A tervezett szuperkórház: érvek pro és kontra

A petíció indításáról szóló bejelentés közvetlen előzménye az volt, hogy a napokban napvilágot látott egy terjedelmes interjú a Mandineren a dél-budai szuperkórház építéséért és üzemeltetéséért felelős miniszterelnöki megbízottal. Bedros J. Róbert ebben sok szépet és nem kevés furcsa dolgot mondott a sokak szerint a minden korábbi, a regionális kórházak erősítésének húsz évre visszamenő koncepciójával szembe menő elképzelt budapesti szuperkórházról.

Az interjú megjelenése után felgyorsultak az események: László Imre az ATV-ben fogalmazott meg ellenérveket, majd jött a válasz: Simicskó bejelentette a petíció elindítását a dél-budai szuperkórház megépítéséért. Az egyik végső érve az volt, hogy „az ellenzék a parlamentben folyamatosan arról beszél, hogy az egészségügyet fejleszteni kell, s ezt a kormányzat is fontos ügynek tekinti”.

A magunk részéről inkább szakmai érvekre voltunk kíváncsiak – meg is kérdeztük László Imrét, nem polgármesteri, hanem olyan szakértő mivoltában, aki (a jogász, harcművész, volt honvédelmi miniszter Simicskóval szemben) kívülről-belülről ismeri az egészségügyet, hiszen az immár politikai pályára lépett orvos két budapesti kórházat is igazgatott korábban.

1200 ágy 1,2 millió (+) emberre

Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott az interjúban a többi között kifejtette, hogy „nemcsak az 1,2 millió lakosról beszélek, az új egészségpláza a tervek szerint bizonyos szakmai profilokban országos hatáskörű ellátást fog nyújtani”

„Ha a budapesti Szent Imre kórház 80 százalékos kihasználtságot ér el 700 ággyal 200 ezer hozzá tartozó lakos esetében, hogyan tud majd ellátni 1,2 millió embert 1200 ággyal egy, a bejelentett tervek szerint huszonnégy órában non-stop működő, országos feladatokat is ellátó intézmény?” – reagált László Imre, aki szerint nem csak ő, a szakma általában is megkérdőjelezi ennek realitását.

Kifejtette: vannak non-stop kórházak, amelyek ezt a feladatot el tudják látni, s mellettük ott vannak az úgynevezett szatellit kórházak, ahova a betegeket – ellátott állapotukban stabilizáltan – elviszik kezelésre. Ha nem így lesz, hanem a szuperkórház fogad mindenkit, akkor a nyitás után pár nappal már egyetlen üres ágy sem lesz az intézményben – mutatott rá a volt kórházigazgató. És akkor még nem beszéltünk azokról, akik az agglomerációból érkeznének – tette hozzá.

A Szent Imre kórház dilemmája

„A Szent Imre fürdőkórházból vált közkórházzá. A mai napig kitűnő szakemberekkel látja el azon feladatait, amelyek a mintegy 350 ezer ember általános egészségügyi ellátásához szükségesek. Ám ebbe a kórházba már a kezdetekben sem tervezték be azokat a profilokat, amelyek a többmilliós lakosság sürgősségi ellátásához szükségesek. Fizikai képtelenség egy 1,2 millió lakos ellátását biztosító, 156 ezer négyzetméteres kórházat a 44 ezer négyzetméteres Szent Imre-kórházban létrehozni” – fejtette ki a Mandínernek adott interjújában Bedros J. Róbert.

Nem véletlenül tért ki a miniszterelnöki megbízott erre az intézményre – László Imre jól ismert véleménye ugyanis az, hogy az olyan kórházakat kellene inkább fejlesztésekkel helyzetbe hozni, mint amilyen Szent Imre. A Hírklikknek korábban kifejtette, hogy „ennek a szuperkórháznak megteremtettük az alapjait a Szent Imre Kórházban, vagyis azt kell továbbfejleszteni. A Szent Imre akkor el fogja tudni látni a régió, de még szélesebb kör egyészségügyi kiszolgálását”. Úgy számol, hogy ha a szuperkórházra tervezett 250 milliárd forint egyötödét a Szent Imrére fordítanák, akkor abból egy sokprofilú kórházat lehetne kihozni. „A maradék kétszázmilliárd pedig mehetne a János Kórház rendbehozatalára, fejlesztésére – szuper kórházat lehetne belőle varázsolni a mai kiváló szakemberbázisán” – szögezte le.

