Infláció ott és itt
Az euróövezet éves inflációja várhatóan 2,0% lesz 2025 júliusában, ami nem változott a 2025 júniusi értékhez képest. Az euróövezet inflációjának fő összetevőit tekintve az élelmiszerek, az alkohol és a dohány várhatóan eléri a legmagasabb éves inflációs rátát júliusban (3,3%, szemben a júniusi 3,1%-kal), ezt követik a szolgáltatások (3,1%, szemben a júniusi 3,3%-kal), az energián kívüli ipari termékek (0,8%, szemben a júniusi 0,5%-kal) és az energia (-2,5%, szemben a júniusi -2,6%-kal). (forrás: Eurostat, 2025. augusztus 1.) Az összevetést 2025. július/2024. július viszonylatában kell érteni.
A húsz euróövezeti országban eltérően alakultak a fogyasztói árak. A legkedvezőtlenebb értékek – 4 százalék felettiek - a következők:
- Észtország 5,6 %
- Horvátország 4,5 %
- Szlovákia 4,5 %
A legjobb inflációs mutatókkal - két százalék alatti indexszámmal - rendelkező országok:
- Németország 1,8 %
- Olaszország 1,7 %
- Írország 1,6 %
- Franciaország 0,9 %
- Ciprus 0,1 %
Mindenképpen pozitív jelenségnek értékelhető, hogy az EU három legnagyobb gazdaságában (Németország, Olaszország, Franciaország) két százalék alatti az éves pénzromlás üteme, Nagyon üdvözítő lenne, ha valamelyikük inflációs indexe (1,8 %, 1,7, 0,9 %) Magyarországon is érvényesülhetne, de erre semmi esélyünk.
A Központi Statisztikai Hivatal augusztus 8-án (pénteken) teszi közzé a hazai júliusi adatokat. Addig a július 8-án közzétett – a júniusi állapotot tükröző – indexeket rögzíthetjük: 2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1%-kal voltak magasabbak az árak. A napokban a gazdasági miniszter (Nagy Márton) közzétette az éves átlagos inflációra vonatkozó prognózisát, amelyet pillanatnyilag 4,7 százalékra taksál. Ennek teljesüléshez az is szükséges, hogy júliusban az első félévi adatoknál (január 5,5 %, február 5,6 százalék, március 4,7 % április 4,2 %, május 4,4 % és június 4,6%) jóval kedvezőbb képet mutasson a hetedik havi magyar inflációs index. Az előbb felsorolt hathavi indexek számtani átlaga 4,83 %. Ha a júliusi érték nem csökken a júniusihoz (4,6 %) képest, akkor szinte kizárt, hogy a 4,7 százalékos újabb prognózis valósággá, tényszámmá váljék. Nagy Márton várakozása megegyezik a Magyar Nemzeti Bank 2025. júniusában közzétett inflációs prognózissal. Az MNB szerint az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.
Messze vagyunk a 3 százaléktól, de sajnos még messzebb az Európai Központi Bank (EKB) által megfogalmazott szigorú követelménytől: „az elszántságunk, az elköteleződésünk, a kötelességünk, hogy fenntartsuk az árstabilitást – és az árstabilitás körülbelül 2%-os inflációt jelent” – fogalmazott július 4-én Christine Lagarde, az EKB elnöke.
A fentiek ismeretében érdeklődéssel várom a Központi Statisztikai Hivatal pénteki inflációs tájékoztatóját.
