A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók másfélmilliót, a magyar edzők európai fizetést kapnak
Az egyes országokban tapasztalható átlagfizetések és a medián jövedelmek sokat mondhatnak az átlagos életszínvonalról, a gazdasági fejlettségről. Nagyon eltérő azonban az, hogy iparáganként és különösen foglalkozásonként hogyan alakulnak a bérek.
Az átlagos bérek, de még a medián is önmagában nézve igen keveset mond el arról, hogyan élnek az emberek. Az átlagokra ugyanis nagy hatása van annak, hogyan alakul a munkavállalók összetétele korcsoport, nemek, fő- és mellékállás szerint. Ha egy országban sokkal több a fiatal, akkor érthető módon, alacsonyabb lesz az átlagbérük. De az is lényeges az életminőség szempontjából, hogy mekkora a férfiak és a nők közti jövedelmi különbség – írja a G7.
A KSH vezet egy igen érdekes és részletes statisztikát, amiből 462 foglalkozás szerint elérhető a teljes foglalkoztatásban dolgozók bruttó átlagos fizetése, mégpedig korosztályok szerint. Ebből össze lehet gyűjteni a tíz legjobban és legrosszabbul fizetett hazai szakmát.(...)
A szakorvosok keresték a legtöbbet, havi bruttó 2 milliós átlagfizetéssel, akiket az országgyűlési képviselők és miniszterek, államtitkárok követtek 1,7 milliós bruttóval. Harmadik helyen a sportolók álltak 1,6 millióval.
A top 10-es listából hiányoznak a kutatók, egyetemi tanárok, akik egy társadalom tradicionálisan fontos szereplőinek tekinthetők. A legjobban fizetett szakmák közé a pénzügyi és vállalati vezetők, bírák és a brókerek fértek be.
A legrosszabbul fizetett szakmákban a havi bruttó bér elmarad a minimálbértől is, ennek oka, hogy bár teljes munkaidős foglalkoztatás szerepel csak az adatokban, feltehetően szezonálisan vállalnak csak munkát ezen a területen dolgozók – a kubikos, építőipari segédmunkák és mezőgazdasági munkák jelennek meg itt.
A tanárok fizetésére külön érdemes kitérni: az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.
Különösen az életkor szerinti fizetési eloszlás érdekes. A tanári szakma az idősebbeknek sem kínál magas béreket, de 50 év felett éri csak utol a gépkezelők, titkárnők vagy séfek fizetését. Hosszú évtizedeket kell egy tanárnak az egyetem elvégzése után azért dolgozni, hogy a felsőfokú képesítés nélküli, betanított munkák fizetését elérje.
A 30 év alatti óvodai és általános iskolai tanárok fizetése nem éri el egy néhány órás betanítás után végezhető, semmiféle szakképesítést nem igénylő gyorséttermi munka bérét.
Az egyes szakmák bérezése jelentősen eltér életkor szerint. Míg a tanárok, orvosok fizetése nagyban függ a bértáblák alapján az életkortól, a piaci szakmáknál sokkal kisebb szerepe van az életkornak abban, hogy ki mennyit keres. A 30 év alattiak között az egészségügyi tevékenységet folytató egységek vezetői keresnek a legjobban. Mellettük az akár politikai kegyből is adható közigazgatási állásokban lehet a legtöbbet keresni, illetve államtitkárként vagy politikusként.
A sportolói magas fizetéseket az szokta indokolni, hogy hamar kiöregszenek, és így rövid idő alatt kell sokat keresni. A magyar sport azonban ebben is más, mint a világ: míg a 30-as magyar sportolók havi 1,4, a 40-esek 1,5 milliót keresnek. Az 50-es éveikben járó magyar sportolók sem minősülnek szeniornak, még 1,7 milliót megkeresnek havonta.
A „magyar csoda” hátterében az olimpiai életjáradék állhat, ami nemzetközileg példátlanul magas bevételt biztosít a szintén világszerte a legmagasabbak közé tartozó sikerdíjak mellé.
Jól mutatja a magyar gazdaság működését, hogy a legjobban fizetett négy szakma szinte teljességében állami pénzből működik, a legjobban fizetett munkakörök fele állami.
Nemzetközi statisztikai adatbázisokban nincsenek egységesen összevehető adatok, mivel ilyen részletes adatokat nem gyűjtenek. Az Eurostat és más nemzetközi források iparáganként vagy csak nagyon tág kategóriánként tartalmaznak adatokat.
Ami Magyarország esetében meglepő lehet, példátlanul magas a magyar rendőrök, katonák bére.
A fegyveres testületek tagjai itthon az átlagbér 165 százalékát keresik meg, míg az átlag csupán 86 százalék. Az adatokról részletesebb leírás nem érhető el, de talán a 2022-es fegyverpénz hatása lehet benne, ami az összes idei bérstatisztikát jelentősen eltorzítja – olvasható a G7 gazdasági portál összeállításába.
