A települések jegyzőinek szabad kezük van a választókörzetek meghúzásában
A szabályok világosak abban a kérdésben, hogy mikor kell módosítani a választókerületek körzethatárait, a problémák akkor kezdődhetnek, amikor elindul a térképrajzolás. Így reagált a Hírklikknek László Róbert, a Political Capital választási szakértője arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda a héten nyilvánosságra hozta azon települések listáját, ahol a népességszám alakulása miatt változtatni kell akár a körzethatárokon, akár a körzetek számán is.
Nincs okunk azt feltételezni, hogy ezek a számok ne a valóságot tükröznék, a népesség-nyilvántartást ma is elég precízen frissítik. Annak az adatközlésébe, hogy mely településen hányan laknak, nem érdemes visszaélési szándékot belelátni, másrészt – miután a névjegyzékek nyilvánosak lesznek – könnyen ellenőrizhető is” – mondta a szakértő. Szerinte csak véletlen egybeesés, hogy az a tíz vidéki nagyváros és két fővárosi kerület, ahol csökkenteni kell az egyéni körzetek számát egyetlen kivétellel mind ellenzéki kézben van.
A Választási Földrajz Facebook-oldal kigyűjtése szerint Szegeden 20-ról 19-re, Miskolcon 19-ről 18-ra, Pécsett 18-ról 17-re, Győrben 16-ról 15-re, Szombathelyen 14-ről 12-re, Egerben 12-ről 10-re, Kazincbarcikán pedig 10-ről 8-ra kell módosítani majd a körzetek számát. „A nagyobb városok jellemzően ellenzéki vezetésűek, ezért ez az arány statisztikailag teljesen érthető” – jegyezte meg László Róbert. Úgy látja, talán inkább az lehet meglepő, hogy „nemcsak a kistelepüléseken fogy a magyar, hanem rengeteg nagyvárosban is jelentős a visszaesés”.
Abban a kérdésben a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy mikor kell módosítani a helyi körzethatárokat, vagy éppen mikor kell azokat kialakítani, mint például Balatonalmádi esetében, ahol eddig még egyáltalán nem voltak körzeteket, mert egyéni listás szavazáson választották meg a képviselő-testület tagjait – magyarázta az elemző. A település teljes népességszámának változásán túl, akkor is átrajzolást ír elő a törvény, ha belső aránytalanságok alakulnak ki: amikor egy adott település egyéni önkormányzati képviselői kerületeiben a lélekszámot tekintve a 20 százalékot is meghaladják a különbségek. A szabályok eddig világosak, a problémák azonban akkor kezdődhetnek, amikor elindul a térképrajzolás – emlékeztetett László Róbert.
A helyi választási iroda vezetőjének, aki valójában az adott település jegyzője, elég nagy a mozgástere, hiszen számára csak annyi az előírás, hogy az adott kerületeket úgy alakítsa ki, hogy azok összefüggő területet alkossanak, és lehetőség szerint minél kisebb eltérést mutassanak a választópolgárok számát illetően (ez az arány semmiképp sem lehet több a települési átlag 15 százalékánál). „Ennyi a megkötés, és ezen belül lényegében szabad keze van a települések jegyzőinek, és itt bizony előfordulhat az – akár kormánypárti a település, akár ellenzéki –, hogy a körzethatár-rajzoláskor maguk felé hajlik a kezük” – jegyezte meg a választási szakértő.
A helyi választási irodán és a helyi választási bizottságon kívül közjogi lehetősége senkinek sincs arra, hogy érdemben befolyásolja ezt a munkát, sőt, utóbbinak is csak véleményezési joga van. A nyilvánosság erejével vagy akár a helyi választási irodák számára küldött javaslatokkal érdemes lehet próbálkozni – vetette fel kérdésünkre a szakértő, mert akár előfordulhat, hogy bizonyos településeken figyelembe is veszik ezeket a kezdeményezéseket, de a helyi választási irodának vagy bizottságnak semmilyen közjogi kötelezettsége nincs arra nézve, hogy bevonják a lakosságot a térképrajzolásba – zárta válaszát a László Róbert.
A Választási Földrajz Facebook-oldalának szerkesztői egy ehhez hasonló civil lépést megtettek, amelyet idézett bejegyzésükben meg is említettek: „A szakmai alapon történő választókerület-meghatározás módszertanának kidolgozását a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Civil Szervezettel együttműködésben megtettük, és október 9-én minden jegyzőnek elküldtük."
