Ünneprontás nélkül

A megállapodásnak örülni kell, és bízni abban, hogy munkavállalók százezrei (sőt milliói) is elégedetten nyugtázzák az új tarifákat, és megértik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ennyit lehetett kialkudni. Nem vállalkozom részletes elemzésre, csak néhány számszerű összefüggésre hívom fel a figyelmet.

• A legkisebb havi munkabér (minimálbér) és a szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) érzékelhető mértékben növekszik. A 2026-ra vonatkozó 11 százalékos, illetve 7 százalékos tarifaemelkedést olyan környezetben kell kigazdálkodni, amikor is - a mostani tervek szerint – a GDP (bruttó hazai termék) növekedési üteme jövőre 2,5 százalék körülire taksálható, tehát a bérdinamika jelentősen meghaladja majd a gazdaság bővülésének tempóját. Természetesen nem sajnálom a jobb keresetet a munkavállalóktól, de azt az aggodalmamat sem titkolhatom el, hogy ennek a vállalásnak – néhány élőmunka-igényes ágazatban – lehetnek és vannak kockázatai. A multinacionális cégek esetében talán könnyebb a helyzet, a hazai mikró -és kisvállalkozói szférában viszont nagy a kihívás.
• A 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő polgártársunk 3,6 százalékos emelést kap jövőre, a jövő februárban kifizetésre kerülő 14. havi nyugdíj egyheti összege +1,9 százalékot ér. Ez így együtt sem éri el a 11, illetve 7 százalékot, azaz az időskorú generáció továbbra is lemarad a bér/nyugdíj versenyben. Jó, ha a plusz egyheti juttatás ellentételezi a sorozatosan alultervezett pénzromlás okozta veszteséget. A minimumtarifák növekedésének tolóhatása van a magasabb bértételekre is, a megemelkedett bérköltségek jelentős része beépülhet az árakba, így aztán a kiszolgáltatott időskorúak riadtan nézhetik ezt a folyamatot és kotorászhatnak sovány pénztárcájukban.
• Az új bruttó minimálbér (322.800,--Ft/hó/fő) - kedvezmények nélküli – nettó értéke:214.662,-- Ft/hó/fő. Az új bruttó garantált bérminimum (373.200,--Ft/hó/fő) – kedvezmények nélküli – nettó értéke: 248.178, --Ft/hó/fő. Ez utóbbi csaknem megegyezik az átlagnyugdíj összegével. Ha a két legkisebb bértarifa növekedésének üteme az elkövetkező néhány évben két-háromszorosa lesz a nyugdíjemelkedés tempójának, akkor 2028-2029 -re azzal kalkulálhatunk, hogy az átlagnyugdíj összege kevesebb lesz, mint a két legkisebb bértarifa abszolút értéke. Ez – negatív irányba – szintlépést jelent, hiszen, ha bekövetkezik, akkor kimondható, hogy a nyugdíjak átlagos értéke már elmarad a „nyomorbér” tarifától is. Az átlagos érték (nyugdíj) kisebb lesz, mint a minimum érték (bér)! Ezt azért nem lesz könnyű elfogadnia a 40-45 évet ledolgozó milliónyi (átlag)nyugdíjasnak.

A bérmegállapodásnak örülök. A többinek nem annyira.