Mindenképpen pozitív jelenségnek értékelhető, hogy az EU három legnagyobb gazdaságában (Németország, Olaszország, Franciaország) két százalék alatti az éves pénzromlás üteme. Nagyon üdvözítő lenne, ha valamelyikük inflációs indexe (1,8 százalék, 1,7, 0,9 százalék) Magyarországon is érvényesülhetne, de erre semmi esélyünk.
A Központi Statisztikai Hivatal augusztus 8-án (pénteken) teszi közzé a hazai júliusi adatokat. Addig a július 8-án közzétett – a júniusi állapotot tükröző – indexeket rögzíthetjük: 2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva, átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak. A napokban a gazdasági miniszter (Nagy Márton) közzétette az éves átlagos inflációra vonatkozó prognózisát, amelyet pillanatnyilag 4,7 százalékra taksál. Ennek teljesüléshez az is szükséges, hogy júliusban az első félévi adatoknál (január 5,5 százalék, február 5,6 százalék, március 4,7 százalék április 4,2 százalék, május 4,4 százalék és június 4,6 százalék) jóval kedvezőbb képet mutasson a hetedik havi magyar inflációs index. Az előbb felsorolt hathavi indexek számtani átlaga 4,83 százalék. Ha a júliusi érték nem csökken a júniusihoz (4,6 százalék) képest, akkor szinte kizárt, hogy a 4,7 százalékos újabb prognózis valósággá, tényszámmá váljék. Nagy Márton várakozása megegyezik a Magyar Nemzeti Bank 2025. júniusában közzétett inflációs prognózissal. Az MNB szerint az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztói árindex.
Messze vagyunk a 3 százaléktól, de sajnos még messzebb az Európai Központi Bank (EKB) által megfogalmazott szigorú követelménytől: „az elszántságunk, az elköteleződésünk, a kötelességünk, hogy fenntartsuk az árstabilitást – és az árstabilitás körülbelül 2 százalékos inflációt jelent” – fogalmazott július 4-én Christine Lagarde, az EKB elnöke.
A fentiek ismeretében érdeklődéssel várom a Központi Statisztikai Hivatal pénteki inflációs tájékoztatóját.