A területválasztás és folyományai

„A területválasztás át lett gondolva: az M1 és az M7 autópálya közös szakasza jól megközelíthető mind gépkocsival, mind tömegközlekedéssel, valamint légi úton is. Az itt közlekedő huszonkét buszjáratnak külön kórházi megállókat tervezünk. Az M1 bevezető szakaszáról és a régi 7-es útról külön lehajtó épül majd, sőt a bevezető szakaszoktól a kórházig külön mentősávot építünk. Gyors reagálású intézményként fogunk funkcionálni, hiszen minden nyert perc életeket jelenthet, ezért lesz saját mentőállomás és két heliport is” – sorolta a miniszterelnöki megbízott.

„Tervként persze akár reális is lehet, de a valóságban körülményesebb” – állítja László Imre, aki szerint az még elképzelhető persze, hogy készítenek egy leágazást az M1-M7-esről, de minek. Hiszen, például az agglomerációból jövő betegek egy része hol jut rá a sztrádára? Vagy az autópálya-felhajtóktól távolabb fekvő részeken élők majd az elve túlterhelt régi balatoni utat használják?

S mi van a járóbetegekkel, illetve a beteglátogató hozzátartozókkal? – merül fel a kérdés. „Komoly anyagi ráfordítással persze meg lehet oldani, hogy közösségi közlekedéssel a szuperkórház biztosan elérhető legyen a betegek számára is” – mondta László Imre, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egészséges embereket kell alapul venni, aki szépen át tud majd sétálni a Kelenföldi pályaudvarról”.

Sorjáznak az érvek és ellenérvek

Többekkel beszélgetve számos más, a szuperkórház építéséért és üzemeltetéséért felelős miniszterelnöki megbízott által mondottakkal kapcsolatban kérdő-, sőt, inkább kijelentésekre, de esetenként felkiáltójelekkel ellátott reakciókat tapasztaltunk. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány ilyen „válasz”.

Jó megközelíthetőség: Minek? Ha van normális regionális kórház, minek jönne Budapestre valaki például Martonvásárról?

Többen vannak, akik támogatják, mint akik megkérdőjelezik a szuperkórház szükségességét: Blöff! Hol látható az a felmérés, ami ezt mutatja?

Az emberek többsége úgy gondolja, hogy szükség van olyan egészségügyi intézményre, amelyben a legmagasabb szintű ellátás érhető el bármilyen betegségcsoportban: Nem igaz! Az emberek többsége szerint mindenütt szükség van erre, ezt a funkciót kellene betölteniük a regionális kórházaknak.

A szuperkórház bizonyos szakmai profilokban országos hatáskörű ellátást fog nyújtani: Erre nincs szükség, megvannak az egyes szakmai profilokban a legjobb intézmények. Nem központban kell országos hatáskörű ellátást biztosítani, vidéken, a regionális központokban kell emelni a színvonalat, a speciális eseteket az országos hatáskörű intézmények tudják kezelni.

Gyorsreagálású lesz a szuperkórház: Értelmetlen! Gyors reagálás csak a sürgősségi ellátáshoz kell, azt pedig Budapesten nem lehet egyetlen kórházban megoldani, már csak a létszám miatt sem.

Lézerrel tájékozódó robotok fogják végezni a gyógyszer-, étel- és szennyesszállítást: Ez kit érdekel? A budapesti Honvéd Kórházban például már 15-20 éve így van.
Elkerülhetők lesznek a gyógyszerelési hibák: A robotnak is oda kell valakinek adnia a gyógyszert.

Papírmentes kórházat tervezünk. A kórtermekben nem tévék, hanem olyan okoseszközök kapnak helyet, amelyeken lesz internet: Ennek nincs köze az egészségügyhöz. Amúgy nagyon sok kórházban már ma is ott az internet.