A Fidesz miatt még több kutya és macska kerül az utcára
Bő négy hónap van a 2026-os választásig, ám a kormányzat már javában riogat, hogy miféle nemzethalál vár Magyarországra, ha nem a Fidesz nyer. Azt már egy ideje hajtogatják, hogy ebben az esetben migránsok árasztják el az országot, ezer forint lesz a benzin literje, háromszorosára emelkedik a rezsi, visszaállítják a sorkötelezettséget és az egekbe emelik az adókat. A félelmet gerjesztő fideszes hazugságcunami most egy minden eddiginél aljasabb kínálattal bővült: azt terjesztik, hogy a Tisza Párt – kormányra kerülése esetén – évi 18 ezer forintos adót vetne ki a háziállaként tartott kutyákra és macskákra.
Miközben nyilvánvaló, hogy a fenti javaslatok nem szerepelnek a Tisza, vagy bármely más ellenzéki párt programjában, a Fidesz úgy tesz, mintha meg sem hallaná az ellenvetéseket. s ki tudja miért, büntetlenül terjesztheti a hazugságokat. Az ebadóval való fenyegetés látszólag nem nagy ügy, a valóság azonban ennél félelmetesebb. Egy olyan országban élünk ugyanis, ahol nagyon sok embernek – köztük főleg az egyedül élő időseknek - napi szinten jelent gondot a megélhetés. Forintra ki van centizve, hogy mikor, mire és mennyit költhetnek, és ebben a helyzetben sokaknak már ma is gond, hogy miből tartják el a házi kedvenceiket. Azokról az emberekről van szó, akiknél a kutya és a macska nem haszonállat, nem szolgálatra szerződtetett jószág, hanem családtagként kötődik a gazdájához.
Állatvédők szerint eddig is sok kutyától és macskától vált meg kényszerűségből – betegség miatt, mert vagy nem maradt pénze, hogy élelmet vegyen neki – a gazdája. Jó esetben „csupán” kitették szegény állatokat az utcára, ám amióta a Fidesz ebadóval fenyeget, megnőtt a gazdátlan négylábúak száma.
Hiába állítja a Tisza Párt, hogy nem szándékozik bevezetni a kutyák és macskák után fizetendő évi 18 ezer forintos „ebadót”, a Fidesz médiája rendíthetetlenül hirdeti ezt. A kormányközelivé idomított Index a Tiszától állítólag kiszivárgott – megkérdőjelezhető hitelességű – gazdasági programcsomag alapján állítja, hogy minden kutya és macska után évi 18 ezer forintot kellene fizetni. Magyar Péter szerint ez hazugság, a pártelnök azt viszont jó ötletnek tartja, hogy a házi zebrákra darabonként százmillió forintos adót vessenek ki. (A Hatvanpuszta mellett tartott zebrákról a többi között itt írtunk.)
A Tisza azért sem tudna vadonatúj, korábban nem létező ebadót kivetni, mert a kisállatok adóztatását már az állatvédelmi törvény 2012-es módosítása lehetővé tette az önkormányzatok számára. Néhány település, például Enying, Nagykanizsa, Somogyhatvan, Piliscsaba és Tóalmás élt is ezzel a lehetőséggel, ezeken a helyeken kutyánként hatezer forintot, veszélyes ebek után pedig évi húszezer forintot kell fizetni.
A hivatalosan ebrendészeti hozzájárulásnak nevezett jogszabály elfogadásakor az állatvédő szervezetek tiltakoztak, elsősorban azért, mert szerintük több a kár, mint a haszon: a Fidesz által kreált „ebadó” ugyanis kevés pénzt hoz a konyhára, ezzel szemben jelentős adminisztrációs terhet ró az önkormányzatokra. Ez is egy szempont, ám ennél jóval lényegesebb, hogy a híresztelések miatt már most sokan megválnak az állataiktól. A helyzet elkeserítő, hiszen jelenleg több mint 500 000 gazdátlan kutya és mintegy 3 000 000 kóbor macska él az országban. (Az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek szerint a kistelepüléseken a kóbor állatok jelenléte a harmadik legnagyobb probléma.) A menhelyek szűkös forrásokból, többszörös teltházzal, túlterhelten működnek, emiatt a kóbor kutyák csupán mintegy 4 százalékát tudják befogadni, a macskák számára pedig mindössze 9 000 férőhely létezik, ami az 1 százalékot sem éri el.
Ebben a helyzetben ebadóval riogatni, nemcsak nettó hazugság, de az utcára kerülő állatok iránti részvétlenség miatt kifejezetten embertelen, keresztényinek nem mondható cselekedet.