A teljesítményértékeléssel akarják lojalításra kényszeríteni a pedagógusokat

Megjelent a Magyar Közlönyben Pintér Sándor, az oktatásért is felelős belügyminiszter rendelete a pedagógusok teljesítményértékeléséről. A tanárt az igazgató (főigazgató), utóbbit pedig az iskola fenntartójának képviselője értékeli évente a szeptember 1-jétől a tanítási év végéig nyújtott teljesítménye alapján.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint ebben a rendeletben semmi új nincs, mindezt eddig is tudni lehetett. A belügyminiszter csak a lényeget nem közölte, azt majd csak júniusban teszi meg. A lényeg pedig az, hogy milyen szempontok alapján értékelnek. A megadott irányelvekben rengeteg szubjektivitás van, ilyen például a megbízhatóság, az együttműködés, az elkötelezettség, az etikus magatartás. Kérdés, hogy mit tekintünk etikus magatartásnak, azt, ha elhallgatjuk, hogy az iskolában milyen állapotok vannak? Vagy a közösségi médiában nem mondhatunk rosszat a kormány oktatáspolitikájáról? Azt, hogy az oktatási rendszer milyen hibákban szenved, nem oszthatjuk meg? – sorolta a kérdéseket az elnök. Majd még hozzátette, ha a szubjektív elemek pontjait összeadjuk, akkor sokkal többet tesznek ki, mint azok, amelyek a pedagógiai munka minőségéről és jelentőségéről szólnak. Akkor az eredményesség mitől függ? Attól, hogy mennyi versenyt nyert egy gyerek, vagy attól, hogyan halad egy olyan osztály, amelyben a gyerekek kilencven százaléka halmozottan hátrányos helyzetű? Ezek a szempontok a PSZ elnöke szerint az eredményesség szempontjából kételyeket ébresztenek. 

Ami még idetartozik, hogy ez az értékelési munka jelentősen túlterheli az igazgatókat, az intézményvezetőket, az igazgatóhelyetteseket, de még a szülői munkaközösség vezetőit is. 

Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, anélkül senkit sem lehet értékelni, ha legalább két-három óráját meg nem nézik. Egy óra meglátogatása után nem lehet a munkát lemérni, vagy csak alibi gyanánt lehet használni. A munkaközösség vezetői pedig úgy tesznek majd, mintha órát látogattak volna, és mindenkit szépen felértékelnek, nem fogják vállalni a konfliktust. Ezek pedig eléggé elkeserítő dolgok. 

A PSZ elnöke attól is tart, hogy két véglet között fog vergődni a rendszer. Lesz olyan igazgató meg tantestület, ahol egy fiktív, alibi értékelési rendszert vezetnek be, és mindenkit nagyjából ugyanazon a szinten fognak értékelni. A másik véglet pedig az lesz, hogy az intézményvezetők félnek a fenntartótól, miközben meg akarnak felelni az elvárásoknak, ezért annyira le fogja pontozni a pedagógusokat, hogy mindenki alul teljesít majd, de a 80 százalékuk legalább. A harmadik dolog, amit a PSZ elnöke említésre méltónak talál, hogy bár a 80 százalék fölött teljesítőknek biztosan jár jutalom, de ennek fedezetét a szakszervezet nem látja. Nem tudni azt sem, hogy mennyi jár majd nekik, ahogy azt sem, miből lesz erre pénz. Talán a „soha nem látott nagy pedagógusbér-emelés” harmadik üteméből azt a pénzt szánják erre, amit az Európai Unió ad, ez fogja biztosítani a teljesítményértékelés fedezetét – tette fel a kérdést, és hozzáfűzte: akkor valóban lesznek olyan pedagógusok, akik soha nem fogják látni ezt a béremelést. 

Totyik Tamás szerint, ha a pedagógus jóban lesz az igazgatóval, akkor rendben lesznek a dolgok, ha az igazgató jóban lesz a tankerülettel, akkor rendben lesznek a dolgok, vagyis ez az egész rendszer a lojalitás kikényszerítésére szolgál, a kormány a félelemben tartásra játszik, arra a pintéri elvárásra, hogy „rend legyen”. A rendszer iránti lojalitás a legfontosabb. Ez pedig a kora-kádári viselkedésmintákat fogja előhozni, de ugyanúgy bukásra lesz ítélve, mint annak idején történt a pedagógus-önértékelési csoportokkal. 

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője mindezt azzal egészítette ki, hogy a béremelés nem ad felhatalmazást a tanárok folyamatos vegzálására. Ami szerinte ebben a témakörben a legfontosabb, hogy a kormány az uniónak az EFOP Pluszban tett saját vállalásaival szemben lépett. Tudniillik ezt a tervezetet nem egyeztette a szakszervezetekkel. Egyébként az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP Plusz) nem is egyeztetésről van szó, hanem konkrétan arról, hogy ezt a tervezetet a szakszervezetekkel együtt alakítja ki a kormány. Ezt pedig nem tette. Pedig amikor a teljesítményértékelés első verziója előkerült, akkor az érdekvédelmi szervezetek elmagyarázták, mennyire megalázónak és szakmaiatlannak tartják a tervezetet, amely emiatt nem fogja motiválni a pedagógusokat, ellenben további terheket ró majd rájuk. Akkor egy pilot-program keretében ki is próbálta a kormány, és kiderült, hogy tényleg nem is működik. A teljesítményértékelés el is tűnt egy időre, majd később előkerült tervezetként. Viszont a szakszervezetek már hiába kérték, hogy egyeztessenek róla, az nem történt meg. Most pedig a teljesítményértékelést miniszteri rendeletként kihirdetik. Ez Nagy Erzsébet szerint egészen felháborító. Mint fogalmazott, olyan militáns szemlélet jelenik meg benne, ami teljesen idegen az oktatástól. Nem csak pedagógusi, hanem emberi teljesítményt sem lehet így mérni – magyarázta és hozzátette: ilyen alapon akár az „ecc-pecc-kimehetsz” mondóka alapján is meghatározhatnák, hogy kinek mennyi legyen a bére.  

Még egy súlyos probléma terheli ezt a rendeletet – folytatta az ügyvivő –, továbbra is gond az, hogy a pedagógusok bérét befolyásolja. Márpedig a rendeletben az is szerepel, hogy a teljesítményértékelés alapján nem lehet negatív irányban eltéríteni a pedagógusbéreket, ugyanakkor a státusztörvényben még mindig benne van, hogy lehet. Vagyis ez ilyen szempontból is rendkívül veszélyes rendelet – mondta Nagy Erzsébet. 

A szakszervezetek arra készülnek, hogy levélben szólítják fel a kormányt, minél hamarabb hívják össze a sztrájkbizottságot. Felmerült az is, hogy a sztrájkkövetelések közé beveszik, hogy ezt a teljesítményértékelési rendeletet vonják vissza.