A Tisza első 50 napja után egyre nehezebb helyzetben a Fidesz
Ötven nap telt el az új kormány hivatalba lépése óta, és bár a mélyreható reformok eredményei még aligha láthatók, a politikai irányváltás már jól érzékelhető – állítja Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt: az elmúlt hetek legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy milyen intézkedések születtek, hanem az, hogy az új kabinet miként próbálja lezárni a NER korszakát, miközben egy új politikai és alkotmányos rend alapjait is igyekszik megteremteni.
Az első ötven nap középpontjában a NER öröksége áll
Virág Andrea szerint az elmúlt időszak intézkedéseit nehéz egyetlen területre leszűkíteni, mert rendkívül sok döntés született rövid idő alatt. Mégis úgy látja, hogy mindegyiket összeköti egy közös politikai cél: a korábbi rendszer működésének feltárása és az elszámoltatás.
A stratégiai igazgató szerint az új kormány egyszerre próbálja építeni a jövőt és feldolgozni az elmúlt másfél évtized örökségét. Úgy fogalmazott, hogy egy rendszerváltás – vagy kormányváltás, „ki hogy nevezi” – nem jelentheti azt, hogy egyszerűen továbblépnek a múlt felett. Meg kell vizsgálni, hogyan születhettek meg bizonyos döntések, milyen mechanizmusok működtek, és azoknak, akiknek jogi felelősségük volt, viselniük kell annak következményeit.
Ennek részeként említette a kegyelmi ügy vizsgálatát, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal létrehozását, valamint az állami vagyon kiszervezésével kapcsolatos ügyeket. Ezek szerinte ugyanannak a politikai gondolatnak a részei: csak akkor lehet új rendszert építeni, ha világossá válik, mi történt az előző években.
Arra a felvetésre, hogy az emberek valóban rendszerváltásként érzékelik-e a történteket, Virág Andrea úgy reagált: ez elsősorban politikatudományi vita. A választókat sokkal inkább az érdekli, hogy saját életükben milyen változásokat tapasztalnak. Az oktatás vagy az egészségügy átalakítása évekig, akár évtizedekig tarthat, ugyanakkor rövid távon is érzékelhető különbséget jelenthet például az iskolakezdési támogatások bevezetése vagy az, hogy a korábbi, milliárdokba kerülő nemzeti konzultációk helyett online társadalmi egyeztetések indultak.
Külpolitikai fordulat és folyamatos politikai kommunikáció
A Republikon stratégiai igazgatója szerint az első ötven nap egyik leglátványosabb eredménye a külpolitikai irányváltás. Úgy véli, az Orbán-kormány Brüsszel-ellenes retorikáját felváltotta a partnerségre törekvő politika, amelynek kézzelfogható következménye lett az uniós forrásokhoz való hozzáférés rendezése.
Felidézte, hogy az előző kormány kezdetben még próbált megfelelni az Európai Unió korrupcióellenes elvárásainak, később azonban feladta ezt a stratégiát, és belpolitikai eszközzé tette a konfliktust. A narratíva arról szólt, hogy Brüsszel politikai okokból tartja vissza a Magyarországnak járó pénzeket, miközben szerinte valójában azért nem érkeztek meg a források, mert az Orbán-kormány nem volt hajlandó végrehajtani azokat a valódi intézkedéseket, amelyeket az uniós intézmények elvártak.
Virág Andrea úgy látja, az új kabinet esetében az európai partnerek részéről is érzékelhető volt egyfajta bizalom és nyitottság, ami hozzájárult a gyors megállapodásokhoz.
A belpolitikai kommunikáció kapcsán azt mondta, Magyar Péter továbbra is kampányüzemmódban politizál, de ezt helyes stratégiának tartja. Szerinte egy olyan kormány, amely jelentős társadalmi felhatalmazással rendelkezik, természetes módon törekszik arra, hogy minden nap fenntartsa támogatottságát és politikai kezdeményező szerepét.
Úgy fogalmazott, Magyar Péter stílusához mindig is hozzátartozott az éles, konfrontatív megszólalás, ezért a parlamenti viták – még akkor is, ha időnként személyeskedőnek tűnnek – beleillenek politikusi karakterébe. Külön kitért arra is, hogy a Fidesz számára kellemetlen lehet, amikor a miniszterelnök olyan politikusokat emel reflektorfénybe, mint Pócs János, mert szerinte ezek az arcok jól szimbolizálják azt a politikai kultúrát, amelyet a választók áprilisban elutasítottak.
Alkotmányozás és rendkívüli politikai helyzet
A beszélgetés jelentős része a köztársasági elnök leváltásáról és az alkotmányozási folyamatról szólt. Virág Andrea elismerte, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása formai szempontból nem elegáns megoldás, ugyanakkor úgy véli, rendkívüli politikai helyzetben rendkívüli lépésekre lehet szükség.
Szerinte Sulyok Tamás sem egy hétköznapi politikai helyzetben került hivatalba, ezért az ő távozását sem lehet a megszokott alkotmányos logika alapján értelmezni. Hangsúlyozta, hogy számos alkotmányjogász szerint a tervezett lépések nem sértik a jogállamiság alapelveit, és a kérdést csak a teljes politikai kontextus figyelembevételével lehet megítélni.
Virág Andrea szerint a mostani intézkedések elsősorban átmeneti, „tűzoltó” megoldások, amelyek azt szolgálják, hogy az ország kormányozható legyen. Az igazán fontos folyamat csak ezután következik: az új alkotmány kidolgozása.
Kiemelte, hogy különösen jelentősnek tartja a bejelentett alkotmányozási modellt, amelyben szakemberek, kutatók és állampolgárok egyaránt részt vehetnek, a végső szöveget pedig népszavazás erősítené meg. Ez szerinte nem csupán jogi, hanem társadalmi szempontból is fontos folyamat lehet, mert hosszú idő után ismét lehetőséget ad arra, hogy az emberek érdemi vitákat folytassanak az ország működéséről, és ne kizárólag két egymással szemben álló politikai tábor logikája szerint gondolkodjanak.
A stratégiai igazgató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet történelmi értelemben is kivételes. Mint fogalmazott, sem a magyar, sem a nemzetközi történelemben nincs igazán olyan minta, amely pontos útmutatást adna arra, hogyan kell demokratikus választások után lebontani egy tizenhat éven át kiépült politikai rendszert. Éppen ezért szerinte az új kormány számos kérdésben nem kész recepteket követ, hanem most alakítja ki azokat a szabályokat és megoldásokat, amelyek hosszú távon meghatározhatják Magyarország politikai működését.
